Hol fakad a humor az emberi agyban? Kutatók profi nevettetők agyát szkennelték, hogy rájöjjenek, az agy mely területei lépnek működésbe viccmeséléskor – számolt be róla a LiveScience tudományos portál.
2014. november 29., 13:102014. november 29., 13:10
Az átlagos emberekhez vagy amatőrökhöz mérve a profi humoristáknak az az agyterülete aktívabb volt, amely a humor megalkotásához járul hozzá. A komikusoknak viszont azok az agyterületei, ahonnan a humor kiváltotta öröm ered, kevésbé voltak aktívak – derült ki az amerikai idegtudományi társaság éves közgyűlésén bemutatott egyik tanulmányból.
„Sok kutatás irányult a humor megértésében részt vevő agyterületekre, ám kevesen vizsgálták a humor keletkezését. Los Angelesben sok az olyan profi humorista, akik intésre képesek improvizálni, közülük kértünk fel néhányat, és bevontunk a tanulmányba amatőr nevettetőket, valamint kontrollcsoportként hétköznapi embereket is” – mondta el Ori Amir, a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) kutatója.
A résztvevőknek mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) vizsgálták az agytevékenységét. Az önkéntesek befeküdtek a gépbe, majd karikatúrákat mutattak nekik képaláírás nélkül. Azt kérték tőlük, írjanak a képhez vicces szöveget, semleges, nem humoros képaláírást vagy ne írjanak semmit.
A kapott eredmények különbségeket mutattak az agy „örömközpontjaiban”, melyekről úgy tartják, a humor megértésében játszanak szerepet. A kontrollcsoportnál ezek a területek bizonyultak a legaktívabbaknak, utánuk következtek az amatőr nevettetők, legkevésbé a profik örömközpontjai léptek működésbe. Mi több, a profi humoristáknál rövidebb ideig működtek ezek a területek, mint a többi résztvevőnél.
„Érdekes módon a működés rövidsége a depresszióval is kapcsolatos, tehát a szomorú bohóc sztereotípiájában lehet valami igazság. Az is elképzelhető azonban, hogy a profi nevettetők egyszerűen jobban hozzászoktak a vicces dolgokhoz” – magyarázta Amir. Ugyanakkor a humoristáknál a halántéklebenyben találtak nagy aktivitást. A tudósok úgy vélik, ez a terület az, ahol a humor születik. A vizsgálat során a kontrollcsoport résztvevőinél ez volt a legkevésbé aktív terület.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
szóljon hozzá!