Kiújulóban a vita az iskolák világi jellegérõl és a vallásoktatásról

Az érsek meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a tanügyminisztérium és a Kolozs megyei tanfelügyelõség is komolyan vette a Szolidaritás a Lelkiismereti Szabadságért Egyesület beadványát, anélkül, hogy a tanügyi törvény érvényben levõ rendelkezéseire hivatkozva elutasította volna. Remus Cernea, a Szolidaritás a Lelkiismereti Szabadságért Egyesület elnöke – az oktatás világi jellegére hivatkozva – a tanév elején azt kérte a tanügyi tárcától és a megyei tanfelügyelõségektõl: tiltsák meg a szentmisék bemutatását az iskolákban. Cernea azt is kéri, valamennyi hazai iskolában jól látható helyre függesszenek ki a vallásoktatás fakultatív jellegét hangsúlyozó tájékoztatókat, a tantermekben pedig csakis a hittanórák idején lehessen vallási szimbólumokat használni. Az egyesület meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a minisztériumtól kapott adatok szerint a tavalyi tanév kezdetén az iskolák 90 százalékában szentmiséket mutattak be. Bartolomeu Anania érsek viszont hangsúlyozza: mindez természetes. „Melyik törvény tiltja, hogy a tanév kezdetén Te Deumot mutassunk be, amelyen a részvétel senki számára nem kötelezõ?” – tette fel a kérdést a fõpásztor.
Korábban más civil szervezetek is megfogalmaztak hasonló javaslatokat. Idén februárban Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke kérte nyilvánosan a vallásoktatás reformját, mivel állítása szerint a hittanórákat arra használják az oktatók, hogy tolerancia helyett kizárólagosságot hirdessenek. „Egyre több iskolában létesítenek ortodox kápolnákat, ez pedig nemcsak az oktatás világi jellegének mond ellent, hanem az esélyegyenlõséget is csorbítja” – állította akkor Enache, aki szerint a hittanórákon egyháztörténelmet és vallási pluralizmust kellene tanítani és hirdetni.