Elkezdődött az adventi időszak

A katolikus egyházban az adventi idő a Mária-kultusz kiemelkedő időszaka, ekkor hangzanak el a hajnali roráté misék. Az advent szimbóluma a violaszín, illetve a koszorú négy gyertyával. Az egymást követő vasárnapokon eggyel több gyertyát gyújtanak meg: ahogy közeledik a karácsony, úgy lesz világosabb. Az adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli nap-éj egyenlőség idejét.

A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást jelképezi. Az 5. századtól különben az advent a karácsonyt megelőző böjti idő volt, mely Szent Márton (november 11.) ünnepével kezdődött.

Az adventi kultúrkör Galliában keletkezett, majd a 6. században Róma átvette, és a böjti időből itt lett liturgikus idő, öt vasárnappal. VII. Gergely pápa volt az, aki négyben határozta meg az advent vasárnapjainak a számát, amelyet a későbbiekben a protestáns felekezetek is átvettek. A keleti egyház nem tartja liturgikus ünnepként az adventi időszakot, de a 8. századtól böjti időszakot tart karácsony előtt, november 14-étől. Az adventi idő alatti böjtölés szokása tulajdonképpen a húsvétot megelőző nagyböjtöt utánozza. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, ez utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé.