A villámárvizek, viharok ellen is védelmet nyújtana városi erdő
Fotó: parkerdo.hu
A városi erdők klímaváltozás elleni védekezésben játszó szerepére hívja fel a figyelmet az Act for Tomorrow környezetvédelmi szervezet.
2025. június 23., 10:082025. június 23., 10:08
Amint bejegyzésükben írják, az extrém időjárási jelenségek – például az elmúlt hetek esőzései, árvizei – immár a városi lét mindennapi részévé váltak. Emiatt elengedhetetlen, hogy városaink fejlődése a természettel összhangban – és nem ellene – történjen. Egyre világosabb: az egyik leghatékonyabb megoldás ebben a folyamatban
– hangsúlyozza a természetvédelmi szervezet, amely felsorolja a városi erdők pozitívumait is:
1. Vízelvezetés: mint egy gigantikus szivacs
Az esőzések során az erdők – fák lombkoronájával együtt – mintegy szivacsként szívják fel a csapadékot. Egyetlen érett tölgy akár évente 3000 liter esővizet is visszatarthat, és egy hektárnyi erdő több száz köbméter vizet képes elnyelni idegigelenesen. Ez különösen a burkolt felületekkel tarkított városokban indokolt, ahol a csapadék nem szivárog el, hanem felgyűlik, és túlterhelheti a csatornarendszert.
2. Védelmi vonal a viharok ellen
A stabilan gyökerező fák természetes szélfogóként működnek: csökkentik a vihar sebességét és mérséklik a szél romboló hatásait. Az átgondolt telepítés és gondozás – például minőségi gyökértér biztosítása, rendszeres ápolás – kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az erdő megfelelően tudjon elegyedni a városi építészettel és csökkentse a környezet sérülésének esélyét.
3. Városi hőszigetek enyhítése
Az aszfalt és beton nyáron túlmelegszik, így hőszigetek alakulnak ki. De a városi erdők 2–4 °C-kal is kedvezőbbé tehetik a környező levegőt, ami kevesebb hősokkot, ezáltal kevesebb heves zivatar kialakulását jelenti.
4. Talajstabilizáció és árvízvédelem
A dombos, lejtős városrészek különösen ki vannak téve a talajeróziónak. A fák gyökerei azonban stabilan tartják a talajt, így hatékonyan akadályozzák meg az eső által kiváltott földcsuszamlásokat.
5. Biodiverzitás: élő védőburok
A városi erdők kisebb ökoszisztémákként működnek: otthont adnak madaraknak, rovaroknak, gombáknak és élőlényeknek. Ez a változatos élővilág kiegyensúlyozza a helyi mikroklímát, javítja a talaj nedvességtartalmát, és stabilizálja az élőhelyet. A sűrű növényzet ráadásul természetes szélfogó, árvízvédő és hőmérséklet-szabályozó szerepet is betölt.
A környezetvédelmi szervezet aktív szerepet vállal a városok „zöldítésében”
Fotó: Facebook/Act for Tomorrow
A szervezet szerint ugyanakkor fontos az őshonos fafajok választása, hiszen ezek hozzászoktak a helyi viszonyokhoz, ellenállnak a betegségeknek, emellett élőhelyet biztosítanak az őslakos állatoknak és növényeknek.
Az Act for Tomorrow stratégiai programjaként létrejött RegenerACT kezdeményezés célja a városok „zöldítése”. Az egyesület munkatársai fákat és évelőket ültetnek kulcsfontosságú helyeken, ösztönzik a helyi lakosság részvételét – így civil összefogással formálják át a városi környezetet élhetőbbé, fenntarthatóbbá és klímabiztosabbá.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
szóljon hozzá!