A romániai lakosság közel kétharmada azt állítja, hogy jól gazdálkodik
Fotó: Orbán Orsolya
A romániai lakosság közel kétharmada (63%) azt állítja, hogy anyagilag jól gazdálkodik és ki tudja fizetni az összes havi számláját, de megtakarításra vagy kikapcsolódásra nem vagy alig marad pénze – világít rá a nem túl fényes valóságra a PwC Voice of the Consumer 2025 című felmérése. Ilyen körülmények között pedig egyáltalán nem meglepő, hogy a vásárlási döntésekben továbbra is az ár a fő tényező. Ám még így is egyre elterjedtebb az egészséges és helyi termékek felé fordulás, ami miatt az emberek válogatósabbak és jobban odafigyelnek kiadásaikra.
2025. július 20., 10:042025. július 20., 10:04
„Bár az infláció 2024-ben és 2025 első felében mérséklődött a korábbi évek rekordszintjeihez képest, továbbra is ez a fő gondja a romániai fogyasztóknak, akik továbbra is óvatosak: keresik az akciókat, több üzletből csak azt veszik meg, amire szükségük van, és újrahasznosítják az élelmiszereket. Ugyanakkor egyértelmű trend az egészséges és helyi termékek felé fordulás” – idézte a közvélemény-kutatás eredményeit ismertető közlemény Ruxandra Tarlescut, a PwC Románia adó- és jogi tanácsadásért felelős vezetőjét.
Az elemzés szerint a fogyasztók úgy tervezik, hogy a következő hat hónapban többet költenek majd friss termékekre, például gyümölcsökre, zöldségekre, tejtermékekre és gabonafélékre, és eltökéltek abban, hogy csökkentik a rágcsálnivalókra, alkoholra és ultrafeldolgozott élelmiszerekre fordított kiadásaikat.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A többség (88%) úgy véli, hogy a hűségprogramok is fontos szerepet játszanak a bolt kiválasztásában, a legfontosabb hűségnövelő tényezők a készpénz-visszatérítési lehetőségek (57%) és a jövőbeli vásárlásokra vonatkozó kedvezmények (55%).
Bár a fogyasztók tisztában vannak az éghajlatváltozás hatásaival, ezek az aggodalmak nem mindig tükröződnek a vásárlói magatartásban:
például a talajminőség és a biológiai sokféleség javítását.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A romániai fogyasztók a felmérés eredményei szerint a fenntarthatóságot helyezik előtérbe, csak a szükséges termékeket vásárolják meg, és csökkentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét, 65 százalékuk pedig aktív lépéseket tesz a környezetre gyakorolt hatás csökkentése érdekében.
A megkérdezett fogyasztók mintegy 54 százaléka aggódik eközben az ultrafeldolgozott élelmiszerek vagy a növényvédő szerek használata miatt is.
és mert támogatják a helyi gazdaságot:
Amúgy a válaszadók 53 százaléka a helyi termékeket részesíti előnyben, míg 47 százalékuk az olcsóbb nemzetközi variánst választja.
2025 januárjában és februárjában a PwC Research, a PwC piackutatással és -elemzéssel foglalkozó globális kiválósági központja 21 075 fogyasztó körében végzett felmérést 28 országban, köztük Romániában (460 válaszadó). Számos kérdést tettek fel nekik az élelmiszerfogyasztással és a fogyasztói trendekkel kapcsolatban, többek között az élelmiszer-vásárlásról és az élelmiszer-választásról, az új technológiákról, az éghajlatról és a fenntarthatóságról. Az iparági vezetőkkel készített interjúkra 2025 májusában került sor.
Túl sokat vásárolunk, rengeteg terméket nem használunk ki, eldobunk, így a jóléti társadalomra jellemző túlfogyasztásnak gátat kell vetni környezetvédelmi, gazdasági, lelki jóléti szempontból is – vallja a Mara Gyöngyvér ökológus.
Továbbra is a használt autók a kelendőbbek a romániai lakosság körében, változatlanul a BMW a legnépszerűbb, de a dízelek egyre jobban visszaszorulnak – derül ki az ország legnagyobb autóértékesítő platformjának számító Autovit.ro friss elemzéséből.
Az év első öt hónapjában 3,151 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (54 500 toe) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
A pénzügyminisztérium szombaton közzétett adatai szerint márciusban az előző havi 990,84 milliárd lejről 998,617 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Részben újraindította a termelést a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem: beindította az egyik ammóniaüzemét, amely egy köztes nyersanyag, amely lehetővé teszi az NPK műtrágyák, az ammónium-nitrát és a nitrokalcium előállítását.
Továbbra is a főváros és a nyugati megyék uralják a rangsort a fizetések földrajzi összevetésében egy állásközvetítő platform adatai szerint.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
szóljon hozzá!