Hidrogénbuszok beszerzését és töltőállomás létesítését tervezik Kolozsváron
Fotó: Fuelcellbuses.eu
Kolozsváron épülhet meg az ország első zöldhidrogénüzeme: a nemrég még túlontúl futurisztikusnak tartott projekt mára a közbeszerzési eljárás kapujába jutott. A tervek szerint mintegy két éven belül saját gyártású üzemanyaggal láthatják el a kincses város utcáin majdan közlekedő hidrogénbuszokat, ezzel segíthetnek rá a távfűtésre, de akár a leendő HÉV szerelvényeit is innen tölthetik fel. Összeállításunkban bemutatjuk a kolozsvári hidrogénterveket és magát az újfajta technológiát, előnyeit és hátrányait is.
2025. február 28., 08:022025. február 28., 08:02
2025. február 28., 11:492025. február 28., 11:49
Immár a közbeszerzési eljárás kiírását készítik elő a kolozsvári zöldhidrogénüzem és -töltőállomás projektjének felelősei. Bogdan Varga, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzora, projektvezető a Cluj24.ro portálnak elmondta, a minap kapták meg a csatlakozási engedélyt az áramhálózatra a beruházás helyszínén, jelenleg a versenytárgyalás meghirdetésére készítik elő a szükséges iratcsomót. „A szerződés aláírásától számítva 18 hónapot becsültünk az állomás üzembe helyezésére.
– adott hangot optimizmusának a szakember. A hidrogéngyártás a helyi tömegközlekedési vállalat Kölesföldi úton (Plevnei) található területén indulhat be, ahol fel is töltik majd a leendő hidrogénhajtású buszokat. A kolozsvári önkormányzat tavaly fogadta el a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit, amelyek többek között az alábbi adatokat tartalmazzák:
Bogdan Varga projektvezető becslései szerint az üzemben naponta 1024 kilogramm hidrogént tudnak majd előállítani, aminek energiatartalma 2,3-2,5 megawattnak felel meg. „Ez azt a buszflottát fogja szolgálni, amelyet az önkormányzat szintén ennek a szélesebb körű projektnek a részeként szeretne megvásárolni. Ugyanakkor a megtermelt hidrogén egy része a távhőszolgáltatóhoz kerül, amely szintén kidolgozott egy felhasználási stratégiát. Emellett a töltőállomást azok is használhatják, akik ilyen meghajtású járműveket szeretnének vásárolni” – nyilatkozta Bogdan Varga.
Legutóbb tavaly teszteltek hidrogénbuszt Kolozsváron
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
Varga tudomása szerint Kolozsvár országos szinten élen jár a hidrogénüzemű tömegközlekedési hálózat megvalósításában. Bár Galac is uniós támogatásért folyamodott hidrogénüzemű buszok beszerzése érdekében, a projekt – mely jóval komplexebb, az acélgyárat is bevonnák – ott még gyerekcipőben jár, nincsenek meg a szükséges tanulmányok vagy engedélyek egy gyár építésére.
A hidrogénhajtású buszok működési elve
A hidrogénhajtású buszok üzemanyaga a hidrogéngáz, amelyet tüzelőanyag-cellákban elektromos árammá alakítanak. A működés lényege, hogy a hidrogén a cellában oxigénnel lép reakcióba, amelynek során elektromos energia és vízpára keletkezik – tehát a folyamat emissziómentes, csak tiszta vízgőzt bocsát ki. A hidrogént nagy nyomású tartályokban tárolják a buszon, ahonnan szabályozott módon jut el a tüzelőanyag-cellákba. Az ott termelt áram egy elektromos hajtásláncot működtet, amely a kerekeket forgatja. A felesleges energiát akkumulátorok tárolhatják, így a rendszer hatékonyabbá válik, különösen gyorsításkor vagy emelkedőkön. A hidrogénbuszok előnyei közé tartozik a gyors tankolás (néhány perc alatt feltölthetők), a nagy hatótáv (akár 300-500 km egy töltéssel), valamint a csendes és rezgésmentes működés. Hátrányuk a hidrogén előállításának és infrastruktúrájának költségei, de ha a hidrogént zöld energiaforrásokból nyerik, a technológia rendkívül környezetbaráttá válhat.
A Cluj24.ro portál emlékeztet: a Kolozsvári Műszaki Egyetem részese egy 130 millió eurós uniós finanszírozású regionális projektnek, mely keretében a hidrogéntechnológia felhasználási lehetőségeit kutatják. A Ro-HydroHub elnevezésű programnak még a Bukaresti Műszaki és Tudományegyetem (UNSTPB) és egy Râmnicu Vâlcea-i kutatóközpont (ICSI) is részese.
Első lépésben 40 hidrogénbuszt vethet be a kincses város
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
Mint ismeretes, Kolozsvár élen jár a környezetbarát megoldások terén, legalábbis a megfogalmazott célok tekintetében mindenképp.
Ennek szellemében 40 elektromos és 40 hidrogénhajtású busz beszerzése van folyamatban. Utóbbiak kapcsán uniós támogatásban is bíznak, hiszen nagyon drágák: bár az elmúlt években 1,5 millió euróról félmillióra csökkent egy ilyen jármű ára, még mindig sokba kerül. Akárcsak a hidrogén előállítása.
A zöldhidrogén előállítása
A hidrogént zöld energiaforrásokból elektrolízissel lehet előállítani, amely során vízből (H₂O) elektromos áram segítségével hidrogént (H₂) és oxigént (O₂) választanak szét. Ha az ehhez szükséges áramot megújuló forrásokból, például nap- vagy szélenergiából nyerik, a folyamat teljesen karbonsemleges, így a keletkező hidrogént „zöld hidrogénnek” nevezik. Az elektrolízis során egy elektrolizáló berendezésben víz bontása zajlik, amelyhez két elektróda és egy elektrolit szükséges. A villamos energia hatására az anódon oxigén, a katódon pedig hidrogén gáz keletkezik. A termelt hidrogént ezután sűrített formában tárolják és szállítják. A zöldhidrogén előnye, hogy fosszilis energiahordozók nélkül állítható elő, így nem jár CO₂-kibocsátással. Fő kihívása a magas előállítási költség és a megfelelő infrastruktúra kiépítése, de a technológia fejlődésével ez egyre versenyképesebbé válik. Miközben az elmúlt időszakban a hagyományos, fosszilis energiahordozókból nyert „szürke hidrogén” előállítása kilogrammonként 1–2 amerikai dollárba került, addig a zöldhidrogéné 8–10 dollár körül mozgott. A cél, hogy utóbbit 2 dollár alá csökkentsék, főleg napelemfarmok révén.
Nagy előny viszont, hogy 7-12 perc alatt fel lehet tölteni egy hidrogén meghajtású buszt, amely ezzel 300-500 kilométert is megtehet, miközben az elektromos buszokat egy éjszakán keresztül tölteni kell. A kettő viszont nem zárja ki egymást – jelentette ki korábban Emil Boc polgármester, aki maga is kipróbálta a kincses városban a legutóbb tavaly májusban tesztelt hidrogénbuszt.
Ugyanakkor az elöljáró más vonalon is „hidrogénezik”: tavaly júliusban bejelentette, hogy egy 25 millió eurós összfinanszírozású (ebből 10 millió euró önrész) projekt keretében a város távfűtéshálózatába is bevonná a megújuló energiaforrást.
A hidrogént a távfűtésben is bevetnék Kolozsváron
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
Miközben a tömegközlekedés és a távfűtés hidrogénüzemű „meghajtása” immár konkrét tervek része, Boc azt is szeretné, ha a majdan létesítendő helyiérdekű vasút szerelvényei is hidrogénnel működnének, de e téren még nem történtek előrelépések.
Egyébként Romániában nemcsak Kolozsváron és Galacon terveznek hidrogént előállítani-felhasználni: a már említett Râmnicu Vâlceán is üzem létesülhet. Miközben hamarosan elkezdődhet a Ro-HydroHub projekt helyi létesítményeinek megvalósítása, Ştefan Vuza, az Oltchim vegyipari kombinát tulajdonosa még 2021-ben bejelentette, hogy egy uniós finanszírozású, 500 milliótól egymilliárd euróig terjedő támogatás révén hidrogéngyár létesülhet a vegyi üzem területén. Eközben a szállításügyi minisztérium is „kacérkodik” a gondolattal, hogy hidrogénhajtású vonatokat szerezzen be a környezetvédelmi célok elérése érdekében.
Ugyanakkor – amint arról beszámoltunk – Romániában először erdélyi falvak háztartásaiban próbálták ki 2023 nyarán a hidrogénnel kevert földgáz lakossági használatát.
Egymilliárd eurós költségvetés Kolozsvárnak
Idén is az ország legnagyobb költségvetéséből gazdálkodhat Kolozsvár a megyei jogú városok között a héten bemutatott büdzsétervezet szerint, amely 4,96 milliárd lejjel, azaz csaknem egymilliárd euróval számol. Ez 4 százalékkal több,mint a tavalyi rekordköltségvetés. A pénz 55 százaléka európai uniós finanszírozásokból származik.
Emil Boc polgármester szerint idén folytatódik a hét nagyberuházás, amely Kolozsvárt érinti: a metró, a körgyűrű, a tordatúri gyorsforgalmi út, az észak-erdélyi autópálya és a regionális sürgősségi kórház építése, a magyar határ felé vezető vasút korszerűsítése-villamosítása, illetve a helyiérdekű vasút projektjének megvalósítása. Boc megerősítette: megvan a pénz a sokat vitatott metróépítés idei munkálataira. Immár elkezdték a valódi földmunkálatokat, jelenleg előkészítik a terepet az alagútfúrások előtt, néhol földcsuszamlás-megelőző munkálatok szükségesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!