Választási szuperév, első felvonás: tudnivalók a vasárnapi önkormányzati és EP-választásról

Választási szuperév, első felvonás: tudnivalók a vasárnapi önkormányzati és EP-választásról

Öt szavazólap. Vasárnap az EP-képviselők mellett polgármestert, megyei közgyűlési elnököt, valamint helyi és megyei képviselőket is választunk

Fotó: Tuchiluș Alex

Elérkeztünk az idei választási szuperév első megmérettetéseihez: vasárnap egyszerre tartanak önkormányzati és európai parlamenti választásokat.

Krónika

2024. június 07., 08:582024. június 07., 08:58

Ennek nyomán szombaton reggel véget ér az idei év első választási kampánya.

Az elmúlt 30 napban – május 10-től kezdődően – a választásokon induló több mint 200 ezer jelölt megpróbálta meggyőzni a választópolgárokat, hogy rájuk szavazzanak.

Négy évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt atipikus volt a helyhatósági választások kampánya, idén azonban háttérbe szorította az EP-választásokét. Ezúttal az volt atipikus, hogy míg az európai parlamenti választásra közös listát állított a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL), az önkormányzati választáson sok településen – köztük Bukarestben is – külön-külön jelöltekkel indulnak.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă múlt heti bejelentése szerint az EP-választáson összesen 494 jelölt indul, közülük 167-en – 33,81 százalék – nők.

A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint 12 párt és választási szövetség, illetve négy független jelölt vesz részt az EP-választáson.

A választásokat követően Románia 33 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az önkormányzati választásokon 207 389 jelölt indul, csaknem 20 százalékkal kevesebben, mint 2020-ban, amikor 256 038 jelöltet jegyeztek. A 2016-os önkormányzati választásokon 267 242-en vettek részt jelöltként – derül ki az Expert Forum jelentéséből, amelyet az Agerpres idéz.

Az AEP elnöke szerint polgármesteri tisztségre 11 386-an pályáznak, közülük 9776-an vidéken, 1610-en városon.

A június 9-i választásokon induló legfiatalabb jelölt nemrég töltötte be 23. életévét, a legidősebb pedig 100 éves.

A választási kampány szombaton reggel 7 órakor ér véget hivatalosan.

Mivel egyszerre két választást is rendeznek, a szavazásra jogosult polgárok öt szavazólapot kapnak: egyet az európai parlamenti képviselőjelöltekkel (zárt listák), egyet a helyi tanácsosjelöltekkel (zárt listák), egyet a polgármesterjelöltekkel (egyéni jelöltek, egy forduló), egyet a megyei tanácsosjelöltekkel (zárt listák) és egyet a megyei tanácselnök-jelöltekkel (egyéni jelöltek, egy forduló). Az önkormányzati választásokat szabályozó törvénynek megfelelően a polgárok mindkét választáson ugyanabban a szavazóhelyiségben adják le a szavazatukat.

Csak a lakóhelyünkön szavazhatunk az önkormányzati választáson

Az önkormányzati választásokon 18. életévüket betöltött, szavazásra jogosult, állandó romániai lakóhellyel vagy romániai tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok vehetnek részt.

A választópolgárok csak az állandó lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti településen szavazhatnak a polgármesteri hivatalok által frissített állandó választói névjegyzék alapján, amelyik az adott területi-közigazgatási egység összes szavazásra jogosult lakóját tartalmazza.

Külföldön szavazni nem lehet. A Romániában lakóhellyel rendelkező uniós polgárok azonban speciális választói pótlisták alapján szavazhatnak az önkormányzati választásokon.

A tartózkodási helye szerinti szavazókörzetben történő szavazáshoz a választópolgárnak legkevesebb 60 nappal a választások napja előtt igazolást kell szereznie a tartózkodási lakcíméről. Ezután legkevesebb 45 nappal a választás napja előtt a tartózkodási lakcímmel regisztrálhat a választói névjegyzékbe is, hogy a tartózkodási helye szerinti állandó szavazókörzeti névjegyzék alapján szavazhasson.

A választópolgárok a választói névjegyzék alapján tájékozódhatnak arról, hogy melyik szavazókörben adhatják le szavazatukat.

A választói névjegyzék egy országos informatikai adatbázis, amelyik az összes 18. életévét betöltött és szavazásra jogosult román állampolgárt tartalmazza.

Kérésükre a polgármester a személyazonosságukat és a lakcímüket igazoló okmány alapján felveszi a választói pótlistára azokat a szavazásra jogosult európai uniós polgárokat, akiknek az állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye egy romániai választókerületben van, és nem szerepelnek a Bevándorlási Főfelügyelőség nyilvántartásában.

Június 9-én

a szavazóhelyiségek 7-kor nyitnak, és az urnákat 22 órakor zárják le. Azok a választópolgárok, akik 22 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodnak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, legkésőbb 23.59 óráig leadhatják a szavazatukat.

A választópolgárok négy szavazólapot kapnak, és ugyanabban a szavazóhelyiségben szavaznak a helyi tanácsosjelöltekre, a megyei tanácsosjelöltekre, a polgármesterjelöltekre és a megyei tanácselnökjelöltekre. A szavazás érvényes személyazonossági okmány alapján történik.

EP-választás: Romániában és külföldön is szavazhatunk

Az európai parlamenti választásokon a román állampolgárok az EP 33 romániai képviselőjét választják meg. Szavazatukat Romániában és külföldön egyaránt leadhatják.

Az országban az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti szavazókörben az állandó választói névjegyzék alapján, a lakóhely szerinti településén kívül bármely más szavazóhelyiségben a választói pótlista alapján lehet szavazni.

Akárcsak az önkormányzati választások esetében, a szavazóhelyiségek itt is 7 és 22 óra között tartanak nyitva. Azok a választópolgárok, akik 22 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodnak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, akárcsak a helyhatósági választásokon legkésőbb 23.59 óráig leadhatják a szavazatukat.

Külföldön bármelyik külképviseleti szavazókörben lehet szavazni választói pótlista alapján. A szavazásra jogosultság nem függ a választói névjegyzékbe való bejegyzéstől, sem az állandó külföldi lakóhely vagy tartózkodási hely bejelentésétől.

A román állampolgárok a következő okmányok alapján szavazhatnak külföldön: személyazonosító igazolvány, elektronikus személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, személyazonosító igazolvány, diplomata útlevél, szolgálati útlevél, egyszerű útlevél, egyszerű ideiglenes útlevél.

A más uniós tagállamok választói névjegyzékében szereplő román állampolgárok csak úgy vehetnek részt a romániai EP-választásokon, ha nyilatkoznak arról, hogy nem vettek részt az EP-választásokon abban a tagállamban, amelynek a választói névjegyzékében szerepelnek.

A választópolgárok az EP-választásokon csak egy szavazólapot kapnak, és egyetlen zárt jelöltlistára pecsételhetnek. A szavazólapon szerepelnek a választásokon nyilvántartásba vett politikai pártok vagy választási szövetségek, valamint az európai parlamenti képviselői tisztségre javasolt jelöltjeik.

Magyarpártok: együtt és külön

A magyar választópolgárok voksaiért az EP-választáson egyetlen lista „verseng”:

az RMDSZ megállapodott az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Magyar Polgári Erővel (MPE), hogy nem indítanak jelölteket vele szemben, ennek fejében a másik két párt jelöltjei helyet kaptak az „összefogás listájának” nevezett tulipános listán.

Igaz, nem befutó helyen: az EMSZ részéről Szilágyi Zsolt a negyedik helyet kapta meg, márpedig a becslések szerint a listáról csak az első két helyezett jut be, amennyiben az eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

E két befutó helyet pedig a két eddigi RMDSZ-es EP-képviselő, Winkler Gyula és Vincze Lóránt kapta meg.

Az önkormányzati választáson viszont néhány kivételtől eltekintve szabad a verseny, a magyar pártok a települések zömében önállóan indulnak.

Kivételt képez Marosvásárhely és Szatmárnémeti, ahol az RMDSZ-es polgármesternek – előbbiben Soós Zoltánnak, utóbbiban Kereskényi Gábornak – esélye lehet megőrizni a tisztségét, ezért a másik két párt nem indított ellenjelöltet.

Másutt annak ellenére sem állítottak közös listát, hogy azzal növelni lehetne a magyar közösség súlyát a román többségű önkormányzatban: ilyen Nagyvárad, ahol ennek nyomán a magyar közösség várhatóan a következő négy évben is csupán asszisztálhat a közgyűlés által elfogadott döntésekhez.

Az EU-országok többségében nem pártokra, hanem jelöltekre szavaznak
Az európai parlamenti (EP-) választáson az Európai Unió országainak többségében a választópolgárok jelöltekre és nem pártokra szavazhatnak.
Az uniós jog néhány közös szabálya közé tartozik, hogy minden tagállamnak arányos képviseleten alapuló választási rendszert kell alkalmaznia az EP-képviselők választásakor, és vagy listás rendszer, vagy pedig az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük. Egyebekben a tagállamok mindegyike saját szabályai szerint folytatja le a választásokat.
Egyes országokban úgynevezett zártlistás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, a választók hagyományosan egy X-et vagy +-t tesznek a leginkább preferált pártjuk neve mellé. A képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. A szavazók tehát csak a listáról szavazhatnak és nincs lehetőségük az azon szereplő jelöltek sorrendjének megváltoztatására.
Ilyen módon voksolhatnak a június 6. és 9. közötti EP-választáson Magyarország mellett Franciaország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország választópolgárai.
Az EU-országok többségében azonban úgynevezett preferenciális szavazást alkalmaznak: a választó nemcsak a pártra szavaz, hanem személyekre is, ezzel módosíthatja a pártok által összeállított listákat.
Ez azt jelenti, hogy a szavazó a jelöltlistán - országtól függően - egy vagy több jelöltig rangsorolhatja szavazatát. Az a jelölt lesz az első a listán, aki a legtöbb szavazatot kapja, az a második, aki a második legtöbb szavazatot és így tovább. Így a jelöltek sorrendjét, azt, hogy ki jut be a listáról az EP-be, a választók fogják eldönteni. Ilyen preferenciális szavazással választhatják meg EP-képviselőiket Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia választói.
Máltán és Írországban pedig a single transferable vote (egyszeri átvihető szavazat) szisztémát alkalmazzák, azaz a választó valamennyi listáról válogathat jelöltet. Az egy szavazattal rendelkező választópolgár kiválasztja azt a jelöltet, akit képviselőnek szeretne, de megjelöli, hogy kit szeretne képviselőjének másod-, harmad- vagy negyedsorban (egészen addig, ahány mandátumot kiosztanak a választókerületben).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 08., hétfő

Dicsekszik a PSD: szerintük Craiova, Buzău és Brăila is lekörözi Nagyváradot és Kolozsvárt

Craiova, Buzău, Brăila vagy Târgovişte lakosságarányosan felülmúlja Nagyváradot, Kolozsvárt vagy Konstancát a támogatható pályázatok összértéke tekintetében – derül ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfőn közzétett elemzéséből.

Dicsekszik a PSD: szerintük Craiova, Buzău és Brăila is lekörözi Nagyváradot és Kolozsvárt
2024. július 08., hétfő

Bár a többség szerint még mindig rossz irányba halad az ország, egyre nő az optimisták aránya

Bár a romániai polgárok többsége szerint az ország még mindig rossz irányba tart, egyre nő azok aránya, akik szerint a dolgok jó irányba haladnak – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.

Bár a többség szerint még mindig rossz irányba halad az ország, egyre nő az optimisták aránya
2024. július 08., hétfő

Utcára vonultak, a kormány képviselőivel is egyeztettek a kaotikus adótörvények ellen tüntető könyvelők

A Bukarestben tüntető könyvelők és a közgazdászok hétfő délelőtt elindultak a Victoria-palota előtti térről a pénzügyminisztérium székhelye felé, miután a tüntetők küldöttsége visszatért a kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokról.

Utcára vonultak, a kormány képviselőivel is egyeztettek a kaotikus adótörvények ellen tüntető könyvelők
2024. július 08., hétfő

Káosz a bukaresti reptéren: több járatát törölte a Tarom, miután a pilóták nem mentek be dolgozni

Káoszt eredményezett a bukaresti Henri Coandă (Otopeni) repülőtéren, hogy több onnan induló vagy oda érkező járatát is törölte – a Tarom román állami légitársaság amúgy csak három járatának a törlését jelentette be hivatalosan.

Káosz a bukaresti reptéren: több járatát törölte a Tarom, miután a pilóták nem mentek be dolgozni
2024. július 07., vasárnap

Őrizetben a kábítószeres édességgel hároméves kislányt is kínáló díler

Letartóztatott az ügyészség (DIICOT) egy Amerikai Egyesült Államokban élő román állampolgárt, aki az ügyészek szerint THC-t tartalmazó zselés cukorkákat kínált egy esemény résztvevőinek, és a kábítószeres édességből egy 3 éves kislány is fogyasztott.

Őrizetben a kábítószeres édességgel hároméves kislányt is kínáló díler
2024. július 06., szombat

Miniszteri ötletelés az orvoshiány által sújtott régiók vonzóbbá tételéről

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a központi és helyi hatóságoknak és a civil szervezeteknek közösen kell dolgozniuk azért, hogy az orvosok számára vonzóvá tegyék azokat a régiókat is, ahol nagy az orvoshiány.

Miniszteri ötletelés az orvoshiány által sújtott régiók vonzóbbá tételéről
2024. július 06., szombat

Internacionálé Bukarestben: a szocialisták szerint csak ők képesek megállítani a szélsőségességet

A szélsőségesség és a populizmus veszélyére figyelmeztetett Pedro Sánchez spanyol kormányfő szombaton Bukarestben a Szocialista Internacionálé (IS) európai tagozatának ülésén.

Internacionálé Bukarestben: a szocialisták szerint csak ők képesek megállítani a szélsőségességet
2024. július 05., péntek

Százhatvan új vasúti szerelvényt vásárol a közlekedési tárca

Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy 160 vasúti szerelvényt vásárol közbeszerzési eljárással a román állam.

Százhatvan új vasúti szerelvényt vásárol a közlekedési tárca
2024. július 05., péntek

A hibás értékeket mutató drogtesztek miatt tiltakozik a Declic szervezet, százezer aláírást gyűjtene össze

A bukaresti kormány 2024. június 29-én elfogadott sürgősségi kormányrendelete ellen tiltakozik az egyik legismertebb román civil szervezet, a Declic. Aktivistáik százezer aláírást akarnak összegyűjteni a kormányrendelet felfüggesztésére.

A hibás értékeket mutató drogtesztek miatt tiltakozik a Declic szervezet, százezer aláírást gyűjtene össze
2024. július 05., péntek

A romániai polgárok nagy többsége szerint javul az ország EP-képviseletének minősége a választások után

A romániai polgárok többsége derűlátó: azt várja, hogy a június 9-i európai parlamenti választás után javul az ország képviselete az uniós törvényhozásban – derül ki a legfrissebb felmérésből.

A romániai polgárok nagy többsége szerint javul az ország EP-képviseletének minősége a választások után