Öt szavazólap. Vasárnap az EP-képviselők mellett polgármestert, megyei közgyűlési elnököt, valamint helyi és megyei képviselőket is választunk
Fotó: Tuchiluș Alex
Elérkeztünk az idei választási szuperév első megmérettetéseihez: vasárnap egyszerre tartanak önkormányzati és európai parlamenti választásokat.
2024. június 07., 08:582024. június 07., 08:58
Ennek nyomán szombaton reggel véget ér az idei év első választási kampánya.
Az elmúlt 30 napban – május 10-től kezdődően – a választásokon induló több mint 200 ezer jelölt megpróbálta meggyőzni a választópolgárokat, hogy rájuk szavazzanak.
Négy évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt atipikus volt a helyhatósági választások kampánya, idén azonban háttérbe szorította az EP-választásokét. Ezúttal az volt atipikus, hogy míg az európai parlamenti választásra közös listát állított a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL), az önkormányzati választáson sok településen – köztük Bukarestben is – külön-külön jelöltekkel indulnak.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă múlt heti bejelentése szerint az EP-választáson összesen 494 jelölt indul, közülük 167-en – 33,81 százalék – nők.
A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint 12 párt és választási szövetség, illetve négy független jelölt vesz részt az EP-választáson.
Az önkormányzati választásokon 207 389 jelölt indul, csaknem 20 százalékkal kevesebben, mint 2020-ban, amikor 256 038 jelöltet jegyeztek. A 2016-os önkormányzati választásokon 267 242-en vettek részt jelöltként – derül ki az Expert Forum jelentéséből, amelyet az Agerpres idéz.
Az AEP elnöke szerint polgármesteri tisztségre 11 386-an pályáznak, közülük 9776-an vidéken, 1610-en városon.
A választási kampány szombaton reggel 7 órakor ér véget hivatalosan.
Mivel egyszerre két választást is rendeznek, a szavazásra jogosult polgárok öt szavazólapot kapnak: egyet az európai parlamenti képviselőjelöltekkel (zárt listák), egyet a helyi tanácsosjelöltekkel (zárt listák), egyet a polgármesterjelöltekkel (egyéni jelöltek, egy forduló), egyet a megyei tanácsosjelöltekkel (zárt listák) és egyet a megyei tanácselnök-jelöltekkel (egyéni jelöltek, egy forduló). Az önkormányzati választásokat szabályozó törvénynek megfelelően a polgárok mindkét választáson ugyanabban a szavazóhelyiségben adják le a szavazatukat.
Az önkormányzati választásokon 18. életévüket betöltött, szavazásra jogosult, állandó romániai lakóhellyel vagy romániai tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok vehetnek részt.
Külföldön szavazni nem lehet. A Romániában lakóhellyel rendelkező uniós polgárok azonban speciális választói pótlisták alapján szavazhatnak az önkormányzati választásokon.
A tartózkodási helye szerinti szavazókörzetben történő szavazáshoz a választópolgárnak legkevesebb 60 nappal a választások napja előtt igazolást kell szereznie a tartózkodási lakcíméről. Ezután legkevesebb 45 nappal a választás napja előtt a tartózkodási lakcímmel regisztrálhat a választói névjegyzékbe is, hogy a tartózkodási helye szerinti állandó szavazókörzeti névjegyzék alapján szavazhasson.
A választói névjegyzék egy országos informatikai adatbázis, amelyik az összes 18. életévét betöltött és szavazásra jogosult román állampolgárt tartalmazza.
Kérésükre a polgármester a személyazonosságukat és a lakcímüket igazoló okmány alapján felveszi a választói pótlistára azokat a szavazásra jogosult európai uniós polgárokat, akiknek az állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye egy romániai választókerületben van, és nem szerepelnek a Bevándorlási Főfelügyelőség nyilvántartásában.
Június 9-én
A választópolgárok négy szavazólapot kapnak, és ugyanabban a szavazóhelyiségben szavaznak a helyi tanácsosjelöltekre, a megyei tanácsosjelöltekre, a polgármesterjelöltekre és a megyei tanácselnökjelöltekre. A szavazás érvényes személyazonossági okmány alapján történik.
Az európai parlamenti választásokon a román állampolgárok az EP 33 romániai képviselőjét választják meg. Szavazatukat Romániában és külföldön egyaránt leadhatják.
Akárcsak az önkormányzati választások esetében, a szavazóhelyiségek itt is 7 és 22 óra között tartanak nyitva. Azok a választópolgárok, akik 22 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodnak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, akárcsak a helyhatósági választásokon legkésőbb 23.59 óráig leadhatják a szavazatukat.
Külföldön bármelyik külképviseleti szavazókörben lehet szavazni választói pótlista alapján. A szavazásra jogosultság nem függ a választói névjegyzékbe való bejegyzéstől, sem az állandó külföldi lakóhely vagy tartózkodási hely bejelentésétől.
A más uniós tagállamok választói névjegyzékében szereplő román állampolgárok csak úgy vehetnek részt a romániai EP-választásokon, ha nyilatkoznak arról, hogy nem vettek részt az EP-választásokon abban a tagállamban, amelynek a választói névjegyzékében szerepelnek.
A választópolgárok az EP-választásokon csak egy szavazólapot kapnak, és egyetlen zárt jelöltlistára pecsételhetnek. A szavazólapon szerepelnek a választásokon nyilvántartásba vett politikai pártok vagy választási szövetségek, valamint az európai parlamenti képviselői tisztségre javasolt jelöltjeik.
A magyar választópolgárok voksaiért az EP-választáson egyetlen lista „verseng”:
Igaz, nem befutó helyen: az EMSZ részéről Szilágyi Zsolt a negyedik helyet kapta meg, márpedig a becslések szerint a listáról csak az első két helyezett jut be, amennyiben az eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
E két befutó helyet pedig a két eddigi RMDSZ-es EP-képviselő, Winkler Gyula és Vincze Lóránt kapta meg.
Az önkormányzati választáson viszont néhány kivételtől eltekintve szabad a verseny, a magyar pártok a települések zömében önállóan indulnak.
Másutt annak ellenére sem állítottak közös listát, hogy azzal növelni lehetne a magyar közösség súlyát a román többségű önkormányzatban: ilyen Nagyvárad, ahol ennek nyomán a magyar közösség várhatóan a következő négy évben is csupán asszisztálhat a közgyűlés által elfogadott döntésekhez.
Az EU-országok többségében nem pártokra, hanem jelöltekre szavaznak
Az európai parlamenti (EP-) választáson az Európai Unió országainak többségében a választópolgárok jelöltekre és nem pártokra szavazhatnak.
Az uniós jog néhány közös szabálya közé tartozik, hogy minden tagállamnak arányos képviseleten alapuló választási rendszert kell alkalmaznia az EP-képviselők választásakor, és vagy listás rendszer, vagy pedig az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük. Egyebekben a tagállamok mindegyike saját szabályai szerint folytatja le a választásokat.
Egyes országokban úgynevezett zártlistás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, a választók hagyományosan egy X-et vagy +-t tesznek a leginkább preferált pártjuk neve mellé. A képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. A szavazók tehát csak a listáról szavazhatnak és nincs lehetőségük az azon szereplő jelöltek sorrendjének megváltoztatására.
Ilyen módon voksolhatnak a június 6. és 9. közötti EP-választáson Magyarország mellett Franciaország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország választópolgárai.
Az EU-országok többségében azonban úgynevezett preferenciális szavazást alkalmaznak: a választó nemcsak a pártra szavaz, hanem személyekre is, ezzel módosíthatja a pártok által összeállított listákat.
Ez azt jelenti, hogy a szavazó a jelöltlistán - országtól függően - egy vagy több jelöltig rangsorolhatja szavazatát. Az a jelölt lesz az első a listán, aki a legtöbb szavazatot kapja, az a második, aki a második legtöbb szavazatot és így tovább. Így a jelöltek sorrendjét, azt, hogy ki jut be a listáról az EP-be, a választók fogják eldönteni. Ilyen preferenciális szavazással választhatják meg EP-képviselőiket Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia választói.
Máltán és Írországban pedig a single transferable vote (egyszeri átvihető szavazat) szisztémát alkalmazzák, azaz a választó valamennyi listáról válogathat jelöltet. Az egy szavazattal rendelkező választópolgár kiválasztja azt a jelöltet, akit képviselőnek szeretne, de megjelöli, hogy kit szeretne képviselőjének másod-, harmad- vagy negyedsorban (egészen addig, ahány mandátumot kiosztanak a választókerületben).
A jelenleg kórházban ápolt Alfred Bulai szociológus megfellebbezte az előzetes letartóztatásának elrendelését, ügyét csütörtökön tárgyalja a bukaresti törvényszék.
Marcel Ciolacu szerda este bejelentette, hogy a katonák és a rendőrök nyugdíjának adómentességi küszöbét is 3000 lejre emeli október elsejei hatállyal a kormány.
Gondatlanságból elkövetett emberölés űncselekményére is kiterjesztette a büntetőeljárást a bukaresti ügyészség azzal a fiatalemberrel szemben, aki a 9 éves fiú halálát előidéző kiskorú sofőr mellett ült.
A szenátus védelmi bizottságának tagjai és a védelmi minisztérium képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy szükség van a román légtérbe belépő ellenséges drónokra való reagálásra vonatkozó jogszabályok kiegészítésére.
Románia hat földgáztárolójának töltöttségi szintje 89,58 százalék volt augusztus 17-én – derül ki az energiaunió helyzetéről szóló 2024-es jelentésből, amelyet szerdán tett közzé az Európai Bizottság.
Románia évente átlagosan mintegy 6000 dollárt fordít egy diákja oktatására, miközben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban – amelyek soraiba Bukarest is bebocsátást nyerne – ez az összeg több mint 14 ezer dollár.
A megszokott időpontnál korábban folyósítja a munkaügyi minisztérium az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökségen (ANPIS) keresztül a különleges bánásmódot igénylő személyeknek járó juttatásokat.
Bejelentette szerdán Mircea Geoană, a NATO napokban leköszönt főtitkár-helyettese, hogy jelölteti magát az idei romániai államfőválasztáson.
Jelentős mennyiségű esőre figyelmeztető újabb sárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) húsz megyére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint törvényi alapra van szükség a Románia légterébe belépő orosz drónok ügyében, és Ukrajnával is egyeztetni kell a kérdésben – mondta kedden a News.ro beszámolója szerint a politikus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!