Választási szuperév, első felvonás: tudnivalók a vasárnapi önkormányzati és EP-választásról

Öt szavazólap. Vasárnap az EP-képviselők mellett polgármestert, megyei közgyűlési elnököt, valamint helyi és megyei képviselőket is választunk •  Fotó: Tuchiluș Alex

Öt szavazólap. Vasárnap az EP-képviselők mellett polgármestert, megyei közgyűlési elnököt, valamint helyi és megyei képviselőket is választunk

Fotó: Tuchiluș Alex

Elérkeztünk az idei választási szuperév első megmérettetéseihez: vasárnap egyszerre tartanak önkormányzati és európai parlamenti választásokat.

Krónika

2024. június 07., 08:582024. június 07., 08:58

Ennek nyomán szombaton reggel véget ér az idei év első választási kampánya.

Az elmúlt 30 napban – május 10-től kezdődően – a választásokon induló több mint 200 ezer jelölt megpróbálta meggyőzni a választópolgárokat, hogy rájuk szavazzanak.

Négy évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt atipikus volt a helyhatósági választások kampánya, idén azonban háttérbe szorította az EP-választásokét. Ezúttal az volt atipikus, hogy míg az európai parlamenti választásra közös listát állított a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL), az önkormányzati választáson sok településen – köztük Bukarestben is – külön-külön jelöltekkel indulnak.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă múlt heti bejelentése szerint az EP-választáson összesen 494 jelölt indul, közülük 167-en – 33,81 százalék – nők.

A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint 12 párt és választási szövetség, illetve négy független jelölt vesz részt az EP-választáson.

A választásokat követően Románia 33 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az önkormányzati választásokon 207 389 jelölt indul, csaknem 20 százalékkal kevesebben, mint 2020-ban, amikor 256 038 jelöltet jegyeztek. A 2016-os önkormányzati választásokon 267 242-en vettek részt jelöltként – derül ki az Expert Forum jelentéséből, amelyet az Agerpres idéz.

Az AEP elnöke szerint polgármesteri tisztségre 11 386-an pályáznak, közülük 9776-an vidéken, 1610-en városon.

A június 9-i választásokon induló legfiatalabb jelölt nemrég töltötte be 23. életévét, a legidősebb pedig 100 éves.

A választási kampány szombaton reggel 7 órakor ér véget hivatalosan.

Mivel egyszerre két választást is rendeznek, a szavazásra jogosult polgárok öt szavazólapot kapnak: egyet az európai parlamenti képviselőjelöltekkel (zárt listák), egyet a helyi tanácsosjelöltekkel (zárt listák), egyet a polgármesterjelöltekkel (egyéni jelöltek, egy forduló), egyet a megyei tanácsosjelöltekkel (zárt listák) és egyet a megyei tanácselnök-jelöltekkel (egyéni jelöltek, egy forduló). Az önkormányzati választásokat szabályozó törvénynek megfelelően a polgárok mindkét választáson ugyanabban a szavazóhelyiségben adják le a szavazatukat.

Csak a lakóhelyünkön szavazhatunk az önkormányzati választáson

Az önkormányzati választásokon 18. életévüket betöltött, szavazásra jogosult, állandó romániai lakóhellyel vagy romániai tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok vehetnek részt.

A választópolgárok csak az állandó lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti településen szavazhatnak a polgármesteri hivatalok által frissített állandó választói névjegyzék alapján, amelyik az adott területi-közigazgatási egység összes szavazásra jogosult lakóját tartalmazza.

Külföldön szavazni nem lehet. A Romániában lakóhellyel rendelkező uniós polgárok azonban speciális választói pótlisták alapján szavazhatnak az önkormányzati választásokon.

A tartózkodási helye szerinti szavazókörzetben történő szavazáshoz a választópolgárnak legkevesebb 60 nappal a választások napja előtt igazolást kell szereznie a tartózkodási lakcíméről. Ezután legkevesebb 45 nappal a választás napja előtt a tartózkodási lakcímmel regisztrálhat a választói névjegyzékbe is, hogy a tartózkodási helye szerinti állandó szavazókörzeti névjegyzék alapján szavazhasson.

A választópolgárok a választói névjegyzék alapján tájékozódhatnak arról, hogy melyik szavazókörben adhatják le szavazatukat.

A választói névjegyzék egy országos informatikai adatbázis, amelyik az összes 18. életévét betöltött és szavazásra jogosult román állampolgárt tartalmazza.

Kérésükre a polgármester a személyazonosságukat és a lakcímüket igazoló okmány alapján felveszi a választói pótlistára azokat a szavazásra jogosult európai uniós polgárokat, akiknek az állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye egy romániai választókerületben van, és nem szerepelnek a Bevándorlási Főfelügyelőség nyilvántartásában.

Június 9-én

a szavazóhelyiségek 7-kor nyitnak, és az urnákat 22 órakor zárják le. Azok a választópolgárok, akik 22 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodnak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, legkésőbb 23.59 óráig leadhatják a szavazatukat.

A választópolgárok négy szavazólapot kapnak, és ugyanabban a szavazóhelyiségben szavaznak a helyi tanácsosjelöltekre, a megyei tanácsosjelöltekre, a polgármesterjelöltekre és a megyei tanácselnökjelöltekre. A szavazás érvényes személyazonossági okmány alapján történik.

EP-választás: Romániában és külföldön is szavazhatunk

Az európai parlamenti választásokon a román állampolgárok az EP 33 romániai képviselőjét választják meg. Szavazatukat Romániában és külföldön egyaránt leadhatják.

Az országban az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti szavazókörben az állandó választói névjegyzék alapján, a lakóhely szerinti településén kívül bármely más szavazóhelyiségben a választói pótlista alapján lehet szavazni.

Akárcsak az önkormányzati választások esetében, a szavazóhelyiségek itt is 7 és 22 óra között tartanak nyitva. Azok a választópolgárok, akik 22 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodnak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, akárcsak a helyhatósági választásokon legkésőbb 23.59 óráig leadhatják a szavazatukat.

Külföldön bármelyik külképviseleti szavazókörben lehet szavazni választói pótlista alapján. A szavazásra jogosultság nem függ a választói névjegyzékbe való bejegyzéstől, sem az állandó külföldi lakóhely vagy tartózkodási hely bejelentésétől.

A román állampolgárok a következő okmányok alapján szavazhatnak külföldön: személyazonosító igazolvány, elektronikus személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, személyazonosító igazolvány, diplomata útlevél, szolgálati útlevél, egyszerű útlevél, egyszerű ideiglenes útlevél.

A más uniós tagállamok választói névjegyzékében szereplő román állampolgárok csak úgy vehetnek részt a romániai EP-választásokon, ha nyilatkoznak arról, hogy nem vettek részt az EP-választásokon abban a tagállamban, amelynek a választói névjegyzékében szerepelnek.

A választópolgárok az EP-választásokon csak egy szavazólapot kapnak, és egyetlen zárt jelöltlistára pecsételhetnek. A szavazólapon szerepelnek a választásokon nyilvántartásba vett politikai pártok vagy választási szövetségek, valamint az európai parlamenti képviselői tisztségre javasolt jelöltjeik.

Magyarpártok: együtt és külön

A magyar választópolgárok voksaiért az EP-választáson egyetlen lista „verseng”:

az RMDSZ megállapodott az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Magyar Polgári Erővel (MPE), hogy nem indítanak jelölteket vele szemben, ennek fejében a másik két párt jelöltjei helyet kaptak az „összefogás listájának” nevezett tulipános listán.

Igaz, nem befutó helyen: az EMSZ részéről Szilágyi Zsolt a negyedik helyet kapta meg, márpedig a becslések szerint a listáról csak az első két helyezett jut be, amennyiben az eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

E két befutó helyet pedig a két eddigi RMDSZ-es EP-képviselő, Winkler Gyula és Vincze Lóránt kapta meg.

Az önkormányzati választáson viszont néhány kivételtől eltekintve szabad a verseny, a magyar pártok a települések zömében önállóan indulnak.

Kivételt képez Marosvásárhely és Szatmárnémeti, ahol az RMDSZ-es polgármesternek – előbbiben Soós Zoltánnak, utóbbiban Kereskényi Gábornak – esélye lehet megőrizni a tisztségét, ezért a másik két párt nem indított ellenjelöltet.

Másutt annak ellenére sem állítottak közös listát, hogy azzal növelni lehetne a magyar közösség súlyát a román többségű önkormányzatban: ilyen Nagyvárad, ahol ennek nyomán a magyar közösség várhatóan a következő négy évben is csupán asszisztálhat a közgyűlés által elfogadott döntésekhez.

Az EU-országok többségében nem pártokra, hanem jelöltekre szavaznak
Az európai parlamenti (EP-) választáson az Európai Unió országainak többségében a választópolgárok jelöltekre és nem pártokra szavazhatnak.
Az uniós jog néhány közös szabálya közé tartozik, hogy minden tagállamnak arányos képviseleten alapuló választási rendszert kell alkalmaznia az EP-képviselők választásakor, és vagy listás rendszer, vagy pedig az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük. Egyebekben a tagállamok mindegyike saját szabályai szerint folytatja le a választásokat.
Egyes országokban úgynevezett zártlistás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, a választók hagyományosan egy X-et vagy +-t tesznek a leginkább preferált pártjuk neve mellé. A képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. A szavazók tehát csak a listáról szavazhatnak és nincs lehetőségük az azon szereplő jelöltek sorrendjének megváltoztatására.
Ilyen módon voksolhatnak a június 6. és 9. közötti EP-választáson Magyarország mellett Franciaország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország választópolgárai.
Az EU-országok többségében azonban úgynevezett preferenciális szavazást alkalmaznak: a választó nemcsak a pártra szavaz, hanem személyekre is, ezzel módosíthatja a pártok által összeállított listákat.
Ez azt jelenti, hogy a szavazó a jelöltlistán - országtól függően - egy vagy több jelöltig rangsorolhatja szavazatát. Az a jelölt lesz az első a listán, aki a legtöbb szavazatot kapja, az a második, aki a második legtöbb szavazatot és így tovább. Így a jelöltek sorrendjét, azt, hogy ki jut be a listáról az EP-be, a választók fogják eldönteni. Ilyen preferenciális szavazással választhatják meg EP-képviselőiket Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia választói.
Máltán és Írországban pedig a single transferable vote (egyszeri átvihető szavazat) szisztémát alkalmazzák, azaz a választó valamennyi listáról válogathat jelöltet. Az egy szavazattal rendelkező választópolgár kiválasztja azt a jelöltet, akit képviselőnek szeretne, de megjelöli, hogy kit szeretne képviselőjének másod-, harmad- vagy negyedsorban (egészen addig, ahány mandátumot kiosztanak a választókerületben).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 17., csütörtök

Az alkotmánybíróság világosnak és kiszámíthatónak ítélte az államfő által megtámadott törvényt

Az alkotmánybíróság szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a legionárius szervezetek betiltásáról szóló törvény világos és kiszámítható.

Az alkotmánybíróság világosnak és kiszámíthatónak ítélte az államfő által megtámadott törvényt
2025. július 17., csütörtök

Majdnem egymillió eurós juttatást kapott az egyik állami hatóság vezetője, de aztán meggondolták magukat

Több mint 4,5 millió lejes – 950 000 eurós – vezetői juttatást kellett volna kapnia idén Marius Grăjdannak, az állam protokollingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) vezérigazgatójának a 2024-es, hivatalosan jóváhagyott mérleg szerint.

Majdnem egymillió eurós juttatást kapott az egyik állami hatóság vezetője, de aztán meggondolták magukat
2025. július 17., csütörtök

Külügyminiszter: nem gyengített Románia légvédelmén, hogy Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét

Nem gyengített Románia légvédelmén az, hogy tavaly Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét – nyilatkozta csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.

Külügyminiszter: nem gyengített Románia légvédelmén, hogy Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét
2025. július 17., csütörtök

Elena Udrea szabadlábra helyezéséről döntött a törvényszék

A Prahova megyei törvényszék csütörtökön jogerősen Elena Udrea volt turisztikai miniszter feltételes szabadlábra helyezéséről döntött.

Elena Udrea szabadlábra helyezéséről döntött a törvényszék
2025. július 17., csütörtök

Nicușor Dan kudarca: az alkotmánybíróság elutasította a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet elleni panaszát

Elutasította csütörtökön az alkotmánybíróság az államfő által a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet ellen benyújtott alkotmányossági panaszt.

Nicușor Dan kudarca: az alkotmánybíróság elutasította a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet elleni panaszát
2025. július 17., csütörtök

A romániaiak 85, az AUR-szavazók 97 százaléka vallja magát vallásosnak

A romániaiak több mint háromnegyede vallásosnak vallja magát – derül ki az INSCOP Research egy friss közvélemény-kutatásából.

A romániaiak 85, az AUR-szavazók 97 százaléka vallja magát vallásosnak
2025. július 17., csütörtök

Első- és másodfokú riasztás: Erdély számos vidékén újra leszakadhat az ég

Tizennégy megyére narancssárga, több másik megyére sárga riasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.

Első- és másodfokú riasztás: Erdély számos vidékén újra leszakadhat az ég
2025. július 17., csütörtök

Videójátékosat játszott egy igazi vagon tetején, súlyos égési sérüléseket szenvedett egy kamasz

Egész testén súlyos égési sérüléseket szenvedett egy bukaresti kamasz, akit áramütés ért, amikor egy videójátékban látott jelenetet utánozva felmászott egy vagon tetejére – közölte a román rendőrség.

Videójátékosat játszott egy igazi vagon tetején, súlyos égési sérüléseket szenvedett egy kamasz
2025. július 17., csütörtök

Védelmi miniszter: nincs szükség kötelező sorkatonai szolgálatra

Romániában nincs szükség a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására – szögezte le Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Védelmi miniszter: nincs szükség kötelező sorkatonai szolgálatra
2025. július 16., szerda

Előzetes letartóztatásban maradnak Horațiu Potra zsoldosai

A legfelsőbb bíróság szerdán elrendelte a Horațiu Potra csapatához tartozó zsoldosok előzetes letartóztatásának újabb 30 napos meghosszabbítását.

Előzetes letartóztatásban maradnak Horațiu Potra zsoldosai