Öt szavazólap. Vasárnap az EP-képviselők mellett polgármestert, megyei közgyűlési elnököt, valamint helyi és megyei képviselőket is választunk
Fotó: Tuchiluș Alex
Elérkeztünk az idei választási szuperév első megmérettetéseihez: vasárnap egyszerre tartanak önkormányzati és európai parlamenti választásokat.
2024. június 07., 08:582024. június 07., 08:58
Ennek nyomán szombaton reggel véget ér az idei év első választási kampánya.
Az elmúlt 30 napban – május 10-től kezdődően – a választásokon induló több mint 200 ezer jelölt megpróbálta meggyőzni a választópolgárokat, hogy rájuk szavazzanak.
Négy évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt atipikus volt a helyhatósági választások kampánya, idén azonban háttérbe szorította az EP-választásokét. Ezúttal az volt atipikus, hogy míg az európai parlamenti választásra közös listát állított a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL), az önkormányzati választáson sok településen – köztük Bukarestben is – külön-külön jelöltekkel indulnak.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă múlt heti bejelentése szerint az EP-választáson összesen 494 jelölt indul, közülük 167-en – 33,81 százalék – nők.
A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint 12 párt és választási szövetség, illetve négy független jelölt vesz részt az EP-választáson.
Az önkormányzati választásokon 207 389 jelölt indul, csaknem 20 százalékkal kevesebben, mint 2020-ban, amikor 256 038 jelöltet jegyeztek. A 2016-os önkormányzati választásokon 267 242-en vettek részt jelöltként – derül ki az Expert Forum jelentéséből, amelyet az Agerpres idéz.
Az AEP elnöke szerint polgármesteri tisztségre 11 386-an pályáznak, közülük 9776-an vidéken, 1610-en városon.
A választási kampány szombaton reggel 7 órakor ér véget hivatalosan.
Mivel egyszerre két választást is rendeznek, a szavazásra jogosult polgárok öt szavazólapot kapnak: egyet az európai parlamenti képviselőjelöltekkel (zárt listák), egyet a helyi tanácsosjelöltekkel (zárt listák), egyet a polgármesterjelöltekkel (egyéni jelöltek, egy forduló), egyet a megyei tanácsosjelöltekkel (zárt listák) és egyet a megyei tanácselnök-jelöltekkel (egyéni jelöltek, egy forduló). Az önkormányzati választásokat szabályozó törvénynek megfelelően a polgárok mindkét választáson ugyanabban a szavazóhelyiségben adják le a szavazatukat.
Az önkormányzati választásokon 18. életévüket betöltött, szavazásra jogosult, állandó romániai lakóhellyel vagy romániai tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok vehetnek részt.
Külföldön szavazni nem lehet. A Romániában lakóhellyel rendelkező uniós polgárok azonban speciális választói pótlisták alapján szavazhatnak az önkormányzati választásokon.
A tartózkodási helye szerinti szavazókörzetben történő szavazáshoz a választópolgárnak legkevesebb 60 nappal a választások napja előtt igazolást kell szereznie a tartózkodási lakcíméről. Ezután legkevesebb 45 nappal a választás napja előtt a tartózkodási lakcímmel regisztrálhat a választói névjegyzékbe is, hogy a tartózkodási helye szerinti állandó szavazókörzeti névjegyzék alapján szavazhasson.
A választói névjegyzék egy országos informatikai adatbázis, amelyik az összes 18. életévét betöltött és szavazásra jogosult román állampolgárt tartalmazza.
Kérésükre a polgármester a személyazonosságukat és a lakcímüket igazoló okmány alapján felveszi a választói pótlistára azokat a szavazásra jogosult európai uniós polgárokat, akiknek az állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye egy romániai választókerületben van, és nem szerepelnek a Bevándorlási Főfelügyelőség nyilvántartásában.
Június 9-én
A választópolgárok négy szavazólapot kapnak, és ugyanabban a szavazóhelyiségben szavaznak a helyi tanácsosjelöltekre, a megyei tanácsosjelöltekre, a polgármesterjelöltekre és a megyei tanácselnökjelöltekre. A szavazás érvényes személyazonossági okmány alapján történik.
Az európai parlamenti választásokon a román állampolgárok az EP 33 romániai képviselőjét választják meg. Szavazatukat Romániában és külföldön egyaránt leadhatják.
Akárcsak az önkormányzati választások esetében, a szavazóhelyiségek itt is 7 és 22 óra között tartanak nyitva. Azok a választópolgárok, akik 22 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodnak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, akárcsak a helyhatósági választásokon legkésőbb 23.59 óráig leadhatják a szavazatukat.
Külföldön bármelyik külképviseleti szavazókörben lehet szavazni választói pótlista alapján. A szavazásra jogosultság nem függ a választói névjegyzékbe való bejegyzéstől, sem az állandó külföldi lakóhely vagy tartózkodási hely bejelentésétől.
A más uniós tagállamok választói névjegyzékében szereplő román állampolgárok csak úgy vehetnek részt a romániai EP-választásokon, ha nyilatkoznak arról, hogy nem vettek részt az EP-választásokon abban a tagállamban, amelynek a választói névjegyzékében szerepelnek.
A választópolgárok az EP-választásokon csak egy szavazólapot kapnak, és egyetlen zárt jelöltlistára pecsételhetnek. A szavazólapon szerepelnek a választásokon nyilvántartásba vett politikai pártok vagy választási szövetségek, valamint az európai parlamenti képviselői tisztségre javasolt jelöltjeik.
A magyar választópolgárok voksaiért az EP-választáson egyetlen lista „verseng”:
Igaz, nem befutó helyen: az EMSZ részéről Szilágyi Zsolt a negyedik helyet kapta meg, márpedig a becslések szerint a listáról csak az első két helyezett jut be, amennyiben az eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
E két befutó helyet pedig a két eddigi RMDSZ-es EP-képviselő, Winkler Gyula és Vincze Lóránt kapta meg.
Az önkormányzati választáson viszont néhány kivételtől eltekintve szabad a verseny, a magyar pártok a települések zömében önállóan indulnak.
Másutt annak ellenére sem állítottak közös listát, hogy azzal növelni lehetne a magyar közösség súlyát a román többségű önkormányzatban: ilyen Nagyvárad, ahol ennek nyomán a magyar közösség várhatóan a következő négy évben is csupán asszisztálhat a közgyűlés által elfogadott döntésekhez.
Az EU-országok többségében nem pártokra, hanem jelöltekre szavaznak
Az európai parlamenti (EP-) választáson az Európai Unió országainak többségében a választópolgárok jelöltekre és nem pártokra szavazhatnak.
Az uniós jog néhány közös szabálya közé tartozik, hogy minden tagállamnak arányos képviseleten alapuló választási rendszert kell alkalmaznia az EP-képviselők választásakor, és vagy listás rendszer, vagy pedig az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük. Egyebekben a tagállamok mindegyike saját szabályai szerint folytatja le a választásokat.
Egyes országokban úgynevezett zártlistás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, a választók hagyományosan egy X-et vagy +-t tesznek a leginkább preferált pártjuk neve mellé. A képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. A szavazók tehát csak a listáról szavazhatnak és nincs lehetőségük az azon szereplő jelöltek sorrendjének megváltoztatására.
Ilyen módon voksolhatnak a június 6. és 9. közötti EP-választáson Magyarország mellett Franciaország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország választópolgárai.
Az EU-országok többségében azonban úgynevezett preferenciális szavazást alkalmaznak: a választó nemcsak a pártra szavaz, hanem személyekre is, ezzel módosíthatja a pártok által összeállított listákat.
Ez azt jelenti, hogy a szavazó a jelöltlistán - országtól függően - egy vagy több jelöltig rangsorolhatja szavazatát. Az a jelölt lesz az első a listán, aki a legtöbb szavazatot kapja, az a második, aki a második legtöbb szavazatot és így tovább. Így a jelöltek sorrendjét, azt, hogy ki jut be a listáról az EP-be, a választók fogják eldönteni. Ilyen preferenciális szavazással választhatják meg EP-képviselőiket Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia választói.
Máltán és Írországban pedig a single transferable vote (egyszeri átvihető szavazat) szisztémát alkalmazzák, azaz a választó valamennyi listáról válogathat jelöltet. Az egy szavazattal rendelkező választópolgár kiválasztja azt a jelöltet, akit képviselőnek szeretne, de megjelöli, hogy kit szeretne képviselőjének másod-, harmad- vagy negyedsorban (egészen addig, ahány mandátumot kiosztanak a választókerületben).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfőben bíznak a leginkább a romániai polgárok – derül ki egy friss kutatásból.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan hétfőn bejelentette, hogy az alakulat vezető testületének döntése értelmében készen állnak kormányra lépni, és nem kötik feltételekhez a kormányzati szerepvállalást.
Ismét autistának nevezte Nicușor Dan államfőt George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, megismételve ezzel az elnökválasztás második fordulója előtt tett kijelentését.
A parajdi sóbánya helyreállítását segítő intézkedésekről dönt hétfő délutáni ülésén a kormány – nyilatkozta Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőtől péntekig lehet iratkozni az érettségi írásbeli vizsgáira.
Jelentős vagyonnal és évi több tízezer eurós jövedelemmel rendelkeznek az alkotmánybíróság tagjai, akik csütörtökön úgy döntöttek, a továbbiakban nem kell nyilvánosságra hozni a közhivatalt betöltő személyek vagyonbevallásait.
A gazdasági és pénzügyi bűnözés elleni nagyszabású akció keretében országszerte 202 házkutatást tartanak az ügyészek és a rendőrök hétfő reggel.
A romániai polgárok többségének jó a véleménye Nicușor Dan új államfőről – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Cătălin Predoiu ügyvivő kormányfő és belügyminiszter vasárnap „undorítónak és felháborítónak” nevezte az Ilfov megyei Ștefăneștii de Jos település Cosmopolis lakónegyedében történt gyilkosságot.
Öngyilkosságot követett el az a 49 éves férfi, aki szombaton este a Bukarest melletti Ștefăneștii de Jos egyik lakóparkjában lelőtt egy 23 éves, terhes nőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!