A román lakosság többsége elítéli Oroszország Ukrajna elleni támadását
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
2022. március 23., 17:292022. március 23., 17:29
A romániai lakosság 68 százaléka indokolatlannak tartja az Ukrajna elleni orosz agressziót, és 71 százalék szerint Oroszország bűncselekményeket követett el az ukrajnai civil lakosság ellen – derül ki az Avangarde közvélemény-kutatásának szerdán közzétett eredményeiből.
Arra a kérdésre, hogy jogosnak és indokoltnak tartják-e Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agresszióját, a megkérdezettek 68 százaléka nemmel, 8 százaléka igennel válaszolt. 24 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A válaszadók 34 százaléka szerint a háborút Oroszország fogja megnyerni, 18 százalék Ukrajna győzelmét valószínűsíti, 48 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.
4 százalék szerint nincs szó erről, 25 százalék pedig nem tudja ezt megítélni, vagy nem volt hajlandó választ adni. A megkérdezettek mindössze 8 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország megtámadja Romániát, 61 százalék szerint ez nem fog bekövetkezni.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük Oroszországról, a megkérdezettek 1 százaléka mondta azt, hogy nagyon jó véleménye van, 6 százaléknak jó, 53 százaléknak rossz, 28 százaléknak pedig nagyon rossz a véleménye erről az országról.
A megkérdezettek 42 százaléka nem látja még elérkezettnek az időt arra, hogy Románia egyesüljön a Moldovai Köztársasággal, 33 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy Romániának nem kellene egyesülnie Moldovával. Csak 11 százalék támogatná az egyesülést, 14 százalék nem válaszolt a kérdésre.
Ami a diaszpórában élő románokat illeti, a válaszadók 52 százaléka azt mondta, hogy nem lenne hajlandó bevonulni egy romániai fegyveres konfliktus esetén, és csak 18 százalék vallotta ennek az ellentétét.
Azzal a felvetéssel, miszerint a kormánynak cenzúráznia kellene az ukrajnai háború idején a médiában megjelenő információk egy részét, 50 százalék nem ért egyet, 27 százalék egyetért. A válaszadók 38 százaléka úgy érzi, hogy a román média objektíven számol be a háború eseményeiről, míg 33 százalék nem tartja objektívnek a tájékoztatást.
A válaszadók 46 százaléka bevallása szerint nem hagyná el az országot, ha Romániában kitörne a háború, 26 százalék távozna. Joe Biden amerikai elnökről a megkérdezettek 37 százalékának van jó véleménye, 30 százalék rossz véleménnyel van róla, 33 százaléknak nincs véleménye.
Ukrajna elnökéről, Volodimir Zelenszkijről a románok 41 százalékának jó, 25 százalékának pedig rossz véleménye van. A Moldovai Köztársaság elnökéről, Maia Sanduról a megkérdezettek 49 százalékának jó, 14 százalékának pedig rossz a véleménye. Emmanuel Macron francia elnökről a megkérdezettek 34 százalékának jó, 27 százalékának rossz a véleménye.
Boris Johnson brit miniszterelnökről a válaszadók 36 százalékának jó, míg 25 százalékának rossz véleménye van. Orbán Viktor magyar miniszterelnökről a megkérdezettek 18 százalékának jó, 41 százalékának pedig rossz véleménye van.
Arra a kérdésre, hogy melyik román politikus kezelné a legjobban a Romániában az ukrajnai háború nyomán kialakuló helyzetet, 8 százalék Nicolae Ciucă miniszterelnököt és szintén 8 százalék a NATO főtitkárhelyettesét, Mircea Geoanăt jelölte meg.
3 százalék más személyt jelölt meg, 40 százalék nem válaszolt a kérdésre. Az Avangarde felmérése január 20-a és március 22-e között készült 701 személy telefonos megkérdezésével. A hibahatár 3,9 százalék.
Románia 2024-ben más európai államokkal együtt az orosz hibrid hadviselésre jellemző szabotázsakciók célpontja volt – derül ki a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) 2024-es tevékenységét ismertető jelentésből.
Közvitára bocsátotta szerdán az oktatási minisztérium a 2025–2026-os tanév rendjének tervezetét, amely szerint a 36 hetes új iskolai év 2025. szeptember 8-án kezdődik.
Miután korábban tulajdonképpen kihátrált, most újra kormányra vágyik a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR). Legalábbis erről beszélt szerdán Elena Lasconi pártelnök.
Néhány száz erdészeti alkalmazott tüntetett szerdán a környezetvédelmi minisztérium bukaresti székhelye előtt a tárcavezető által „a Romsilva ellen indított sajtókampány miatt”.
Szerdától mintegy három hónapig Ilie Bolojan Románia ügyvivő államfője, miután Klaus Iohannis délben átadta neki az elnöki mandátumot.
A rendőrség kopogtatott egy román férfi ajtaján, aki ironikus bejegyzést posztolt Facebook-oldalán annak kapcsán, hogy kedden házkutatást tartottak Călin Georgescu kampányfőnökénél.
Ismét nem működik az egészségügyi rendszerben használt egységes integrált információs rendszer (SIUI), az orvosok szerint emiatt hosszabb a várakozási idő a rendelőkben és gyógyszertárakban.
George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke arra számít, hogy hamarosan az AUR adja Románia miniszterelnökét.
Cătălin Predoiu belügyminisztert választotta ügyvivő elnöknek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója – számolt be a sajtónak a testület kedd esti ülése után Ilie Bolojan.
Megfenyegette az alkotmánybírákat az érvénytelenített elnokválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt azt követően, hogy Klaus Iohannis államfő hétfőn bejelentette a lemondását.
1 hozzászólás