Fotó: Haáz Vince
Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy az oktatási miniszteri rendelettel várhatóan ma megjelenő módosítások javítanak-e majd a romániai oktatás minőségén vagy sem, az viszont az érintettek egybehangzó véleménye szerint egyértelmű, hogy teljesen más lesz a tanévszerkezet, az értékelés ritmusa, ehhez pedig pedagógusnak és diáknak egyformán alkalmazkodnia kell.
2022. június 01., 11:192022. június 01., 11:19
„A tanároknak másként kell megtervezniük a tanévet, hiszen az eddigi rutin megváltozik az értékelésben, nagyobb szabadságot kapnak arra is, hogy mikor adnak jegyet, és nem lesz félévi dolgozat, félévi lezárás” – sorolta Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke, amikor a következő tanévtől várható módosításoktásokról kérdeztük. Leszögezte egyúttal:
Az oktatási szakember szerint a tanintézetekre hárul első időszakban a feladat, hogy kövessék, minden tanár napirenden legyen a tananyaggal, folyamatos és következetes legyen az értékelés. „Amíg az új rendszernek kialakul a rutinja, erre nagy figyelmet kell fordítani, mert nem minden pedagógus tud egyformán alkalmazkodni a változáshoz, viszont
– mondta Kiss Imre. Arra is kitért, hogy minden változás az érintettek egy részétől az elején ellenállásba ütközik, de az alkalmazás közben, a gyakorlatban tapasztalják meg az előnyeit és a hátrányait.
A főtanfelügyelő szerint a tanévszerkezet valójában nem sokat változik, hiszen ezek a rövidebb-hosszabb vakációk eddig is léteztek, és feldarabolták a tanévet.
„A pedagógusoknak fel kell nőniük a feladathoz, felelősségteljesen kell élniük a döntés szabadságával, megfelelően kell megtervezniük a munkát, hogy ne legyenek visszaélések, csúszások, a diák kárára” – összegzett Kiss Imre.
Hasonlóképpen vélekedik Vass Péter, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke. Aki lapunknak elmondta, alapból nincs kifogásuk a módosítások ellen, amikor a végleges változatot kiközlik, több konkrétumot is tudnak majd.
Majd amikor elkezdődik a módosítások alkalmazása, az érintettek megszokják az új rendszert, véget ér egy tanév, akkor lehet majd mérleget vonni arról, hogy összességében ezek javítottak a romániai oktatás minőségén vagy sem” – szögezte le Vass Péter.
Kedden jelenik meg a közoktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet, de a fontosabb módosításokat már hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter.
Amint arról beszámoltunk, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfőn jelentette be a szeptemberben rajtoló tanévtől várható módosításokat. Az egyik legfontosabb változás, hogy ezentúl nem számolnak félév végi tanulmányi átlagot, hanem csak a tanév végén vonnak mérleget a diákok által addig kapott osztályzatok alapján. Ugyanígy nem lesznek többé félévi dolgozatok sem.
A tanügyminiszter bejelentése szerint ugyanakkor a tanárok számára nagyobb autonómiát biztosítanak abban, hogy mikor és miként méri fel a tudásszintet. Azt pedig, hogy egy tantárgyból legkevesebb hány osztályzat kell, az n+3 képlettel fogják kiszámítani, ahol az n azt mutatja, hogy az illető tantárgyból heti hány órája volt a diáknak. „Például egy olyan tantárgy esetében, amelyet heti két órában tanulnak a diákok, legalább 5 osztályzatra lesz szükség a tanévben” – magyarázta a tárcavezető.
Az Egészséges étel az iskolákban program országos szinten való bevezetését javasolja a 2022–2023-as tanévtől Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Elfogadta szerdán a kormány a 2024-2030-as időszakra szóló országos szülőtámogatási stratégiát.
Kilenc év telt el a 65 halálos áldozatot követelő bukaresti Colectiv-tragédia óta, és még mindig nem készültek el a súlyos égési sérüléseket kezelő romániai központok.
Az év első kilenc hónapjában tíz százalékkal, csaknem 300-ra emelkedett a román-bolgár államhatár folyami szakaszán elfogott határsértők száma a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte szerdán a határrendészet giurgiui regionális felügyelősége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!