Fotó: Haáz Vince
Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy az oktatási miniszteri rendelettel várhatóan ma megjelenő módosítások javítanak-e majd a romániai oktatás minőségén vagy sem, az viszont az érintettek egybehangzó véleménye szerint egyértelmű, hogy teljesen más lesz a tanévszerkezet, az értékelés ritmusa, ehhez pedig pedagógusnak és diáknak egyformán alkalmazkodnia kell.
2022. június 01., 11:192022. június 01., 11:19
„A tanároknak másként kell megtervezniük a tanévet, hiszen az eddigi rutin megváltozik az értékelésben, nagyobb szabadságot kapnak arra is, hogy mikor adnak jegyet, és nem lesz félévi dolgozat, félévi lezárás” – sorolta Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke, amikor a következő tanévtől várható módosításoktásokról kérdeztük. Leszögezte egyúttal:
Az oktatási szakember szerint a tanintézetekre hárul első időszakban a feladat, hogy kövessék, minden tanár napirenden legyen a tananyaggal, folyamatos és következetes legyen az értékelés. „Amíg az új rendszernek kialakul a rutinja, erre nagy figyelmet kell fordítani, mert nem minden pedagógus tud egyformán alkalmazkodni a változáshoz, viszont
– mondta Kiss Imre. Arra is kitért, hogy minden változás az érintettek egy részétől az elején ellenállásba ütközik, de az alkalmazás közben, a gyakorlatban tapasztalják meg az előnyeit és a hátrányait.
A főtanfelügyelő szerint a tanévszerkezet valójában nem sokat változik, hiszen ezek a rövidebb-hosszabb vakációk eddig is léteztek, és feldarabolták a tanévet.
„A pedagógusoknak fel kell nőniük a feladathoz, felelősségteljesen kell élniük a döntés szabadságával, megfelelően kell megtervezniük a munkát, hogy ne legyenek visszaélések, csúszások, a diák kárára” – összegzett Kiss Imre.
Hasonlóképpen vélekedik Vass Péter, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke. Aki lapunknak elmondta, alapból nincs kifogásuk a módosítások ellen, amikor a végleges változatot kiközlik, több konkrétumot is tudnak majd.
Majd amikor elkezdődik a módosítások alkalmazása, az érintettek megszokják az új rendszert, véget ér egy tanév, akkor lehet majd mérleget vonni arról, hogy összességében ezek javítottak a romániai oktatás minőségén vagy sem” – szögezte le Vass Péter.
Kedden jelenik meg a közoktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet, de a fontosabb módosításokat már hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter.
Amint arról beszámoltunk, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfőn jelentette be a szeptemberben rajtoló tanévtől várható módosításokat. Az egyik legfontosabb változás, hogy ezentúl nem számolnak félév végi tanulmányi átlagot, hanem csak a tanév végén vonnak mérleget a diákok által addig kapott osztályzatok alapján. Ugyanígy nem lesznek többé félévi dolgozatok sem.
A tanügyminiszter bejelentése szerint ugyanakkor a tanárok számára nagyobb autonómiát biztosítanak abban, hogy mikor és miként méri fel a tudásszintet. Azt pedig, hogy egy tantárgyból legkevesebb hány osztályzat kell, az n+3 képlettel fogják kiszámítani, ahol az n azt mutatja, hogy az illető tantárgyból heti hány órája volt a diáknak. „Például egy olyan tantárgy esetében, amelyet heti két órában tanulnak a diákok, legalább 5 osztályzatra lesz szükség a tanévben” – magyarázta a tárcavezető.
Az Egészséges étel az iskolákban program országos szinten való bevezetését javasolja a 2022–2023-as tanévtől Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
szóljon hozzá!