Fotó: Facebook
Új kezdetre van szükség – jelentette ki hétfőn Dacian Cioloş, az USR–PLUS társelnöke, aki szerint készek kormányra lépni. Cioloș szerint az RMDSZ nélkülözhetetlen, miniszterelnöknek pedig egy hiteles jelöltet szeretnének.
2020. december 07., 15:552020. december 07., 15:55
2020. december 07., 16:242020. december 07., 16:24
Cioloş kijelentette: fontosnak tartja, hogy az általa képviselt politikai szövetség hiteles jelöltet támogasson a kormányfői tisztségre.
„A leendő miniszterelnökkel kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy fontos egy hiteles jelöltet támogatnunk. Ezt nem a televízióban tárgyaljuk meg, hanem az államfővel zajló konzultáció során.
Az USR–PLUS társelnöke hozzátette: meggyőződése, hogy az államfő pragmatikusan fog dönteni a kormányfő kérdésében, és döntésével egy új kezdet jelét adja, és egy hiteles kormány alakulhat.
A leendő kormánnyal kapcsolatban azt mondtuk, számunkra az a fontos, hogy egy új kezdet jelét adjuk” – fogalmazott. Cioloş kifejtette: az USR–PLUS kész együtt kormányozni a PNL-vel, és szerinte „ilyen körülmények között az RMDSZ nélkülözhetetlenné válik”.
Ebben a társelnök szerint olyan vállalások szerepelnek, amelyek a pártszövetség választási kampányában is elhangzottak. Ezek a Büntetőügyesek nélküli közéletet kezdeményezés gyakorlatba ültetése, a polgármesterek és törvényhozók különnyugdíjának eltörlése, a közigazgatás politikamentesítése, a bürokráciamentesítés, erdőlopási ügyeket kivizsgáló ügyészi osztály felállítása.
Dacian Cioloş arról is beszélt, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja (PLUS) közötti fúzió folyamatának lezárulta után kongresszust szerveznek a pártszövetség vezetőségének megválasztására. A PLUS elnöke szerint néhány héten belül vélhetően lezárul a pártfúzió bírósági bejegyzése, és rögtön ezután kongresszust tartanak, amelyen arról is döntenek, hogy kik lesznek a párt vezetői.
Cioloş rámutatott, nem a várt eredmények születtek a parlamenti választásokon, de ezért nem a választópolgárok a felelősek.
– fogalmazott.
Dan Barna USR-elnök úgy értékelte, hogy az alakulat jobb eredményt ért el most, mint a szeptemberi helyhatósági választáson és a négy évvel ezelőtti parlamenti választáson, az egyes párttagok által a szövetség ellen intézett nyilvános támadások azonban nem tettek jót, és „vannak helyrehozni való dolgok” a következő időszakban.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!