Călin Popescu-Tăriceanu: erősíteni kell a magyar–román együttműködést

Közös érdekek. Călin Popescu-Tăriceanu szorosabb magyar–román együttműködést szeretne •  Fotó: Facebook/Calin Popescu Tariceanu

Közös érdekek. Călin Popescu-Tăriceanu szorosabb magyar–román együttműködést szeretne

Fotó: Facebook/Calin Popescu Tariceanu

Erősítené a román–magyar viszonyt, és közelítené Romániát a visegrádi négyekhez Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke. A politikus kérdésünkre válaszolva elmondta, pártja a kétoldalú államközi kapcsolatokra és az erdélyi magyar kisebbségre való tekintettel mondott nemet a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentésre.

Pataky István

2019. március 04., 15:142019. március 04., 15:14

2019. március 04., 15:412019. március 04., 15:41

Romániának és Magyarországnak egyaránt érdeke a még szorosabb együttműködés. Két szomszédos uniós tagállamról van szó, amelynek nyilvánvalóan megvannak a maga érdekei, de számos közös érdek is van. Álláspontjaink egyeztetése sok európai uniós kérdésben már önmagában elegendő okot ad arra, hogy legalább évente újra működjenek a közös kormányülések – véli Călin Popescu- Tăriceanu.

A szenátus elnöke a közép-kelet-európai országok közötti, s ezen belül a visegrádi négyek egyre hangsúlyosabb együttműködésével kapcsolatban elmondta:

az utóbbi két évben a V4 plusz elnevezéssel működő együttműködésben Románia is szerepet vállalt.

„Ezt az egyelőre kezdetleges, formálódó közös munkát tovább lehet mélyíteni. Az uniós csatlakozást követően e térség országai rengeteg közös problémával néztek szembe. Házelnökként több alkalommal egyeztettem a visegrádi csoport tagországaiból érkező kollégáimmal, ahol rendszeresen kiderült, hogy gyakorlatilag azonosak a megoldandó témáink. Közös érdekeink vannak a térségbeli infrastruktúra fejlesztése terén, hiszen e tekintetben még mindig nagyok a különbségek az unió nyugati és keleti államai között. Én a magam részéről elkötelezett híve vagyok annak, hogy Románia bővítse kapcsolatait a visegrádiakkal” – fogalmazott a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke.

A Romániát ért brüsszeli bírálatokra vonatkozó kérdésünkre a liberális politikus azt emelte ki, hogy

a vitás kérdésekben az Európai Bizottság és az érintett tagország közötti párbeszédet tartja a leghatékonyabbnak.

„Ennek a dialógusnak a témái ugyanakkor a tényeken kell hogy alapuljanak, nem – mondjuk – olyan újságcikkek címein, amelyek valótlanságokat állítanak. A Bizottságnak mélyebben meg kell ismernie a Brüsszelből kifogásolt lépéseket, csak így kerülheti el, hogy a felszínes tálalás alapján ítélkezzék” – fogalmazott Tăriceanu. Szerinte

Romániában a jogállam alapintézményei stabil lábakon állnak.

„A korábbi években ugyanakkor valóban történtek súlyos kihágások a jogállamiságot illetően, amelyeket az Európai Bizottság vagy nem látott, vagy pedig nem akart látni. Ez ilyen formában nem folytatódhat tovább! A bukaresti kormányzat, a parlamenti többség éppen ezeket a kihágásokat próbálja korrigálni. Mi felhoztuk ezt a témát bizottsági elnöknél és alelnöknél, s nagyon őszintén és részletesen beszámoltunk nekik arról, hogy mi történik valójában Romániában. Azt tapasztaltam, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket eddig mellőztek – mint például a napvilágot látott titkos megállapodások az igazságszolgáltatás szereplői, intézményei és a titkosszolgálatok között – most már figyelembe vesznek Brüsszelben is, és elismerik, hogy ezek súlyosan érintették az igazságszolgáltatás függetlenségét. Tehát, amikor a romániai jogállamiságról beszélünk, nem kerülhetjük meg azokat a kérdéseket, amelyekre mi éppenséggel a megoldásokat keressük” – mondta a felsőház elnöke.

A Tăriceanu vezette román ALDE két képviselője, aki a liberális pártcsaládot erősíti az Európai Parlamentben – kivételt képezve – elutasította a Magyarország elleni Sargentini-jelentést.

Guy Verhofstadt frakcióvezető az utóbbi időben többször is bírálta a román tagpártot, amiért a koalíció részeként a romániai jogállamiságot „veszélyeztető” bukaresti kormányt erősíti. A pártcsaládból való kizárást is meglebegtette. A támadásokkal kapcsolatban a liberális pártvezető elmondta, az egyik fő ok, amiért a román ALDE-t bírálat érte az európai pártcsalád vezetése részéről, éppen a Sargentini-jelentés elutasítása volt. „Elmondtam liberális kollégáimnak, hogy két nyomós okunk is volt a nem szavazatra. Az egyik az, hogy

Idézet
a magyar–román államközi viszony az utóbbi tizenöt évben feszültségmentessé vált, pedig azelőtt ez korántsem volt így. Ma sokkal inkább egy szoros együttműködésről beszélhetünk.

Az uniós szavazati jogot megvonó hetes cikkely szerinti eljárás megszavazását Magyarország barátságtalan lépésként értékelte volna képviselőink részéről. A másik ok a romániai magyar kisebbség. A legnagyobb kisebbségben élő nemzeti közösségről beszélünk az Európai Unióban. Ők is barátságtalan lépésként értékelték volna, ha mi igent mondunk az ő anyaországukat elítélő jelentésre. Ennek fényében azt gondolom, mi korrekt módon jártunk el, s mi ezt nagyon világosan elmagyaráztuk liberális kollégáinknak” – hangsúlyozta Călin Popescu-Tăriceanu.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány

Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány
2025. július 14., hétfő

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány

Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány
2025. július 14., hétfő

Felmérés: a legtöbben azt AUR-t tartják a legalkalmasabbnak az életszínvonal megvédésére

A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.

Felmérés: a legtöbben azt AUR-t tartják a legalkalmasabbnak az életszínvonal megvédésére
2025. július 14., hétfő

Volt miniszterelnök kerülhet valamelyik hírszerző szolgálat élére

Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök neve is felmerült a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) lehetséges vezetőjeként – közölte több román sajtóorgánum saját értesülésre hivatkozva.

Volt miniszterelnök kerülhet valamelyik hírszerző szolgálat élére
2025. július 14., hétfő

Zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, a Székelyföld is érintett

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére.

Zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, a Székelyföld is érintett
2025. július 14., hétfő

Felmérés: a romániaiak többsége korruptnak tartja a rendszert, és az államot okolja a jelenlegi helyzetéért

A romániai polgárok többsége mélységesen kiábrándult az állami intézményekből, korruptnak tartja a rendszert, és úgy értékeli, az egyéni tehetség keveset számít a kapcsolatokhoz képest – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a romániaiak többsége korruptnak tartja a rendszert, és az államot okolja a jelenlegi helyzetéért
2025. július 14., hétfő

Munkaügyi miniszter: populizmus, ha egy kormánytag vagy egy állami cég vezetője a saját fizetését csökkenti

Populizmus, ha valaki miniszterként vagy egy állami vállalat igazgatójaként a saját fizetését csökkenti – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.

Munkaügyi miniszter: populizmus, ha egy kormánytag vagy egy állami cég vezetője a saját fizetését csökkenti
2025. július 14., hétfő

Nicuşor Dan: a megszorítások csak ideiglenesek, hiba volt túl nagy összegű nyugdíjat adni a bíráknak

A költségvetési hiány leszorítását célzó, adóemeléseket is tartalmazó megszorító intézkedések csupán ideiglenesek – ezzel igyekezett a polgárokat megnyugtatni Nicuşor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján.

Nicuşor Dan: a megszorítások csak ideiglenesek, hiba volt túl nagy összegű nyugdíjat adni a bíráknak
2025. július 14., hétfő

Bizalmatlansági indítvánnyal kénytelen szembenézni a kormány, de nincs oka aggodalomra

Bizalmatlansági szavazással kell szembenéznie a kormánynak hétfőn: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus délutá 15 órától kezdődő együttes ülésén vitatják meg és bocsátják szavazásra.

Bizalmatlansági indítvánnyal kénytelen szembenézni a kormány, de nincs oka aggodalomra
2025. július 13., vasárnap

Nőt választottak meg az alkotmánybíróság elnökévé

Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.

Nőt választottak meg az alkotmánybíróság elnökévé