Törvénybe iktatnák az ígéreteket – Márton Árpád szerint elég volt a Gyulafehérvári kiáltvány folyamatos félresöpréséből

Ígéret, szép szó. Törvénnyel kényszerítenék Bukarestet a nyilatkozatban foglaltak betartására

Ígéret, szép szó. Törvénnyel kényszerítenék Bukarestet a nyilatkozatban foglaltak betartására

Száz év után ideje törvénybe iktatni a Gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket – ezzel indokolta Márton Árpád, hogy az RMDSZ tervezetet dolgozott ki erről.

Balogh Levente

2018. december 06., 17:522018. december 06., 17:52

2018. december 07., 10:152018. december 07., 10:15

A száz évvel ezelőtt a gyulafehérvári román nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat nemzetiségi jogokról szóló cikkelyét az elmúlt száz évben folyamatosan félresöpörték, ezért érezte szükségét az RMDSZ annak, hogy most, az Erdély Romániához való csatlakozásának szándékát egyoldalúan kimondó nagygyűlés centenáriumán törvénytervezetet nyújtson be, amely az ebben a cikkelyben foglaltakat rögzítené törvényben – indokolta a Krónika kérdésére Márton Árpád, a tervezet kidolgozója, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője azt, miért most terjesztették be a parlamentben a dokumentumot.

Idézet
Úgy éreztük: száz év eltelte után itt az ideje, hogy be legyen iktatva Románia törvényei közé úgy, ahogy az le volt írva”

– mutatott rá Márton.

korábban írtuk

A PSD elnöke alkotmányellenesnek tartja a Gyulafehérvári nyilatkozat törvénybe foglalását
A PSD elnöke alkotmányellenesnek tartja a Gyulafehérvári nyilatkozat törvénybe foglalását

Nem támogatja Liviu Dragnea PSD-elnök az RMDSZ tervezetét, amelyet a Gyulafehérvári nyilatkozatban beígért kisebbségi jogokról nyújtott be a parlamentben.

Mint kifejtette, ezt a hétfőn beterjesztett tervezet első cikkelyében is kifejtik, a második cikkely magát a Gyulafehérvári nyilatkozatban szereplő szöveget tartalmazza: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek révén, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”. A további cikkelyekben a mai jogi nyelven magyarázzák el, hogy ebből mi fakad.

Így többek között meghatározzák, hogy az együtt élő népeken az 1918-ban az akkor Romániához kerülő területeken élő nemzeti kisebbségek értendők, és fel is sorolták, hogy melyek ezek. Azt is rögzítik, hogy a törvényhozó testületeken a helyi tanácsokat, a megyei tanácsokat, a parlamentet és az Európai Parlamentet értik, hogy miképpen lehet biztosítani a számarányuknak megfelelő jelenlétet a törvényhozó testületekben, a végrehajtó testületekben valamint az igazságszolgáltatásban. Az önigazgatásra vonatkozó részben kifejtik: a tanügyi és kulturális ügyeket a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény szerint fogják adminisztrálni, hiszen ebben a törvényben létezik egy, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet.

Márton Árpád •  Fotó: Bíró Blanka Galéria

Márton Árpád

Fotó: Bíró Blanka

Azt is rögzítik, hogy

a történelmi régiók területén levő megyék, amelyekben jelentős számban élnek a nemzeti kisebbségek, kezdeményezhetik törvény útján annak a szabályozását, hogy önálló fejlesztési régióvá alakuljanak át, és hogy ezek a régiók – szintén törvény útján – sajátos státust, vagyis akár autonómiát kapjanak.

Kérdésünkre Márton Árpád elmondta, a tervezetről nem egyeztettek előzetesen a PSD–ALDE-koalícióval – amellyel parlamenti támogatási megállapodásuk van érvényben –, mivel ez még amúgy sem a végleges forma, az, hogy a törvény vitája során milyen kompromisszumok születnek, úgyis akkor dől majd el.

Márton Árpád kérdésünkre leszögezte: a tervezetet nem szándékosan időzítették a hétfői napra, amikor négy szociáldemokrata honatya kilépése miatt megszűnt a kormánykoalíció képviselőházi többsége, hiszen már november eleje óta készen állt, de nem akarták a román nemzeti ünnepet „megterhelni” vele, ezért időzítették az ünnep utánra. Azt ugyanakkor biztosra vette, hogy

a koalíció meggyengülése növelni fogja az RMDSZ súlyát, de mivel a képviselőháznak december 21-éig feszített menetrendje lesz, valószínűleg ez a tervezet februárig nem kerül szóba.

A politikus nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arról, milyen esélyei lesznek a tervezetnek a parlamentben, mivel korábban negatív és pozitív példák is voltak. A tervezet indoklásában kifejtették: az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. A nyilatkozat amúgy a románok egyesülését kimondó paragrafus kivételével soha nem lett a román jogrend része.

Román össztűz a tervezetre

Sem a kormányoldal, sem az ellenzék nem támogatja a kezdeményezést. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó PSD elnöke szerdán úgy vélekedett, a tervezet alkotmányellenes, és pártja képviselőházi frakcióvezetője, Dan Suciu is közölte: nem támogatják a javaslatot. Kedden a tervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t a Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök vezette Együtt Románia Mozgalom. Közleményében a volt uniós mezőgazdasági biztos alakulata úgy véli, a tervezetben kért önrendelkezés az „enklavizálódást” célozza, és úgy véli, a szövetség csupán kihasználja a kormány­oldal gyöngeségét, hogy „ellentéteket gerjesszen” az ország polgárai között. Az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Paşcan volt Maros megyei prefektus szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát akarja kihasználni, hiszen aznap terjesztette be törvényjavaslatát, amikor a koalíció elveszítette többségét a képviselőházban.


Kelemen Hunor: senki sem akarja ellopni Erdélyt

A tervezet miatt nem kell aggódni, senki nem akarja ellopni Erdélyt – kommentálta a Mediafax hírügynökségnek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki azt is elmondta, azt várja, hogy az összes parlamenti párt támogassa a kezdeményezést. Leszögezte: ha a Gyulafehérvári kiáltvány Erdély és Románia egyesülése alapokmányának tekinthető, akkor az abban foglaltakat komolyan kell venni. Annak kapcsán, nem tart-e nacionalista reakcióktól, kifejtette: feltűnő, hogyha a magyarok azonkívül, hogy csöndben lélegeznek, megmozdulnak, bizonyos körök azonnal hisztérikusan reagálnak. „Ne féljetek, román testvérek, senki sem lopja el tőletek Erdélyt. A lojalitást számos úton el lehet nyerni, de egy nemzeti kisebbség akkor lesz lojális az államhoz és az országhoz, amelyben él, amikor a nemzeti identitása nincs veszélyben” – mutatott rá Kelemen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Egy nyugdíjasnak 50 lej is sokat jelent – A PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.

Egy nyugdíjasnak 50 lej is sokat jelent – A PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja
2025. július 12., szombat

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé, a cél a demokratikus jobboldal újjáépítése

Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé, a cél a demokratikus jobboldal újjáépítése
2025. július 12., szombat

A PSD távol marad a PNL kongresszusától, nem ugyanaz a kormányzati és a politikai együttműködés

A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.

A PSD távol marad a PNL kongresszusától, nem ugyanaz a kormányzati és a politikai együttműködés
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan a PNL kongresszusán: az a legjobb az országnak, ha a koalíció folytatja a munkáját

Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.

Nicușor Dan a PNL kongresszusán: az a legjobb az országnak, ha a koalíció folytatja a munkáját
2025. július 11., péntek

„Veszélyben” az állami vállalatok vezetőségei – ismertette a deficitcsökkentés második csomagját a miniszterelnök

Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.

„Veszélyben” az állami vállalatok vezetőségei – ismertette a deficitcsökkentés második csomagját a miniszterelnök
2025. július 11., péntek

Az államkasszába utalta fizetése 20 százalékát az energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Az államkasszába utalta fizetése 20 százalékát az energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

Megszabadulna a román hadsereg a Kalasnyikovoktól, nagyszabású fegyverbeszerzést tervez

Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.

Megszabadulna a román hadsereg a Kalasnyikovoktól, nagyszabású fegyverbeszerzést tervez
2025. július 11., péntek

Megtagadta egy korábbi miniszterelnök fuvarozását egy bukaresti taxis, most már bánhatja

A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.

Megtagadta egy korábbi miniszterelnök fuvarozását egy bukaresti taxis, most már bánhatja
2025. július 11., péntek

Sok állami cég vezetőjét „kényeztetik el” csillagászati összegű fizetéssel, de akadt, aki lemondott róla

Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.

Sok állami cég vezetőjét „kényeztetik el” csillagászati összegű fizetéssel, de akadt, aki lemondott róla
2025. július 11., péntek

Visszaelőzte a PSD a PNL-t, de továbbra is az AUR a nyerő egy friss felmérés szerint

A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.

Visszaelőzte a PSD a PNL-t, de továbbra is az AUR a nyerő egy friss felmérés szerint