HIRDETÉS
A száz évvel ezelőtt a gyulafehérvári román nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat nemzetiségi jogokról szóló cikkelyét az elmúlt száz évben folyamatosan félresöpörték, ezért érezte szükségét az RMDSZ annak, hogy most, az Erdély Romániához való csatlakozásának szándékát egyoldalúan kimondó nagygyűlés centenáriumán törvénytervezetet nyújtson be, amely az ebben a cikkelyben foglaltakat rögzítené törvényben – indokolta a Krónika kérdésére Márton Árpád, a tervezet kidolgozója, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője azt, miért most terjesztették be a parlamentben a dokumentumot.
– mutatott rá Márton.
Mint kifejtette, ezt a hétfőn beterjesztett tervezet első cikkelyében is kifejtik, a második cikkely magát a Gyulafehérvári nyilatkozatban szereplő szöveget tartalmazza: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek révén, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”. A további cikkelyekben a mai jogi nyelven magyarázzák el, hogy ebből mi fakad.
Így többek között meghatározzák, hogy az együtt élő népeken az 1918-ban az akkor Romániához kerülő területeken élő nemzeti kisebbségek értendők, és fel is sorolták, hogy melyek ezek. Azt is rögzítik, hogy a törvényhozó testületeken a helyi tanácsokat, a megyei tanácsokat, a parlamentet és az Európai Parlamentet értik, hogy miképpen lehet biztosítani a számarányuknak megfelelő jelenlétet a törvényhozó testületekben, a végrehajtó testületekben valamint az igazságszolgáltatásban. Az önigazgatásra vonatkozó részben kifejtik: a tanügyi és kulturális ügyeket a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény szerint fogják adminisztrálni, hiszen ebben a törvényben létezik egy, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet.
Azt is rögzítik, hogy
a történelmi régiók területén levő megyék, amelyekben jelentős számban élnek a nemzeti kisebbségek, kezdeményezhetik törvény útján annak a szabályozását, hogy önálló fejlesztési régióvá alakuljanak át, és hogy ezek a régiók – szintén törvény útján – sajátos státust, vagyis akár autonómiát kapjanak.
Kérdésünkre Márton Árpád elmondta, a tervezetről nem egyeztettek előzetesen a PSD–ALDE-koalícióval – amellyel parlamenti támogatási megállapodásuk van érvényben –, mivel ez még amúgy sem a végleges forma, az, hogy a törvény vitája során milyen kompromisszumok születnek, úgyis akkor dől majd el.
Márton Árpád kérdésünkre leszögezte: a tervezetet nem szándékosan időzítették a hétfői napra, amikor négy szociáldemokrata honatya kilépése miatt megszűnt a kormánykoalíció képviselőházi többsége, hiszen már november eleje óta készen állt, de nem akarták a román nemzeti ünnepet „megterhelni” vele, ezért időzítették az ünnep utánra. Azt ugyanakkor biztosra vette, hogy
a koalíció meggyengülése növelni fogja az RMDSZ súlyát, de mivel a képviselőháznak december 21-éig feszített menetrendje lesz, valószínűleg ez a tervezet februárig nem kerül szóba.
A politikus nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arról, milyen esélyei lesznek a tervezetnek a parlamentben, mivel korábban negatív és pozitív példák is voltak. A tervezet indoklásában kifejtették: az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. A nyilatkozat amúgy a románok egyesülését kimondó paragrafus kivételével soha nem lett a román jogrend része.
