Ígéret, szép szó. Törvénnyel kényszerítenék Bukarestet a nyilatkozatban foglaltak betartására
Száz év után ideje törvénybe iktatni a Gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket – ezzel indokolta Márton Árpád, hogy az RMDSZ tervezetet dolgozott ki erről.
2018. december 06., 17:522018. december 06., 17:52
2018. december 07., 10:152018. december 07., 10:15
A száz évvel ezelőtt a gyulafehérvári román nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat nemzetiségi jogokról szóló cikkelyét az elmúlt száz évben folyamatosan félresöpörték, ezért érezte szükségét az RMDSZ annak, hogy most, az Erdély Romániához való csatlakozásának szándékát egyoldalúan kimondó nagygyűlés centenáriumán törvénytervezetet nyújtson be, amely az ebben a cikkelyben foglaltakat rögzítené törvényben – indokolta a Krónika kérdésére Márton Árpád, a tervezet kidolgozója, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője azt, miért most terjesztették be a parlamentben a dokumentumot.
– mutatott rá Márton.
Nem támogatja Liviu Dragnea PSD-elnök az RMDSZ tervezetét, amelyet a Gyulafehérvári nyilatkozatban beígért kisebbségi jogokról nyújtott be a parlamentben.
Mint kifejtette, ezt a hétfőn beterjesztett tervezet első cikkelyében is kifejtik, a második cikkely magát a Gyulafehérvári nyilatkozatban szereplő szöveget tartalmazza: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek révén, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”. A további cikkelyekben a mai jogi nyelven magyarázzák el, hogy ebből mi fakad.
Így többek között meghatározzák, hogy az együtt élő népeken az 1918-ban az akkor Romániához kerülő területeken élő nemzeti kisebbségek értendők, és fel is sorolták, hogy melyek ezek. Azt is rögzítik, hogy a törvényhozó testületeken a helyi tanácsokat, a megyei tanácsokat, a parlamentet és az Európai Parlamentet értik, hogy miképpen lehet biztosítani a számarányuknak megfelelő jelenlétet a törvényhozó testületekben, a végrehajtó testületekben valamint az igazságszolgáltatásban. Az önigazgatásra vonatkozó részben kifejtik: a tanügyi és kulturális ügyeket a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény szerint fogják adminisztrálni, hiszen ebben a törvényben létezik egy, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet.
Márton Árpád
Fotó: Bíró Blanka
Azt is rögzítik, hogy
Kérdésünkre Márton Árpád elmondta, a tervezetről nem egyeztettek előzetesen a PSD–ALDE-koalícióval – amellyel parlamenti támogatási megállapodásuk van érvényben –, mivel ez még amúgy sem a végleges forma, az, hogy a törvény vitája során milyen kompromisszumok születnek, úgyis akkor dől majd el.
Márton Árpád kérdésünkre leszögezte: a tervezetet nem szándékosan időzítették a hétfői napra, amikor négy szociáldemokrata honatya kilépése miatt megszűnt a kormánykoalíció képviselőházi többsége, hiszen már november eleje óta készen állt, de nem akarták a román nemzeti ünnepet „megterhelni” vele, ezért időzítették az ünnep utánra. Azt ugyanakkor biztosra vette, hogy
A politikus nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arról, milyen esélyei lesznek a tervezetnek a parlamentben, mivel korábban negatív és pozitív példák is voltak. A tervezet indoklásában kifejtették: az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. A nyilatkozat amúgy a románok egyesülését kimondó paragrafus kivételével soha nem lett a román jogrend része.
Román össztűz a tervezetre
Sem a kormányoldal, sem az ellenzék nem támogatja a kezdeményezést. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó PSD elnöke szerdán úgy vélekedett, a tervezet alkotmányellenes, és pártja képviselőházi frakcióvezetője, Dan Suciu is közölte: nem támogatják a javaslatot. Kedden a tervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t a Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök vezette Együtt Románia Mozgalom. Közleményében a volt uniós mezőgazdasági biztos alakulata úgy véli, a tervezetben kért önrendelkezés az „enklavizálódást” célozza, és úgy véli, a szövetség csupán kihasználja a kormányoldal gyöngeségét, hogy „ellentéteket gerjesszen” az ország polgárai között. Az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Paşcan volt Maros megyei prefektus szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát akarja kihasználni, hiszen aznap terjesztette be törvényjavaslatát, amikor a koalíció elveszítette többségét a képviselőházban.
Kelemen Hunor: senki sem akarja ellopni Erdélyt
A tervezet miatt nem kell aggódni, senki nem akarja ellopni Erdélyt – kommentálta a Mediafax hírügynökségnek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki azt is elmondta, azt várja, hogy az összes parlamenti párt támogassa a kezdeményezést. Leszögezte: ha a Gyulafehérvári kiáltvány Erdély és Románia egyesülése alapokmányának tekinthető, akkor az abban foglaltakat komolyan kell venni. Annak kapcsán, nem tart-e nacionalista reakcióktól, kifejtette: feltűnő, hogyha a magyarok azonkívül, hogy csöndben lélegeznek, megmozdulnak, bizonyos körök azonnal hisztérikusan reagálnak. „Ne féljetek, román testvérek, senki sem lopja el tőletek Erdélyt. A lojalitást számos úton el lehet nyerni, de egy nemzeti kisebbség akkor lesz lojális az államhoz és az országhoz, amelyben él, amikor a nemzeti identitása nincs veszélyben” – mutatott rá Kelemen.
Tíz diákból hét állítja, hogy iskolai bántalmazás áldozata volt. A leggyakrabban említett ok, hogy az elkövető pénzt vagy értéktárgyakat akar szerezni. Az az elkövető, aki egy friss tanulmány szerint az esetek 94 százalékában egykor maga is áldozat volt.
Sorin Moldovan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője kedden kijelentette, hogy 2030-ban érkeznek Romániába az első amerikai F-35-ös vadászgépek, amelyek beszerzéséről aznap fogadott el törvénytervezetet a képviselőház.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvénymódosítással kitiltaná a játéktermekből a 21 év alatti fiatalokat is – közölte kedden Adrian Cozma képviselő.
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház azt a tervezetet, amely értelmében a más országban akkreditált felsőoktatási intézményben tanulmányait végző egyetemisták és doktoranduszok is járulékfizetés nélkül jogosultak egészségbiztosításra.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kedden bejelentette, hogy a párt képviselője, Claudiu Năsui pert nyert az elnöki hivatal ellen, ezért az intézmény köteles nyilvánosságra hozni Klaus Iohannis államfő „luxusutazásainak” költségeit.
Romániában csaknem egymillió fogyatékkal élő embert tartanak számon – jelentette ki Monica Solomie, a fogyatékkal élő személyek országos hatóságának (ANPDPD) igazgatóhelyettese egy keddi szakkonferencián.
A Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) kapott válasz alapján úgy tűnik, hogy nem bukkantak Romániával szemben ellenséges külső szereplők által irányított propaganda vagy dezinformáció nyomaira – tájékoztatott kedden Ioan Chirteș, a Román Hírszerző Szolgálat ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság elnöke.
Gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indított nyomozást a rendőrség, miután meghalt egy 16 éves fiú a Târgu Jiu-i megyei sürgősségi kórházban.
Egy napon belül újabb felmérés mutatja azt, hogy a bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke jut be a néhány hét múlva esedékes elnökválasztás második fordulójába.
szóljon hozzá!