Az Országos Földfizikai Intézet Bukarestben
Fotó: Országos földfizikai intézet
A vészhelyzetekre való felkészülést és reagálást előkészítő intézményközi munkacsoportot létesít a román kormány az elmúlt napokban bekövetkezett földrengések nyomán. Kiderült, több mint 160 utórengése volt a hétfői 5,2-es, illetve a keddi 5,7-es erősségű olténiai földmozgásoknak.
2023. február 15., 18:372023. február 15., 18:37
2023. február 15., 18:442023. február 15., 18:44
Több mint 160 utórengése volt a hétfői 5,2-es, illetve a keddi 5,7-es erősségű olténiai földrengésnek – ismertette szerdán az országos földfizikai intézet igazgatója. Constantin Ionescu elmondta, az utórengések meglehetős gyakorisággal, mintegy 15 percenként következtek be. Szerda reggel óta nem volt 3,5-ösnél erősebb földrengés.
Mircea Radulian, az intézet tudományos igazgatója arról tájékoztatott, hogy a Târgu Jiutól keletre eső területet már korábban is szeizmikusan aktív térségként ismerték a szakemberek, arról viszont mindeddig nem volt tudomásuk, hogy a szeizmikus mozgás ilyen méreteket ölthet. Utoljára 80 évvel ezelőtt volt az említett régióban egy 5,2-es erősségű földrengés, azóta csak gyenge vagy mérsékelt szeizmikus aktivitást regisztráltak. Azt is elmagyarázta, hogy a felszínhez közeli kőzetlemezek elmozdulása által okozott földrengések általában enyhék, de néha erősebb földmozgást is eredményezhetnek.
A kedd délutáni, 5,7-es erősségű földrengés után öt megye 22 településén jelentettek károkat; voltak, akik orvosi segítséget kértek a 112-es segélyhívószámon, mások az épületeken keletkezett repedésekről, levált épületelemekről számoltak be.
Mihai Diaconescu szeizmológus arról beszélt, hogy a szeizmikus aktivitás gyengülésére utal, ha az utórengések száma és erőssége csökkenőben van. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az olténiai földrengéseknek csak annyiban van közük a törökországihoz, hogy utóbbi „az utolsó csepp lehetett a pohárban”. Szerinte a törökországi szeizmikus hullámok által szállított energia önmagában nem volt elég egy földrengés létrejöttéhez, de arra igen, hogy a Romániában már felgyülemlett energia „kicsorduljon”.
Ezt a szerdai kormányülésen közölte a miniszterelnök, rámutatva, hogy a nap folyamán megbeszélést tartott ebben a témában Cseke Attila fejlesztési miniszterrel, Raed Arafat belügyi államtitkárral, az építésfelügyeleti hatóság főtitkárával, a fővárosi műépítészeti egyetem rektorával és más szakemberekkel. A munkacsoport a megelőzésre és a vészhelyzetekre való reagálásra fog összpontosítani a kormányfő szerint.
A munkacsoportba a fejlesztési, a belügyi, az oktatási, az egészségügyi, az energetikai, a környezetvédelmi, a szállításügyi, a művelődési, a kutatási minisztérium delegál képviselőket, de a megyei tanácsok, a városok, a municípiumok, illetve a községek országos szövetsége, valamint az építésfelügyeleti hatóság és a fővárosi műépítészeti egyetem is képviseltetni fogja magát a testületben.
Ezeknek az épületeknek a megerősítésére már több projekt is elkezdődött, a munkacsoport dolga lesz, hogy elemezze, mi módon kezdődhetne el azonnal az 1-es fokozatú omlásveszélynek kitett iskolaépületek rehabilitációja. A kormányfő ugyanakkor a jóváhagyási eljárás felgyorsítását kérte a fejlesztési minisztériumtól. Ciucă elmondta továbbá, kérte annak ellenőrzését, hogy a földrengés sújtotta törökországi területeken építési munkálatokat végző vállalatok Romániában is dolgoztak-e. Leszögezte ugyanakkor, hogy felül kell vizsgálni, és szükség esetén újra kell gondolni az építészeti szabványokat.
A kedd délutáni 5,7-es erősségű földrengés nyomán Gorj megye több településén épületek rongálódtak meg, derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság összesített adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!