Az Országos Földfizikai Intézet Bukarestben
Fotó: Országos földfizikai intézet
A vészhelyzetekre való felkészülést és reagálást előkészítő intézményközi munkacsoportot létesít a román kormány az elmúlt napokban bekövetkezett földrengések nyomán. Kiderült, több mint 160 utórengése volt a hétfői 5,2-es, illetve a keddi 5,7-es erősségű olténiai földmozgásoknak.
2023. február 15., 18:372023. február 15., 18:37
2023. február 15., 18:442023. február 15., 18:44
Több mint 160 utórengése volt a hétfői 5,2-es, illetve a keddi 5,7-es erősségű olténiai földrengésnek – ismertette szerdán az országos földfizikai intézet igazgatója. Constantin Ionescu elmondta, az utórengések meglehetős gyakorisággal, mintegy 15 percenként következtek be. Szerda reggel óta nem volt 3,5-ösnél erősebb földrengés.
Mircea Radulian, az intézet tudományos igazgatója arról tájékoztatott, hogy a Târgu Jiutól keletre eső területet már korábban is szeizmikusan aktív térségként ismerték a szakemberek, arról viszont mindeddig nem volt tudomásuk, hogy a szeizmikus mozgás ilyen méreteket ölthet. Utoljára 80 évvel ezelőtt volt az említett régióban egy 5,2-es erősségű földrengés, azóta csak gyenge vagy mérsékelt szeizmikus aktivitást regisztráltak. Azt is elmagyarázta, hogy a felszínhez közeli kőzetlemezek elmozdulása által okozott földrengések általában enyhék, de néha erősebb földmozgást is eredményezhetnek.
A kedd délutáni, 5,7-es erősségű földrengés után öt megye 22 településén jelentettek károkat; voltak, akik orvosi segítséget kértek a 112-es segélyhívószámon, mások az épületeken keletkezett repedésekről, levált épületelemekről számoltak be.
Mihai Diaconescu szeizmológus arról beszélt, hogy a szeizmikus aktivitás gyengülésére utal, ha az utórengések száma és erőssége csökkenőben van. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az olténiai földrengéseknek csak annyiban van közük a törökországihoz, hogy utóbbi „az utolsó csepp lehetett a pohárban”. Szerinte a törökországi szeizmikus hullámok által szállított energia önmagában nem volt elég egy földrengés létrejöttéhez, de arra igen, hogy a Romániában már felgyülemlett energia „kicsorduljon”.
Ezt a szerdai kormányülésen közölte a miniszterelnök, rámutatva, hogy a nap folyamán megbeszélést tartott ebben a témában Cseke Attila fejlesztési miniszterrel, Raed Arafat belügyi államtitkárral, az építésfelügyeleti hatóság főtitkárával, a fővárosi műépítészeti egyetem rektorával és más szakemberekkel. A munkacsoport a megelőzésre és a vészhelyzetekre való reagálásra fog összpontosítani a kormányfő szerint.
A munkacsoportba a fejlesztési, a belügyi, az oktatási, az egészségügyi, az energetikai, a környezetvédelmi, a szállításügyi, a művelődési, a kutatási minisztérium delegál képviselőket, de a megyei tanácsok, a városok, a municípiumok, illetve a községek országos szövetsége, valamint az építésfelügyeleti hatóság és a fővárosi műépítészeti egyetem is képviseltetni fogja magát a testületben.
Ezeknek az épületeknek a megerősítésére már több projekt is elkezdődött, a munkacsoport dolga lesz, hogy elemezze, mi módon kezdődhetne el azonnal az 1-es fokozatú omlásveszélynek kitett iskolaépületek rehabilitációja. A kormányfő ugyanakkor a jóváhagyási eljárás felgyorsítását kérte a fejlesztési minisztériumtól. Ciucă elmondta továbbá, kérte annak ellenőrzését, hogy a földrengés sújtotta törökországi területeken építési munkálatokat végző vállalatok Romániában is dolgoztak-e. Leszögezte ugyanakkor, hogy felül kell vizsgálni, és szükség esetén újra kell gondolni az építészeti szabványokat.
A kedd délutáni 5,7-es erősségű földrengés nyomán Gorj megye több településén épületek rongálódtak meg, derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság összesített adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
A várható zivatarok miatt elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szándékszik kilépni a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt ügyvivő elnöke.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén, amelyet videokonferencia formájában tartottak meg csütörtökön.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői és szenátorai biztosítják a határozatképességet a bizalmatlansági indítvány megvitatására összehívott hétfői parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni – nyilatkozta Sorin Grindeanu, az alakulat ideiglenes elnöke.
Silviu Vexler, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke bejelentette, hogy visszaadja a román államtól kapott Nemzeti Érdemrendet, miután Nicușor Dan is alkotmányossági óvást emelt a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet ellen.
Romáiában van olyan állami cég, amelynek vezetői azért is kapnak pluszjuttatást, mert nő is van közöttük – ezt Bogdan Ivan energiaügyi miniszter árulta el.
Csak azoknak a polgároknak a személygépkocsiját íratnák be forgalomba a hatóságok, akik maradéktalanul befizették az ingatlanadókat, rendezték a tilosban parkolásért kiszabott esetleges bírságot – tartalmazza az RMDSZ közigazgatási törvénytervezete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!