Nem beszélhet. Csoma Botond képviselő nem tárhatja fel a jelentésekben foglaltakat
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyhamar nem fogja megtudni a hazai nyilvánosság, megalapozottnak tartotta-e a román hírszerzés Klaus Iohannisnak az Erdély feltételezett kiárusításáról hónapokkal ezelőtt tett kijelentését. Csoma Botond, a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja szerint az ügyben készült jelentések közül még a nem titkosított változat tartalmáról sem beszélhet.
2020. augusztus 21., 09:062020. augusztus 21., 09:06
2020. augusztus 21., 10:282020. augusztus 21., 10:28
Részben a romániai joggyakorlat, részben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) eljárása miatt jó ideig kártékonynak nevezhető homály fogja övezni Klaus Iohannis közel négy hónappal ezelőtti botrányos nyilatkozatát. Mint ismeretes, április 29-ei televíziós beszédében az államfő kijelentette:
Kirohanását annak kapcsán intézte, hogy a bukaresti képviselőház hallgatólagosan elfogadta a területi önrendelkezésre vonatkozó autonómiastatútum tervezetét. Iohannis egyúttal azt sugalmazta, hogy titkos megállapodás létezik erről az ellenzéki alakulat és Orbán Viktor magyar kormányfő között.
A főleg magyar, de román részről is hatalmas felháborodást kiváltó nyilatkozatot követően az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ötezer lejre bírságolta Iohannist hátrányos megkülönböztetés és a méltósághoz való jog etnikai/nemzetiségi alapon való megsértése miatt.
mivel a nyomozó hatóság szerint a kijelentés nem ütközik a büntetőtörvénykönyv vonatkozó előírásába.
Iohannis több oldalról bírált kirohanása nyomán a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága, valamint Marcel Ciolacu, a PSD és a bukaresti képviselőház elnöke tájékoztatást kért az ügyben a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI). A titkosszolgálat meg is fogalmazta válaszát, mégpedig két változatban: egy titkosított, valamint egy nem titkosított formában. Természetes, hogy a témában megkerestük a titkosszolgálatok tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság egyetlen magyar tagját, Csoma Botondot, mondja el, mit tartalmaznak a SRI-től kapott dokumentumok. Annál is inkább, mivel Marian Cucșa, a testület volt alelnöke júliusban úgy nyilatkozott:
Csoma Botond lapunknak elmondta, nem árulhatja el, mi szerepel a hírszerzés válaszaiban, a két jelentés – a titkosított, illetve a bizottság tagjai számára nyilvános – tartalma ugyanis nagy vonalakban megegyezik, ezért bármit mondana, az RMDSZ parlamenti képviselője szerint úgy lenne értelmezhető, hogy a bizalmas változatot tárja a nyilvánosság elé. „Ezen okok miatt nem mondhatom el, mi szerepel a dokumentumokban. Büntetőjogi felelősséggel tartozom az államtitkok megtartásáért, erre a bizottság előtt tett esküm is kötelez” – közölte a Krónikával a politikus, aki szerint Marian Cucșa inkább politikai nyilatkozatot tett az ügyben.
Csoma Botond egyébként úgy véli, Klaus Iohannis kijelentése rendkívül felelőtlen volt, amilyenhez hasonlót az elmúlt három évtized során román államelnök nem tett.
– magyarázta lapunknak az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.
A parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja hozzátette: nem gondolta volna, hogy éppen Iohannis fogja ilyen szinten előrántani a magyar kártyát, hiszen a hat évvel ezelőtti államfőválasztási kampányban adott interjúban úgy fogalmazott: „Hogyan gondolhatja valaki 2014-ben, hogy azt állítsa a választók, a nyilvánosság előtt, hogy valaki el akarja szakítani Erdélyt, vagy hogy egymás ellen akarja uszítani az erdélyieket és az oltyánokat? Ezek nem politikai kijelentések, hanem kreténségek. Ilyet nem szabad mondani.” A későbbi elnök annak idején éppen a PSD-t bírálta amiatt, hogy Erdély elszakítását vizionálja.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
1 hozzászólás