Hadseregnyi probléma. A haderő létszámának növeléséhez sok pénzt kell még befektetni
Fotó: Rompres
Ambiciózus célt tűzött ki Románia az ukrajnai háború és az egyre bizonytalanabb nemzetközi környezet miatt: jelentős mértékben, húszezer fővel növelné a hadsereg létszámát. Ezzel a jelenlegi – hivatalos – 80 ezerről százezerre nőne a hadsereg létszáma. Ám a valós létszám ennél alacsonyabb, ahhoz pedig, hogy a toborzási akció sikeres legyen, a szakértők szerint nem csupán a katonák illetményének összegét kell növelni, hanem az életkörülményeiket is jelentős mértékben javítani kell. Ez viszont rengeteg pénzbe kerül, és a mentalitásváltás is szükséges. Sőt, fölmerül a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításának lehetősége is.
Ambiciózus célt tűzött ki Románia az ukrajnai háború és az egyre bizonytalanabb nemzetközi környezet miatt: jelentős mértékben, húszezer fővel növelné a hadsereg létszámát. Ezzel a jelenlegi – hivatalos – 80 ezerről százezerre nőne a hadsereg létszáma. Ez azonban már csak azért sem lesz könnyű, mert egyrészt a hadsereg valós létszáma ma a 80 ezret sem éri el, másrészt a katonai pályafutás csábítóvá tételéhez jelentős változásokra lenne szükség.
„A román hadsereg létszámát 80 ezerről 100 ezerre akarjuk növelni, tekintettel a határaink mentén zajló bonyolult fejleményekre. De ez a költségvetéstől és a lehetőségeinktől is függ” – nyilatkozta a tárcavezető az Antena 3 hírcsatornának. A terv igencsak nagyra törő, megvalósítását azonban már az első körben nehezíti, hogy
Jó fél éve a védelmi minisztériumban mindössze 72 037 betöltött álláshely volt. Valószínűleg időközben folytatódott a lemorzsolódás, és tovább nőtt az üres álláshelyek száma. A globalfirepower.com szakportál ugyanis azt állítja, hogy
de ezeket a számokat hivatalosan nem erősítették meg. Mindenesetre a létszámhiány miatt a védelmi tárca úgy döntött, hogy a minisztérium műszaki altisztek és altisztek képzésére szolgáló középfokú katonai iskolákba kizárólag az érettségi vizsga átlaga alapján, felvételi vizsga nélkül lehet majd felvételt nyerni.
Igencsak bőkezűen bánik a jövő évi román költségvetés a védelmi minisztériummal: több tízmilliárd lejjel gazdálkodhat majd többől, mint idén.
Innen szép felállni, és a szakértők szerint ahhoz, hogy a terv megvalósulására reális esély legyen, komoly változások szükségesek – elsősorban anyagi téren, az életüket a hazájukért kockáztató katonákat ugyanis meg is kell fizetni. Aurel Cazacu katonai szakértő az Adevărulnak nyilatkozva leszögezte: ha a védelmi tárca azt akarja, hogy a toborzási akció sikeres legyen, akkor
Az emeléseket pedig minden egyes alkalommal a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt népszerűsíteni kell, hogy ezzel is eloszlassák a katonai „mesterséggel” szembeni félelmet a fiatalok körében. De ez még messze nem elég: a katonai létesítményekben, laktanyákban jelentős mértékben javítani kell az életkörülményeket, hogy azok elérjék a NATO által megkövetelt szintet.
Románia 328 millió eurós szerződést kötött a Rheinmetall AG-vel az ország légvédelmi tüzérségi rendszereinek felújítására – jelentette be a német fegyvergyártó pénteken sajtóközleményben.
Ez magában foglalja a hálótermeket, az étkezőhelyiségeket, a vizesblokkokat, de az élelem minőségének javítását is.
Jelenleg ilyen, a NATO-szabványoknak megfelelő, „decens” körülmények tapasztalhatóak a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légitámaszponton és a NATO-elfogórakétáknak otthont adó deveselui bázison is – igaz, mindkettő elsősorban amerikai egységek otthonául szolgál.
Emellett az altisztek képzésén is javítani kell, hogy azok viselkedése ne rettentse el a katonákat – vagyis meg kell szabadulni az olyan, „Ceaușescu idejéből való főtörzsőrmesterektől”, akik kulturáltsága kívánni valót hagy maga után, és csupán ahhoz értenek, hogy megalázzák az alárendeltjeiket.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta 80 millió dollár (mintegy 73,3 millió euró) értékű Javelin rakéta és kapcsolódó felszerelések lehetséges eladását Romániának.
Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a hadsereg felszereléséről sem: ha a katonák továbbra is a 60-as, 70-es évek szintjén levő technikát kénytelenek használni, akkor az egész létszámnövelés nem sokat ér. A korszerű fegyverek és kiegészítő felszerelések viszont növelik a katonák magabiztosságát, hiszen növelik a túlélési esélyeiket egy esetleges konfliktushelyzetben.
A román hadseregnek egyébként 2024-ben 10,22 milliárd lej áll a rendelkezésére toborzásra, ez 12,03 százalékkal több, mint 2023-ban. Mint arról beszámoltunk, a védelmi tárca büdzséjét az idei költségvetésben alaposan felhizlalták: a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékát szánják rá, ami 30 milliárd lejjel több, mint a tavalyi összeg.
A hivatalos indoklás szerint a büdzsé növelésére azért van szükség, hogy az ország megfeleljen a NATO stratégiai koncepciójának, amelynek célja egyrészt az előretolt védelem megerősítése, másrészt a NATO azon képességének növelése, hogy válság- és konfliktushelyzetekben megfelelően reagáljon. Ennek nyomán a tárca folytatja a modern felszerelésekbe való beruházásokat.
Az amerikai külügyminisztérium Abrams harckocsik lehetséges eladását hagyta jóvá Románia számára 2,53 milliárd dollár értékben – jelentette be csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon).
Egyébként jelenleg egy altiszt – rangtól függően – havonta 2284 és 4932 lej közötti összeget keres a román hadsereg kötelékében, amelyhez katonánként 1000 lej élelmezési támogatás járul. Egy műszaki altiszt havi 2290 és 4945 lej közötti összeget visz haza, amihez szintén hozzáadódik az 1000 lejes élelmezési pótlék.
Ezenkívül az újonnan kinevezett vagy a szolgálat miatt költözni kényszerülő, saját lakással nem rendelkező katonáknak a lakbért a védelmi minisztérium kompenzálja. Ugyanakkor azok esetében, akik ugyanebben a helyzetben vannak, és jelzáloghitelt vagy lakáshitelt vesznek fel, a minisztérium részben vagy akár teljes egészében állja a törlesztőrészletet az alapfizetésük 50 százalékáig.
Visszaállítaná a kötelező sorkatonai szolgálatot Szerbiában a hadsereg vezérkara
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását kezdeményezte csütörtökön a szerb hadsereg vezérkara. A kötelező sorkatonai szolgálatot 2010-ben függesztették fel Szerbiában. A vezérkar úgy véli: a szerb hadsereg védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni – írták. A vezérkar a kezdeményezést, miszerint a kötelező szolgálatnak négy hónapig kellene tartania, már továbbította is a köztársasági elnöknek, aki egyúttal a hadsereg főparancsnoka is.
Javaslatának megtétele előtt a katonai vezetés felmérte Szerbiának mint katonailag semleges országnak az általános biztonsági helyzetét és azokat a kihívásokat, amelyekkel potenciálisan szembesülhet.
A javaslat nem váratlan, Milos Vucevic védelmi miniszter már korábban a belgrádi Happy Televízióban beszélt arról, hogy kezdeményezni fogják a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetését.
A tárcavezető közölte: voltaképpen nem is kellene ismét bevezetni a sorkatonai szolgálatot, mert az soha nem szűnt meg, csak felfüggesztették, ezért ezt a felfüggesztést kellene visszavonni. Indoklása szerint szükség lenne a katonai állomány feltöltésére, ugyanis már 13 éve nincs kötelező sorkatonaság, ebből következően a tartalékos állomány is hiányos és elöregedett. Hozzátette: az intézkedés nem egyik pillanatról a másikra történik majd, előtte széles körű társadalmi párbeszédet tartanának róla, és leghamarabb 2025-ben vagy 2026-ban lehetne bevezetni a kötelező, négy hónapig tartó szolgálatot.
Milos Vucevic kiemelte: Szerbia nem készül háborúra vagy bármilyen katonai összetűzésre, de egy ország békéjét és stabilitását biztosítania kell a hadseregnek, és minél erősebb a hadsereg, annál erősebb az ország.
A kötelező sorkatonai szolgálatot 2010-ben függesztették fel Szerbiában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere minimális, hibahatáron belüli eredménnyel vezet George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje előtt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás