Fotó: Román védelmi minisztérium
Igencsak bőkezűen bánik a jövő évi román költségvetés a védelmi minisztériummal: több tízmilliárd lejjel gazdálkodhat majd többől, mint idén.
2023. december 15., 20:352023. december 15., 20:35
Románia védelmi költségvetése – az ukrajnai háborúnak is betudhatóan – a GDP 2,5 százaléka lesz. Angel Tîlvăr védelmi miniszter elmondta: a tárca költségvetésének mintegy 40 százalékát katonai felszerelések és haditechnikai eszközök beszerzésére fordítják. Az Economica.net gazdasági portál szerint az idei összeghez képest a védelmi minisztérium 30 milliárd lejjel többől gazdálkodhat majd.
A hivatalos indoklás szerint a büdzsé növelésére azért van szükség, hogy az ország megfeleljen a NATO stratégiai koncepciójának, amelynek célja egyrészt az előretolt védelem megerősítése, másrészt
Egyes beszerzések esetében, mint például a PATRIOT vagy a HIMARS rendszerek, a Bayraktar TB-2 vagy a Watchkeeper X drónok, valamint a Piranha V páncélozott járművek vásárlása, más aláírták a szerződést, más eljárások azonban még nem indultak el.
Így az elkövetkező időszakban többek között
Ezt követően, 2024 és 2027 között olyan komplex beszerzési programok indulnak, mint a gyalogsági lánctalpas harcjármű, az 1. osztályú taktikai drónok, 5. generációs többcélú repülőgépek (F35) vagy a korvettek megvásárlását célzó eljárás
Ezenkívül védelmi minisztérium folytatja a nagyszebeni, a Mihail Kogălniceanu, az aranyosgyéresi, a Mihai Bravu-i és a borceai katonai támaszpontok korszerűsítését célzó beruházásokat.
Derűlátó, de bírált költségvetés
A kormány csütörtökön este fogadta el a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
A pénzügyminisztérium által közzétett büdzsétervezet a jövő évi román bruttó hazai tereméket (GDP) 1733 milliárd lejre, a költségvetési bevételeket 586 milliárd lejre, míg a kiadásokat 673 milliárd lejre becsüli.
A jövő évi 5 százalékos hiánycél magasabb a 2023-as költségvetési törvényben előirányzott 4,4 százaléknál, de alacsonyabb annál az 5,7 százalékos deficitnél, amellyel – a kormányfő csütörtök esti bejelentése szerint - Románia zárhatja az idei pénzügyi évet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a kilencórás késéssel megkezdett kormányülés elején kiemelte: a büdzsét elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra építik, amelyek a GDP 7 százalékát teszik majd ki, és a gazdasági növekedés mintegy felét idézik majd elő.
A kormányfő ismételten leszögezte: a nyugdíjemelésekre, a pedagógusok bérének emelésére, kórházépítésre és az életkörülmények javítását célzó beruházásokra nem adóemeléssel fognak fedezetet teremteni. Szerinte a román gazdaság 3,4 százalékos bővülése mintegy 150 milliárd eurós többletbevételt eredményez majd az államkasszának, és a beruházások sokszoros megtérülése, az adócsalás elleni eredményesebb fellépés révén nőnek majd a költségvetési bevételek.
A büdzsé megtervezésénél a bukaresti pénzügyi tárca 6 százalékos átlagos inflációval és havi 4733 lejes nettó átlagbérrel számolt. Marcel Ciolacu szerint a minimálbért 2024 júliusától fogják ismét emelni, a kormány javaslata szerint – a jelenlegi 3300-ról – 3700 lejre.
A munkáltatók szövetsége szerint a kormány idén is indokolatlanul optimista volt a költségvetési bevételek megtervezésekor, ezért negatívan véleményezte a jogszabályt. Radu Burnete, a Concordia munkáltatói szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóhatóságnak 30 milliárd lejjel többet kellene behajtania jövőre, amikor az idei bevételek 12 milliárd lejjel elmaradtak a tervezettől. Hasonlóképpen a kormány 60 milliárd lejnyi európai uniós támogatást akar lehívni az újjáépítési alapból, pedig az idei évre kitűzött 55 milliárd helyett 29 milliárd lejt tudott csak elkölteni - tette hozzá.
A költségvetési törvény tervezetét gyorsított eljárással vitatja meg a bukaresti parlament. A szociálliberális kormánykoalíció tervei szerint a jogszabályt december 22-én szavazzák meg a képviselőház és a szenátus együttes ülésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere minimális, hibahatáron belüli eredménnyel vezet George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!