A területalapú támogatásokat igénylő termelők körében évről évre csökkent a kisgazdaságok száma, ez idéntől felgyorsul
Fotó: Veres Nándor
Miközben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar Európa-szerte minden eddiginél nagyobb figyelmet kap a kormányok részéről, Bukarestből csak ígéretek érkeznek a gazdák számára. A Krónika által megkérdezett mezőgazdasági szakemberek szerint az élelmiszerárak további emelkedését átgondolt kormányintézkedésekkel lehetne megakadályozni.
2022. április 09., 14:352022. április 09., 14:35
Nehéz év elé néz nem csak a romániai, hanem az európai uniós országok mezőgazdasága is. Az agrártermeléshez szükséges, úgynevezett inputanyagok (ilyenek például a műtrágyák, növényvédő szerek, vetőmagok) árának robbanásszerű növekedését a mezőgazdasági termények értékesítési árának jelentős emelkedése sem tudja ellensúlyozni.
Az ukrán és az orosz mezőgazdasági termékek kiszorulnak a világpiacról, ez arra késztette a nagy mezőgazdasági termeléssel rendelkező országokat, hogy minden eddiginél hatékonyabban támogassák agrárágazatukat. Az Európai Unió tagországai közül Franciaország idén például 23 milliárd euró plusz forrást bocsát a francia mezőgazdaság rendelkezésére. Lakosságarányosan kiemelkedő a magyarországi mezőgazdaság támogatottsága is:
Más európai példák is utalnak a kiemelt agrártámogatásokra, ebből a körből azonban Románia kimaradt. A bukaresti kormánynak csak ígéretei vannak, de egyelőre csak a tavalyi gázolaj- és zöldségtermesztési támogatásról szóló kormányhatározat jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A képviselőházban törvénykezdeményezés szintjéig jutott el a romániai agrárium helyzete, a három kormánypárt honatyái a lehetséges támogatásokról vitáznak.
A kisgazdaságok eltűnése nagy veszteség lenne a romániai társadalom számára, ez több vidéken szociális gondokat okozhat
Fotó: Veres Nándor
Becze István agrármérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke úgy látja, a bukaresti parlament és szenátus RMDSZ-frakciójában erős mezőgazdasági szakembercsapat dolgozik, a Szövetségnek pedig megvan az ereje hozzá, hogy a romániai agrárágazat jövőjével kapcsolatos döntésekben meghatározó szava legyen.
A székelyföldi szakember szerint a romániai mezőgazdaság felső vezetésében túl erős a nagyüzemi lobbi, és ezt ellensúlyozandó
„Rajtunk múlik, hogy minél több európai uniós forráshoz juttassuk hozzá a székelyföldi gazdákat a szükséges papírok kitöltésével és benyújtásával. Naponta folynak egyeztetések minisztereinkkel, államtitkárainkkal és parlamenti képviselőinkkel arról, hogy az országos vidékfejlesztési tervet a mi igényeink szerint is alakíthassuk, gazdáink érdekeit tartva szem előtt” – fogalmazott a Krónikának a gazdaszervezet vezetője.
Becze István a gazdák integrációjának, azaz szövetkezésének fontosságát hangsúlyozta. Ha sikerül elérni, hogy a magyar gazdák a feldolgozás és az értékesítés vertikumában vehessenek részt a következő években, akkor nyertesei, nem pedig a vesztesei leszünk az előttünk álló nehéz időszaknak, amikor gyökeresen át fog értékelődni az európai mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe.
Nyárádi István agrárszakember, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi dékánhelyettese a ránk tört válsághelyzet veszteseinek elsősorban a kisgazdaságokat tartja. „Eddig is érzékelhető volt a trend, hogy a területalapú támogatásokat igénylő termelők körében évről évre csökkent a kisgazdaságok száma, és ezzel párhuzamosan nagyobb területen termeltek a nagy farmok. Ez a jelenség idéntől felgyorsul” – fogalmazott lapunknak az egyetemi oktató.
Fotó: Jakab Mónika
Románia az Európai Unió tagországai között speciális helyzetben van, mert kiugróan magas a mezőgazdaságban dolgozók száma. A kisgazdaságok eltűnése azonban nagy veszteség lenne a romániai társadalom számára, ez több vidéken szociális gondokat okozhat, mert a falusi lakosságnak nem lesz hol dolgoznia. Nyárádi szerint átgondolt agrárpolitika nélkül megvalósíthatatlan az az alapvető elvárás, hogy a szegényebb rétegek is megfizethető áron jussanak hozzá az alapvető élelmiszerekhez.
Az élelmiszerárak látványos emelkedése ellenére is
„Ha átgondolt agrárpolitikával nem lép közbe a kormány, az élelmiszerek ára megfizethetetlen lesz, de a gazdának sem fogja megérni, hogy termeljen, mert a feldolgozók és a kereskedők viszik el a hasznát” – magyarázza a szakember. Romániában eddig sem volt túl hatékony a mezőgazdaság támogatása, az új világgazdasági kihívás azonban nehezebb helyzetbe hozhatja az élelmiszer-termelést, ha a kormány nem méri fel a lehetőségeket, és nem lép közbe.
A tavaszi mezőgazdasági kampány elkezdődött, a mezőgazdasági gépek kinn vannak a határban, a gazdák keményen dolgoznak Háromszéken is. Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint az idei mezőgazdasági év nagyjából a tavalyihoz hasonlít: a termelők már ősszel eltervezték, hová mit vetnek, az őszi vetéseket most a tavaszi munkálatok követik.
Fotó: Jakab Mónika
A legtöbb gazdának a tavaszi munkálatokra még tavalyról megvan az anyagi fedezete, ennek ellenére mindenki tanácstalan, mert nem tudja, mit hoz a jövő. Az már most látszik, hogy a tavalyihoz képest háromszorosan drágult műtrágyaár miatt kevesebb termésfokozó kerül a földekre, de vannak, akik inkább hitelből, őszi kifizetésre vásároltak műtrágyát, csak ne csökkenjen a terméshozam.
„Sok kérdés felmerül a romániai mezőgazdasággal kapcsolatban. Van egy „zöld” megállapodásunk Brüsszellel, amely a környezetkímélő mezőgazdaság irányába tereli a román agráriumot, közben az élelmiszerek iránti megnövekedett igény ennek a törekvésnek mond ellent. Kérdés, milyen módon lehet a két elvárást összehangolni? Fontos volna, ha ezekre a kérdésekre mielőbb választ kapnánk” – érvel a háromszéki mezőgazdasági szakember. Kozma bízik benne, hogy még idén megszületik egy olyan átfogó agrártámogatási terv, amely jó irányba tereli a romániai mezőgazdaságot.
Fotó: Beliczay László
Laskovics István érmelléki falugazdász a drágulások mellett a tavaszi aszály negatív hatásait hangsúlyozza. Bihar megye több termőterületét tavaly aszály sújtotta, ami a jelek szerint idén is megismétlődik. Ezt tetőzi az inputanyagok árrobbanása, ami a kistermelőket viseli meg legjobban.
A jelenség nem csak a műtrágya forgalmazásában, hanem a vetőmag és a növényvédő szerek árában is tetten érhető. Olyan drágulások érték a gazdákat, amit kis területen szinte lehetetlen kigazdálkodni”.
Az érmihályfalvi mezőgazdasági mérnök példaként a fólia alatti zöldséget termesztő gazdákat említette, akik a tavalyi árnak szinte a duplájáért tudnak fóliát vásárolni, de jelentősen drágultak a különböző növényvédő szerek is. Laskovics szerint az érmelléki gazdák is kivárnak egyelőre. Sok függ a kormány hozzáállásától, hogy milyen intézkedések születnek. Ha nem lesz egyértelmű üzenet irányukba, hogy érdemes folyatni a mezőgazdasági termelést, akkor sokan abbahagyják, ráfizetésből ugyanis senki nem tud megélni.
A FAO élelmiszerár-indexe márciusban a februári 141,4 pontos rekordhoz képest további 12,6 százalékos emelkedéssel 159,3 ponton új rekordot ért el – jelentette pénteken a párizsi székhelyű Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!