A területalapú támogatásokat igénylő termelők körében évről évre csökkent a kisgazdaságok száma, ez idéntől felgyorsul
Fotó: Veres Nándor
Miközben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar Európa-szerte minden eddiginél nagyobb figyelmet kap a kormányok részéről, Bukarestből csak ígéretek érkeznek a gazdák számára. A Krónika által megkérdezett mezőgazdasági szakemberek szerint az élelmiszerárak további emelkedését átgondolt kormányintézkedésekkel lehetne megakadályozni.
2022. április 09., 14:352022. április 09., 14:35
Nehéz év elé néz nem csak a romániai, hanem az európai uniós országok mezőgazdasága is. Az agrártermeléshez szükséges, úgynevezett inputanyagok (ilyenek például a műtrágyák, növényvédő szerek, vetőmagok) árának robbanásszerű növekedését a mezőgazdasági termények értékesítési árának jelentős emelkedése sem tudja ellensúlyozni.
Az ukrán és az orosz mezőgazdasági termékek kiszorulnak a világpiacról, ez arra késztette a nagy mezőgazdasági termeléssel rendelkező országokat, hogy minden eddiginél hatékonyabban támogassák agrárágazatukat. Az Európai Unió tagországai közül Franciaország idén például 23 milliárd euró plusz forrást bocsát a francia mezőgazdaság rendelkezésére. Lakosságarányosan kiemelkedő a magyarországi mezőgazdaság támogatottsága is:
Más európai példák is utalnak a kiemelt agrártámogatásokra, ebből a körből azonban Románia kimaradt. A bukaresti kormánynak csak ígéretei vannak, de egyelőre csak a tavalyi gázolaj- és zöldségtermesztési támogatásról szóló kormányhatározat jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A képviselőházban törvénykezdeményezés szintjéig jutott el a romániai agrárium helyzete, a három kormánypárt honatyái a lehetséges támogatásokról vitáznak.
A kisgazdaságok eltűnése nagy veszteség lenne a romániai társadalom számára, ez több vidéken szociális gondokat okozhat
Fotó: Veres Nándor
Becze István agrármérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke úgy látja, a bukaresti parlament és szenátus RMDSZ-frakciójában erős mezőgazdasági szakembercsapat dolgozik, a Szövetségnek pedig megvan az ereje hozzá, hogy a romániai agrárágazat jövőjével kapcsolatos döntésekben meghatározó szava legyen.
A székelyföldi szakember szerint a romániai mezőgazdaság felső vezetésében túl erős a nagyüzemi lobbi, és ezt ellensúlyozandó
„Rajtunk múlik, hogy minél több európai uniós forráshoz juttassuk hozzá a székelyföldi gazdákat a szükséges papírok kitöltésével és benyújtásával. Naponta folynak egyeztetések minisztereinkkel, államtitkárainkkal és parlamenti képviselőinkkel arról, hogy az országos vidékfejlesztési tervet a mi igényeink szerint is alakíthassuk, gazdáink érdekeit tartva szem előtt” – fogalmazott a Krónikának a gazdaszervezet vezetője.
Becze István a gazdák integrációjának, azaz szövetkezésének fontosságát hangsúlyozta. Ha sikerül elérni, hogy a magyar gazdák a feldolgozás és az értékesítés vertikumában vehessenek részt a következő években, akkor nyertesei, nem pedig a vesztesei leszünk az előttünk álló nehéz időszaknak, amikor gyökeresen át fog értékelődni az európai mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe.
Nyárádi István agrárszakember, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi dékánhelyettese a ránk tört válsághelyzet veszteseinek elsősorban a kisgazdaságokat tartja. „Eddig is érzékelhető volt a trend, hogy a területalapú támogatásokat igénylő termelők körében évről évre csökkent a kisgazdaságok száma, és ezzel párhuzamosan nagyobb területen termeltek a nagy farmok. Ez a jelenség idéntől felgyorsul” – fogalmazott lapunknak az egyetemi oktató.
Fotó: Jakab Mónika
Románia az Európai Unió tagországai között speciális helyzetben van, mert kiugróan magas a mezőgazdaságban dolgozók száma. A kisgazdaságok eltűnése azonban nagy veszteség lenne a romániai társadalom számára, ez több vidéken szociális gondokat okozhat, mert a falusi lakosságnak nem lesz hol dolgoznia. Nyárádi szerint átgondolt agrárpolitika nélkül megvalósíthatatlan az az alapvető elvárás, hogy a szegényebb rétegek is megfizethető áron jussanak hozzá az alapvető élelmiszerekhez.
Az élelmiszerárak látványos emelkedése ellenére is
„Ha átgondolt agrárpolitikával nem lép közbe a kormány, az élelmiszerek ára megfizethetetlen lesz, de a gazdának sem fogja megérni, hogy termeljen, mert a feldolgozók és a kereskedők viszik el a hasznát” – magyarázza a szakember. Romániában eddig sem volt túl hatékony a mezőgazdaság támogatása, az új világgazdasági kihívás azonban nehezebb helyzetbe hozhatja az élelmiszer-termelést, ha a kormány nem méri fel a lehetőségeket, és nem lép közbe.
A tavaszi mezőgazdasági kampány elkezdődött, a mezőgazdasági gépek kinn vannak a határban, a gazdák keményen dolgoznak Háromszéken is. Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint az idei mezőgazdasági év nagyjából a tavalyihoz hasonlít: a termelők már ősszel eltervezték, hová mit vetnek, az őszi vetéseket most a tavaszi munkálatok követik.
Fotó: Jakab Mónika
A legtöbb gazdának a tavaszi munkálatokra még tavalyról megvan az anyagi fedezete, ennek ellenére mindenki tanácstalan, mert nem tudja, mit hoz a jövő. Az már most látszik, hogy a tavalyihoz képest háromszorosan drágult műtrágyaár miatt kevesebb termésfokozó kerül a földekre, de vannak, akik inkább hitelből, őszi kifizetésre vásároltak műtrágyát, csak ne csökkenjen a terméshozam.
„Sok kérdés felmerül a romániai mezőgazdasággal kapcsolatban. Van egy „zöld” megállapodásunk Brüsszellel, amely a környezetkímélő mezőgazdaság irányába tereli a román agráriumot, közben az élelmiszerek iránti megnövekedett igény ennek a törekvésnek mond ellent. Kérdés, milyen módon lehet a két elvárást összehangolni? Fontos volna, ha ezekre a kérdésekre mielőbb választ kapnánk” – érvel a háromszéki mezőgazdasági szakember. Kozma bízik benne, hogy még idén megszületik egy olyan átfogó agrártámogatási terv, amely jó irányba tereli a romániai mezőgazdaságot.
Fotó: Beliczay László
Laskovics István érmelléki falugazdász a drágulások mellett a tavaszi aszály negatív hatásait hangsúlyozza. Bihar megye több termőterületét tavaly aszály sújtotta, ami a jelek szerint idén is megismétlődik. Ezt tetőzi az inputanyagok árrobbanása, ami a kistermelőket viseli meg legjobban.
A jelenség nem csak a műtrágya forgalmazásában, hanem a vetőmag és a növényvédő szerek árában is tetten érhető. Olyan drágulások érték a gazdákat, amit kis területen szinte lehetetlen kigazdálkodni”.
Az érmihályfalvi mezőgazdasági mérnök példaként a fólia alatti zöldséget termesztő gazdákat említette, akik a tavalyi árnak szinte a duplájáért tudnak fóliát vásárolni, de jelentősen drágultak a különböző növényvédő szerek is. Laskovics szerint az érmelléki gazdák is kivárnak egyelőre. Sok függ a kormány hozzáállásától, hogy milyen intézkedések születnek. Ha nem lesz egyértelmű üzenet irányukba, hogy érdemes folyatni a mezőgazdasági termelést, akkor sokan abbahagyják, ráfizetésből ugyanis senki nem tud megélni.
A FAO élelmiszerár-indexe márciusban a februári 141,4 pontos rekordhoz képest további 12,6 százalékos emelkedéssel 159,3 ponton új rekordot ért el – jelentette pénteken a párizsi székhelyű Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!