A területalapú támogatásokat igénylő termelők körében évről évre csökkent a kisgazdaságok száma, ez idéntől felgyorsul
Fotó: Veres Nándor
Miközben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar Európa-szerte minden eddiginél nagyobb figyelmet kap a kormányok részéről, Bukarestből csak ígéretek érkeznek a gazdák számára. A Krónika által megkérdezett mezőgazdasági szakemberek szerint az élelmiszerárak további emelkedését átgondolt kormányintézkedésekkel lehetne megakadályozni.
2022. április 09., 14:352022. április 09., 14:35
Nehéz év elé néz nem csak a romániai, hanem az európai uniós országok mezőgazdasága is. Az agrártermeléshez szükséges, úgynevezett inputanyagok (ilyenek például a műtrágyák, növényvédő szerek, vetőmagok) árának robbanásszerű növekedését a mezőgazdasági termények értékesítési árának jelentős emelkedése sem tudja ellensúlyozni.
Az ukrán és az orosz mezőgazdasági termékek kiszorulnak a világpiacról, ez arra késztette a nagy mezőgazdasági termeléssel rendelkező országokat, hogy minden eddiginél hatékonyabban támogassák agrárágazatukat. Az Európai Unió tagországai közül Franciaország idén például 23 milliárd euró plusz forrást bocsát a francia mezőgazdaság rendelkezésére. Lakosságarányosan kiemelkedő a magyarországi mezőgazdaság támogatottsága is:
Más európai példák is utalnak a kiemelt agrártámogatásokra, ebből a körből azonban Románia kimaradt. A bukaresti kormánynak csak ígéretei vannak, de egyelőre csak a tavalyi gázolaj- és zöldségtermesztési támogatásról szóló kormányhatározat jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A képviselőházban törvénykezdeményezés szintjéig jutott el a romániai agrárium helyzete, a három kormánypárt honatyái a lehetséges támogatásokról vitáznak.
A kisgazdaságok eltűnése nagy veszteség lenne a romániai társadalom számára, ez több vidéken szociális gondokat okozhat
Fotó: Veres Nándor
Becze István agrármérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke úgy látja, a bukaresti parlament és szenátus RMDSZ-frakciójában erős mezőgazdasági szakembercsapat dolgozik, a Szövetségnek pedig megvan az ereje hozzá, hogy a romániai agrárágazat jövőjével kapcsolatos döntésekben meghatározó szava legyen.
A székelyföldi szakember szerint a romániai mezőgazdaság felső vezetésében túl erős a nagyüzemi lobbi, és ezt ellensúlyozandó
„Rajtunk múlik, hogy minél több európai uniós forráshoz juttassuk hozzá a székelyföldi gazdákat a szükséges papírok kitöltésével és benyújtásával. Naponta folynak egyeztetések minisztereinkkel, államtitkárainkkal és parlamenti képviselőinkkel arról, hogy az országos vidékfejlesztési tervet a mi igényeink szerint is alakíthassuk, gazdáink érdekeit tartva szem előtt” – fogalmazott a Krónikának a gazdaszervezet vezetője.
Becze István a gazdák integrációjának, azaz szövetkezésének fontosságát hangsúlyozta. Ha sikerül elérni, hogy a magyar gazdák a feldolgozás és az értékesítés vertikumában vehessenek részt a következő években, akkor nyertesei, nem pedig a vesztesei leszünk az előttünk álló nehéz időszaknak, amikor gyökeresen át fog értékelődni az európai mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe.
Nyárádi István agrárszakember, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi dékánhelyettese a ránk tört válsághelyzet veszteseinek elsősorban a kisgazdaságokat tartja. „Eddig is érzékelhető volt a trend, hogy a területalapú támogatásokat igénylő termelők körében évről évre csökkent a kisgazdaságok száma, és ezzel párhuzamosan nagyobb területen termeltek a nagy farmok. Ez a jelenség idéntől felgyorsul” – fogalmazott lapunknak az egyetemi oktató.
Fotó: Jakab Mónika
Románia az Európai Unió tagországai között speciális helyzetben van, mert kiugróan magas a mezőgazdaságban dolgozók száma. A kisgazdaságok eltűnése azonban nagy veszteség lenne a romániai társadalom számára, ez több vidéken szociális gondokat okozhat, mert a falusi lakosságnak nem lesz hol dolgoznia. Nyárádi szerint átgondolt agrárpolitika nélkül megvalósíthatatlan az az alapvető elvárás, hogy a szegényebb rétegek is megfizethető áron jussanak hozzá az alapvető élelmiszerekhez.
Az élelmiszerárak látványos emelkedése ellenére is
„Ha átgondolt agrárpolitikával nem lép közbe a kormány, az élelmiszerek ára megfizethetetlen lesz, de a gazdának sem fogja megérni, hogy termeljen, mert a feldolgozók és a kereskedők viszik el a hasznát” – magyarázza a szakember. Romániában eddig sem volt túl hatékony a mezőgazdaság támogatása, az új világgazdasági kihívás azonban nehezebb helyzetbe hozhatja az élelmiszer-termelést, ha a kormány nem méri fel a lehetőségeket, és nem lép közbe.
A tavaszi mezőgazdasági kampány elkezdődött, a mezőgazdasági gépek kinn vannak a határban, a gazdák keményen dolgoznak Háromszéken is. Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint az idei mezőgazdasági év nagyjából a tavalyihoz hasonlít: a termelők már ősszel eltervezték, hová mit vetnek, az őszi vetéseket most a tavaszi munkálatok követik.
Fotó: Jakab Mónika
A legtöbb gazdának a tavaszi munkálatokra még tavalyról megvan az anyagi fedezete, ennek ellenére mindenki tanácstalan, mert nem tudja, mit hoz a jövő. Az már most látszik, hogy a tavalyihoz képest háromszorosan drágult műtrágyaár miatt kevesebb termésfokozó kerül a földekre, de vannak, akik inkább hitelből, őszi kifizetésre vásároltak műtrágyát, csak ne csökkenjen a terméshozam.
„Sok kérdés felmerül a romániai mezőgazdasággal kapcsolatban. Van egy „zöld” megállapodásunk Brüsszellel, amely a környezetkímélő mezőgazdaság irányába tereli a román agráriumot, közben az élelmiszerek iránti megnövekedett igény ennek a törekvésnek mond ellent. Kérdés, milyen módon lehet a két elvárást összehangolni? Fontos volna, ha ezekre a kérdésekre mielőbb választ kapnánk” – érvel a háromszéki mezőgazdasági szakember. Kozma bízik benne, hogy még idén megszületik egy olyan átfogó agrártámogatási terv, amely jó irányba tereli a romániai mezőgazdaságot.
Fotó: Beliczay László
Laskovics István érmelléki falugazdász a drágulások mellett a tavaszi aszály negatív hatásait hangsúlyozza. Bihar megye több termőterületét tavaly aszály sújtotta, ami a jelek szerint idén is megismétlődik. Ezt tetőzi az inputanyagok árrobbanása, ami a kistermelőket viseli meg legjobban.
A jelenség nem csak a műtrágya forgalmazásában, hanem a vetőmag és a növényvédő szerek árában is tetten érhető. Olyan drágulások érték a gazdákat, amit kis területen szinte lehetetlen kigazdálkodni”.
Az érmihályfalvi mezőgazdasági mérnök példaként a fólia alatti zöldséget termesztő gazdákat említette, akik a tavalyi árnak szinte a duplájáért tudnak fóliát vásárolni, de jelentősen drágultak a különböző növényvédő szerek is. Laskovics szerint az érmelléki gazdák is kivárnak egyelőre. Sok függ a kormány hozzáállásától, hogy milyen intézkedések születnek. Ha nem lesz egyértelmű üzenet irányukba, hogy érdemes folyatni a mezőgazdasági termelést, akkor sokan abbahagyják, ráfizetésből ugyanis senki nem tud megélni.
A FAO élelmiszerár-indexe márciusban a februári 141,4 pontos rekordhoz képest további 12,6 százalékos emelkedéssel 159,3 ponton új rekordot ért el – jelentette pénteken a párizsi székhelyű Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet.
Bár Székelyföld országos szinten rendszerint a hátsó fertályban található, amikor fizetésekről van szó, Erdélyben is találni olyan megyét, ahol még kisebb az átlagbér. Fizetések tekintetében továbbra is Kolozs megye áll a legjobban Erdélyben.
Felpörgött a romániai autógyárak termelése a július–augusztus időszakban, és először fordult elő, hogy Craiován több jármű készült, mint Mioveni-ben – irányította rá a figyelmet a Profit.ro.
Újra rekordot döntött az arany ára: a nemesfém grammjának árfolyama pénteken 2,3241 lejjel (0,63 százalékkal) 373,3536 lejre emelkedett a Román Nemzeti Bank (NBR) által csütörtökön közölt 371,0295 lejről.
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
Nemcsak az autópályák, hanem a gyorsforgalmi utak építése is dübörög Romániában. Utóbbi több szempontból „alulmarad” a sztrádákkal szemben, viszont sok helyen népszerű, mert kevesebbe kerül – vagyis csak elméletileg.
Ha késne a repülő, vagy egyenesen törölnék a járatot, jó tudni, hogy milyen lehetőségek léteznek jogorvoslatra anélkül, hogy egy behajtónak tetemes összeget kellene lepengetni. Ebben nyújt segítséget a fogyasztóvédelem friss útmutatója.
A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság. A kormány a GDP 6,94 százalékára módosította a 2024-re tervezett 5 százalékos államháztartási hiányt.
Akár havi 200 euróval is többe kerülhetnek a romániai nagyvárosokban az albérletek, ha a bérlő új építésű tömbházban található lakást akar választani.
Az idei első hat hónapban több mint 965 ezer külföldi turista szállt meg a romániai kereskedelmi szálláshelyeken, és összesen mintegy 3 milliárd lejt, fejenként 3100 lejt költöttek el – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Immár mintegy háromezer fülöp-szigeteki vendégmunkás érkezett Romániába, hogy enyhítsék a kamionsofőrök soraiban krónikussá vált munkaerőhiányt. A vendégmunkásokért évek óta esedeznek a szállítóvállalatok.
szóljon hozzá!