Súlyos ára lehet a PNL-RMDSZ-összeborulásnak

Súlyos ára lenne a magyar közösség számára az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) esetleges közös kormányzásának, amelyről Kelemen Hunor beszélt egy múlt heti tanácskozáson – szögezte le a Krónika kérdésére Pászkán Zsolt Románia-szakértő, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.

Kelemen csütörtökön az Európai Parlament néppárti frakciójának igazgatótanácsával folytatott távértekezleten jelentette ki, hogy az Európai Néppárt (EPP) tagpártjai, a PNL és az RMDSZ az idei választások megnyerésére és közös kormányzásra készülnek.

Ludovic Orban miniszterelnök, a PNL elnöke is megerősítette: pártja az EPP tagpártjaival, a – parlamenti küszöb átlépésére jelenleg esélytelennek tartott – Népi Mozgalom Párttal (PMP), illetve az RMDSZ-szel szeretne kormánykoalíciót alkotni.

Hozzátette: ha a néppárti erőknek nem sikerülne többséget alkotniuk, semmiképp sem lépnének kormányra a „volt kommunistákkal, jelenlegi szocialistákkal”, hanem megpróbálnának más lehetséges partnereket bevonni – tette hozzá a kormányfő.

Az RMDSZ is szövetségre akar lépni az önkormányzati választások után a PNL-lel mindenütt, ahol lehetséges, mert Romániának politikai stabilitásra van szüksége – mutatott rá Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke kifejtette: Romániában folyamatos politikai válság van, az utóbbi nyolc évben tíz kormánya volt az országnak. Úgy vélte: a helyhatósági és parlamenti választások után stabilitásra, hosszú távú építkezésre kell törekedni. „Az RMDSZ-nek és a PNL-nek azonos célkitűzése van: Románia fejlesztése, ezért túl kell lépni a múlt problémáin, és a jövőre kell koncentrálni” – idézte Kelemen Hunort az Agerpres hírügynökség.

Kelemen Hunor mindenhol a PNL-lel szövetkezne a helyhatósági választások után

A helyhatósági választásokat követően szövetségre kell lépni a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), ahol lehetséges – mondta az Európai Néppárt vezetőségének (EPP) csütörtöki online ülésén Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.

Pászkán Zsolt a Krónika kérdésére, miszerint miért jelentkezett be az RMDSZ a kormányzásra egy olyan párttal, amely az utóbbi években a magyarellenesség egyik legfőbb zászlóvivőjévé vált, főleg azt követően, hogy a PNL éléről államfővé választott Iohannis csak idén több ízben is kirohanást intézett a magyarok ellen, arról beszélt: egyelőre semmi sem indokolta ezt a fajta „hitvallást”.

„Az esetleges kormányzati szerepvállalásról majd csak a – talán – decemberben sorra kerülő parlamenti választás eredményeinek tudatában kell és lehet majd dönteni, addig pedig még sok minden történhet.

hiszen Weber »Romániát az európai útra visszaterelőkként« dicsérte meg a magyarellenes kijelentésekben élen járó Klaus Iohannis elnököt és »hűséges fegyverhordozóját«, Ludovic Orban kormányfőt – vélekedett az elemző. – Amennyiben csak ennyi történt az Európai Néppárt »távértekezletén«, akkor Kelemen Hunor és az RMDSZ óriási lehetőséget szalasztott el arra, hogy tisztázza ennek a politikai szervezetnek a PNL ismételt magyarellenes cselekedeteivel kapcsolatos álláspontját. Amennyiben mégis szóvá tette ezt a kérdést, akkor Kelemen Hunor adós az erre kapott válasszal.”

Pászkán hozzátette: ha viszont Kelemen Hunornak belpolitikai céljai is voltak ezzel a korai bejelentéssel, akkor ezek a célok nem nagyon világosak. Ugyanis ennek értelmében fel kell mondania az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete által megkötött helyi megállapodást a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Pro Románia Párttal (PPR), amelyet korábban azzal magyaráztak, hogy a besztercei önálló magyar középiskola létrehozásának előmozdításához szükséges. Most viszont vagy a középiskola ügye vált hirtelen másodlagossá, és akkor kérdés, hogy mit kapnak/kaptak ezért cserébe, vagy a nagy »összeborulás« csak üres beszéd, és akkor szintén kérdés, hogy az egésznek mi értelme.

A választás utáni szövetségekről csak Ludovic Orban kormányfő beszélt, de ennek komolyságából sokat levon az, hogy határozottan kizárta a »kommunistákkal« (értsd: PSD-vel) való szövetkezést, miközben lassan már annyi PSD-s helyi és parlamenti képviselőt vettek át, hogy az RMDSZ-nek már szinte nem is kell majd döntenie, hogy a PNL-vel vagy a PSD-vel szövetkezzen… A fentiek alapján nem világos, hogy mit akart Kelemen Hunor ezzel a bejelentésével, és miért jó ez az RMDSZ-nek. A magyar közösségről nem is beszélve!” – hangsúlyozta a nagybányai születésű elemző.

Lapunk kérdésére, hogyan látja lehetségesnek az együttműködést, hajlandó lenne-e a PNL félreállítani a legfőbb magyarellenes uszítókat, Rareș Bogdant és Florin Romant, illetve hogy milyen előnyökkel járhatna számára, illetve az RMDSZ számára a közös kormányzás, Pászkán Zsolt leszögezte: nem tartja valószínűnek, hogy a PNL komolyan gondolná a közös kormányzást az RMDSZ-szel. Illetve ha igen, akkor ennek súlyos ára lehet majd a magyar közösség számára.

„Klaus Iohannis és pártja egyelőre a kormányzás »beárazását« végzi, és ebben a folyamatban az RMDSZ-re és a PMP-re osztották ki a »balek« szerepét. Amennyiben a PNL nem szerepel annyira jól a parlamenti választáson, ahogy azt az elnök és a pártja most remélik, akkor úgyis az USR-rel kell majd koalícióra lépniük, és ebben az esetben az RMDSZ nem vagy nem nagyon számít majd. Amennyiben a PNL nagyon jól szerepel, akkor sem az USR-re, sem az RMDSZ-re nem lesz szüksége, de elképzelhető, hogy biztonsági tartalékként bevesz majd még egy-két pártot a koalícióba. Ebben az esetben ez elsősorban egy »leárazott« USR lesz, és nem az RMDSZ.

Az RMDSZ csak abban az esetben kerülne helyzetbe, ha az USR elutasítaná a PNL által rá kiosztott »megtűrt« szerepet, vagyis ha nem kapna elég számú és fajsúlyú miniszteri tisztséget. De még ebben az esetben is kicsi lenne az esélye Rareş Bogdan és Florin Roman »kegyvesztésének«. Az RMDSZ számára mindenképpen fontos lenne a kormányzás, hiszen azt remélhetné, hogy néhány tisztséget szerezhetne a központi apparátusban. Ám a közösség szempontjából ennek csak akkor van, illetve lenne értelme, ha segítenék a közösségi érdekek érvényesítését. Erre viszont Klaus Iohannis elnöksége alatt meglehetősen korlátozott esély van” – világított rá a helyzetre az elemző.

Lapunk felvetésére, hogy mennyire erodálhatja egy ilyen lépés az RMDSZ hitelességét a magyar választópolgárok körében, Pászkán kifejtette: az RMDSZ hitelességét az ássa alá leginkább, hogy Kelemen Hunor nem adott magyarázatot arra, hogy mi vezetett el Klaus Iohannis „kreténségének” és a PNL és a PSD magyarellenes összeborulásának bírálatától a mostani kormányzati „hitvallásig”.

„Ha Kelemen Hunor adós marad ezzel a magyarázattal, az akár távolmaradásra is késztetheti azokat a magyar szavazókat, akik nem tudnak ilyen gyorsan túllépni a »ionopot chivanoc, pészédén«, Klaus Iohannis magyarellenességén és a PNL-es politikusok, elsősorban Rareş Bogdan és Florin Roman magyarellenes uszításain” – ecsetelte lapunknak Pászkán Zsolt.