Stoltenberg Bukarestben: Putyin nem győzhet, a NATO folytatja Ukrajna katonai támogatását

Köszönetet mondott, amiért Románia növeli védelmi kiadásait, és jelezte: az ország több módon is hozzájárul a közös védelemhez, egyrészt a békemissziók révén, amelyekben a román katonák részt vesznek, másrészt a NATO-rakétapajzs romániai elemének – a deveselui rakétaütegek – befogadásával.

Stoltenberg méltatta, hogy Románia katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, illetve hozzájárult az ukrajnai gabona exportálásának megkönnyítéséhez is. „Nem engedhetjük meg, hogy Putyin győzzön, ez ugyanis azt jelezné más vezetőknek, hogy erőszak útján érhetik el céljaikat” – hangoztatta a NATO főtitkára. Hozzátette: Ukrajna jövője a béketárgyalásokon dől el, a béketárgyalások eredménye azonban a harctéren. Ezért a NATO folytatja Ukrajna katonai támogatását.

Klaus Iohannis elmondta: az Ukrajna elleni orosz támadás óta a NATO keleti szárnyának védelmét jelentősen megerősítették, Romániában jelenleg mintegy ötezer NATO-katona állomásozik, létszámukat az elrettentés szándékával növelték meg. Az államfő szerint a lehető leggyorsabban gyakorlatba kell ültetni az idei madridi NATO-csúcs határozatait, ezen román javaslatra rögzítették, hogy a Fekete-tenger térsége stratégiai jelentőséggel bír. Kifejtette, Románia továbbra is jelentősen hozzá fog járulni a kollektív védelemhez, biztonságot és stabilitást biztosít a térségben, ennek érdekében

A kétoldalú találkozó előtt a hétfőn kezdődött és kedden folytatandó Müncheni Vezetők Találkozóján tartott felszólalásában Iohannis arról beszélt: az ukrajnai háború kapcsán tanúsított transzatlanti egység „stratégiai meglepetésként” érte Oroszországot. Rámutatott, az euroatlanti közösség erősebben kerül ki a jelenlegi válságból. „Egységesebbek vagyunk, elszántabban védjük alapvető értékeinket: a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot és az egyes nemzetek jogát ahhoz, hogy megválasszák barátaikat és szövetségeseiket” – fogalmazott Iohannis. Hozzátette, az egység egyben szolidaritást is jelent, és a partnerországoknak minden segítséget meg kell adniuk Ukrajnának, hogy az megvédje szuverenitását és demokráciáját.

A NATO-tagállamok külügyminisztereinek értekezlete az első ilyen jellegű esemény, amelynek Románia adhat otthont az ország 2004-es NATO-csatlakozása óta, és a 2008-as csúcstalálkozó után a második hivatalos NATO-találkozó, amely Bukarestben zajlik. Ugyanakkor ez az első olyan magas szintű NATO-találkozó, amelyet a keleti szárnyhoz tartozó államban tartanak azóta, hogy 2022. február 24-én Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A harminc tagállam külügyminiszterei, a NATO-főtitkár és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének más magas rangú politikai és katonai tisztviselői mellett a szervezethez való csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is jelen van a bukaresti értekezleten.

A partnerországok számára nyitott üléseken részt vesz a Moldovai Köztársaság, Ukrajna, Grúzia, valamint Bosznia-Hercegovina külügyminisztere is.