Jens Stoltenberg (jobbra) szerint a NATO saját biztonsága érdekében nem engedheti meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzzön
Fotó: Presidency.ro
A világ súlyos biztonsági válsággal áll szemben, a NATO azonban megvédi szövetségeseit, Románia pedig jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok közös védelmi erőfeszítéseihez – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg Bukarestben. A katonai szövetség főtitkára a NATO külügyminisztereinek csúcstalálkozójára érkezett a román fővárosba, ahol köszönetet mondott a román hatóságoknak, amiért jelentős katonai segítséget is nyújtottak Ukrajnának.
2022. november 28., 19:052022. november 28., 19:05
2022. november 28., 19:152022. november 28., 19:15
A Klaus Iohannis román államfővel folytatott megbeszélését követően tárgyalt Stoltenberg az Ukrajna ellen indított orosz háború kapcsán kijelentette: nemzedékünk legnagyobb biztonsági válságát éljük, a NATO emiatt a Balti-tengertől a Fekete-tengerig megerősíti védelmét. „Ez egyértelmű üzenet, hogy a NATO jelen van, és mindent megtesz szövetségesei védelme érdekében” – szögezte le Stoltenberg.
Köszönetet mondott, amiért Románia növeli védelmi kiadásait, és jelezte: az ország több módon is hozzájárul a közös védelemhez, egyrészt a békemissziók révén, amelyekben a román katonák részt vesznek, másrészt a NATO-rakétapajzs romániai elemének – a deveselui rakétaütegek – befogadásával.
Stoltenberg méltatta, hogy Románia katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, illetve hozzájárult az ukrajnai gabona exportálásának megkönnyítéséhez is. „Nem engedhetjük meg, hogy Putyin győzzön, ez ugyanis azt jelezné más vezetőknek, hogy erőszak útján érhetik el céljaikat” – hangoztatta a NATO főtitkára. Hozzátette: Ukrajna jövője a béketárgyalásokon dől el, a béketárgyalások eredménye azonban a harctéren. Ezért a NATO folytatja Ukrajna katonai támogatását.
Klaus Iohannis elmondta: az Ukrajna elleni orosz támadás óta a NATO keleti szárnyának védelmét jelentősen megerősítették, Romániában jelenleg mintegy ötezer NATO-katona állomásozik, létszámukat az elrettentés szándékával növelték meg. Az államfő szerint a lehető leggyorsabban gyakorlatba kell ültetni az idei madridi NATO-csúcs határozatait, ezen román javaslatra rögzítették, hogy a Fekete-tenger térsége stratégiai jelentőséggel bír. Kifejtette, Románia továbbra is jelentősen hozzá fog járulni a kollektív védelemhez, biztonságot és stabilitást biztosít a térségben, ennek érdekében
A kétoldalú találkozó előtt a hétfőn kezdődött és kedden folytatandó Müncheni Vezetők Találkozóján tartott felszólalásában Iohannis arról beszélt: az ukrajnai háború kapcsán tanúsított transzatlanti egység „stratégiai meglepetésként” érte Oroszországot. Rámutatott, az euroatlanti közösség erősebben kerül ki a jelenlegi válságból. „Egységesebbek vagyunk, elszántabban védjük alapvető értékeinket: a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot és az egyes nemzetek jogát ahhoz, hogy megválasszák barátaikat és szövetségeseiket” – fogalmazott Iohannis. Hozzátette, az egység egyben szolidaritást is jelent, és a partnerországoknak minden segítséget meg kell adniuk Ukrajnának, hogy az megvédje szuverenitását és demokráciáját.
A NATO főtitkára köszönetet mondott Klaus Iohannisnak, amiért Románia jelentős katonai segítséget is nyújtott Ukrajnának
Fotó: Presidency.ro
Az államfő kiemelte, Oroszország február 24-én indított „irracionális háborúja” nemcsak Ukrajna ellen irányul, hanem az euroatlanti biztonsági struktúra, az alapvető értékek és elvek elleni támadásnak minősül. Az azóta eltelt kilenc hónap alatt egyrészt bebizonyosodott, hogy az euroatlanti partnerséget megerősítette a válság, másrészt a fekete-tengeri térség bizonyította stratégiai fontosságát az eurotlanti biztonság és a globális stabilitás tekintetében. Klaus Iohannis beszélt arról is, hogy Románia a kezdetektől támogatta Ukrajnát, többek között humanitárius segítségnyújtással, ugyanakkor több mint 2,9 millió menekült érkezett eddig az országba, és több mint 8,4 millió tonna Ukrajnából származó gabona exportját segítette elő Románia a globális élelmiszerválság megelőzése érdekében.
A NATO-tagállamok külügyminisztereinek értekezlete az első ilyen jellegű esemény, amelynek Románia adhat otthont az ország 2004-es NATO-csatlakozása óta, és a 2008-as csúcstalálkozó után a második hivatalos NATO-találkozó, amely Bukarestben zajlik. Ugyanakkor ez az első olyan magas szintű NATO-találkozó, amelyet a keleti szárnyhoz tartozó államban tartanak azóta, hogy 2022. február 24-én Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A harminc tagállam külügyminiszterei, a NATO-főtitkár és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének más magas rangú politikai és katonai tisztviselői mellett a szervezethez való csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is jelen van a bukaresti értekezleten.
A partnerországok számára nyitott üléseken részt vesz a Moldovai Köztársaság, Ukrajna, Grúzia, valamint Bosznia-Hercegovina külügyminisztere is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!