Fotó: Pixabay
A kormány nem teljesítette a bérköveteléseiket, ezért hétfőtől tiltakozó akciókba kezdenek a községi polgármesteri hivatalok munkatársai – számolt be csütörtökön a sajtónak a községek és városok helyi közigazgatási alkalmazottjait tömörítő SCOR szakszervezet elnöke.
2024. március 14., 17:472024. március 14., 17:47
Dan Cârlan tájékoztatása szerint az alkalmazottak napi kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, és a munkaidő hátralévő részében a japán sztrájk egyik formájával, a bürokratikus eljárások túlbuzgó betartásával fejezik ki elégedetlenségüket.
A bürokratikus eljárások túlbuzgó betartása pedig azt jelenti majd, hogy a hivatalnokok válaszolnak ugyan a polgárok beadványaira és kérelmeire, de csak a törvény által előírt határidő lejártakor. Dan Cârlan példaként említette, hogy bizonyos dokumentumokat a törvény szerint a kérvényezésüktől számított 30 napon belül, más iratokat pedig 15 napon belül kell kiállítaniuk a hivataloknak. A sztrájk idején a dokumentumokat a kérvényezésüktől számított 30., illetve 15. napon állítják ki – magyarázta.
„Abban a pillanatban, hogy a törvény által előírt maximális határidőre végezzük a munkát, a különbség érezhető lesz” – jelentette ki, sértőnek nevezve azt a közvélekedést, miszerint az önkormányzati hivatalnokok „lusták és jólfizetettek”.
Dan Cârlan elmondta, hogy a községi polgármesteri hivatalok mintegy 60.000 munkatársa az egyetlen közalkalmazotti kategóriához tartozik, amelynek 2021 óta nem nőtt a fizetése. A kormány hat héttel ezelőtt bruttó 500 lejes béremelést ígért, a miniszterelnök pedig négy hete ráerősített az ígéretre, „azóta azonban abszolút semmi nem történt” – írja az Agerpres.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Elfogadta szerdán a kormány a 2024-2030-as időszakra szóló országos szülőtámogatási stratégiát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!