Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Egy friss statisztika szerint folyamatos visszaesés tapasztalható az Európai Unióban, azon fiatalok számában, akik korán kilépnek az oktatásból – legyen szó elméleti oktatásról vagy szakképzésről. Bár évek óta csökken az oktatást „elhagyók” száma, Romániai nem dicsekedhet e téren, hisz a szövetségen belül, itt a legmagasabb az arány.
2024. május 29., 21:322024. május 29., 21:32
Az Eurostat statisztikája a 18-24 éves fiatalok körében vizsgálta a korai oktatáselhagyást, ami adataik alapján ez tavaly 9,5 százalékos volt. volt. Az arány az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent (2013-ban még 12 százalék volt), így az Európai Unió tagállamai egyre közelebb kerülnek ahhoz a céljukhoz, hogy 2030-ra 9 százalék alá csökkentsék az idő előtt lemorzsolódók arányát.
2013-hoz képest 2023-ban az Európai Unió 15 országa jelentett kisebb arányt e téren: Portugália jelentette a legnagyobb csökkenést (-10,9 százalékpont), őt követte Spanyolország (-9,9) és Málta (-7,1). Németország jelentette a legnagyobb növekedést (+3,0), őt követte Dánia (+2,2) és Szlovénia (+1,5). Az adatok azt mutatják, hogy az Unió 16 országa már elérte a 2030-as 9 százalékoscélkitűzést. Az idő előtt lemorzsolódók legalacsonyabb arányát Horvátországban (2,0%), Lengyelországban és Görögországban (3,7%), valamint Írországban (4,0%) regisztrálták.
Romániában, Csehországban, Görögországban és Bulgáriában az arányok nagyjából azonosak voltak a fiatal nők és férfiak esetében.
Éppen ezen aggasztó számadatok miatt hoztak létre Romániában egy a korai iskolaelhagyás csökkentésére irányuló országos programot (PNRAS), mely projektjeinek finanszírozása az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében valósul meg, s melyek gyakorlatba ültetésének határideje 2026. június 30. Az eddig két szakaszt megélt programba több erdélyi általános iskola is bekerült.
A Mentsétek meg a Gyermekeket (Salvaţi Copiii) szervezet 2024-ben közzé tett elemzése alapján az arány a 14 évesek körében 13,25, a 15 évesek körében a 17,26 és a 16 évesek körében a 19,01 százalékos.
{K1}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!