Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió (EU) országaiban az egy főre eső településihulladék-termelés 505 kilogrammot tett ki 2020-ban; Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő ország, 287 kg-os egy főre eső hulladéktermeléssel – közölte hétfőn az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2022. február 14., 17:162022. február 14., 17:16
Az Európai Unióban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2020-ban 2019-hez képest négy kilogrammal, 1995-höz képest pedig 38 kilogrammal nőtt. 2020-ban összesen 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, ami 1 százalékos (1,8 millió tonna) növekedést jelent 2019-hez és 14 százalékos (27,7 millió tonna) növekedést 1995-höz képest.
Az egyes uniós tagállamok által jegyzett adatok jelentős eltérést mutatnak e tekintetben. 2020-ban négy uniós tagállamban volt 600 kg feletti az egy főre jutó települési hulladék mennyisége: Dániában és Luxemburgban (egyaránt 845 kg/fő), Máltán (643 kg/fő) és Németországban (632 kg/fő) – írja az Agerpres.
1995-höz képest 2020-ban csak hét uniós tagállamban csökkent az egy főre eső hulladéktermelés: Bulgáriában (mínusz 36 százalék), Magyarországon (mínusz 21 százalék), Szlovéniában (mínusz 18 százalék), Romániában (mínusz 16 százalék), Spanyolországban (mínusz 10 százalék), Belgiumban (mínusz 9 százalék) és Hollandiában (mínusz 1 százalék).
2020-ban 67 millió tonna települési hulladékot hasznosítottak újra az EU-ban. Az újrahasznosított mennyiség a 2019-es 68 millió tonnáról 67 millió tonnára csökkent, ami 151 kg/főnek felel meg. 1995-höz képest 2020-ban az uniós polgárok 44 millió tonnával (97 kg/fő) nagyobb hulladékmennyiséget hasznosítottak újra.
Noha a keletkezett hulladék mennyisége nőtt az EU-ban, kevesebb hulladék került a lerakókba. 2020-ban a lerakókba került települési hulladék mennyisége az 1995-ös 121 millió tonnáról 52 millió tonnára esett vissza (mínusz 58 százalék), ami átlagban évi 4 százalékos csökkenésnek felel meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A mesterséges intelligencia segítségével generált félretájékoztató videóanyagokat terjesztő TikTok-fiókokra hívta fel a figyelmet vasárnap a bukaresti belügyminisztérium.
Románia volt államfői is leadták voksukat vasárnap. Klaus Iohannis Szebenben szavazott a feleségével, Traian Băsescu pedig Bukarestben voksolt.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vasárnapi közleménye szerint egyre több jel utal „választási csalásra, a szavazók megfélemlítésére és a politikai erőforrásokkal való visszaélésre”.
Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel együtt szavazott, Ilie Bolojan ügyvivő államfő, Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök is leadta szavazatát a második fordulóban vasárnap.
Vasárnap reggel 9 óráig, a szavazás első két órájában 1 586 857 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 8,82 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.
A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult mintegy 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!