2012. szeptember 02., 15:022012. szeptember 02., 15:02
A hétvégén az Európai Unió két vezető illetékese is ilyen értelmű kijelentést tett: először José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke utalt erre, majd helyettese, Viviane Reding igazságügyi biztos is hasonlóan nyilatkozott.
Reding egy, a Le Monde című francia baloldali napilap szombati számában megjelent interjúban leszögezte: az Európai Bizottság figyelemmel követi a romániai politikai helyzetet, miután az országban amolyan parlamenti puccsot kíséreltek meg végrehajtani, nem csodálkozna, ha tovább halasztanák az ország schengeni csatlakozását.
„A borzasztó júliusi és augusztusi politikai csatározások után is figyelemmel követjük a helyzetet. Sikerült megálljtanunk egy parlamenti puccs szerű akciót, és sikerült elkürülnünk a legrosszabbat többek között az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az európai országok és a Nemzetközi Valutaalap határozott fellépése nyomán. A legsúlyosabb visszaéléseket az igazságügyi rendszer megfigyelését szolgáló mechanizmus révén korlátoztuk” – mutatott rá Reding. A schengeni csatlakozás kapcsán leszögezte: a nagy kérdés az, hogy megbízható-e Románia?
„A schengeni övezet nem csupán a határellenőrzés technikai részleteiről szól, hanem az igazságszolgáltatás megfelelő működése és azt szavatoló garanciák is fontos elemét képezik. Én nem lennék meglepve, ha a tagállamok úgy döntenének: most nem teszik lehetővé Románia csatlakozását” – fogalmazott az igazságügyi biztos.
Az EB elnöke, José Manuel Barroso pénteken a bolgár fővárosban szögezte le, hogy Bulgária teljesítette a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Az uniós végrehajtó szerv elnöke kijelentette: álláspontja szerint Bulgáriát föl kell venni a schengeni övezetbe, ugyanakkor az országnak hatékonyabban kell felhasználnia az uniós forrásokat, és folytatnia kell a korrupció elleni küzdelmet. Kijelentette: a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács és a legfőbb ügyészség új vezetőjének megválasztása kulcsfontosságú lesz az ország fejlődése szempontjából.
A román külügy élesen reagált Reding kijelentéseire. A tárca szerint meglepetéssel vették tudomásul az uniós biztos által mondottakat, és úgy vélik, az EB az országgal szembeni diszkriminatív eljárás előfeltételeit kívánja megteremteni.
A minisztérium emlékeztet: a schengeni csatlakozás stratégiai cél Románia számára, az uniós belügyminiszterek tavaly júniusi értekezletén pedig elismerték, hogy az ország teljesítette a csatlakozás feltételeit, amit az Európai Parlament is megerősített. Ennek nyomán úgy vélik, Reding nyilatkozata azt jelzi, hogy az Unió diszkriminációra készül egy olyan tagállam ellen, amely a schengeni belépés összes feltételét teljesítette, miközben korábban az Európai Bizottság több ízben is jelezte, hogy a schengeni csatlakozás és az igazságügyi rendszer reformja nem függ össze.
Mint arról beszámoltunk, Romániának eredetileg tavaly márciusban kellett volna a schengeni övezethez csatlakoznia, de akkor Németország és Franciaország, majd később Finnország ezt megakadályozta, arra hivatkozva, hogy a határőrizet nem megfelelő, és az igazságügyi reform, valamint a korrupció elleni küzdelem mértéke is kívánni valót hagy maga után.
Miután sikerült megállapodni abban, hogy a csatlakozást kétlépcsőssé teszik – először csak a légi és a vízi határátkelőkön szűnik meg az ellenőrzés, majd az ebből leszűrt tapasztalatok alapján döntenek a szárazföldi ellenőrzés feloldásáról is –, e három ország álláspontja megenyhült, bejelentkezett azonban Hollandia, amelynek kormánya jelezte: csakis akkor támogatja Románia csatlakozását, ha az igazságügy helyzetéről szóló jelentés mélyreható és visszafordíthatatlan reformok meglétét igazolja. Az igazságügyi reformól szóló júliusi uniós jelentés azonban lesújtó lett, miután a Ponta-kormány Traian Băsescu államfő menesztése érdekében korlátozni kívánta az alkotmánybíróság működését, a taláros testület tagjainak leváltását fontolgatta, és saját emberére cserélte le az állampolgári jogok biztosát.
Felszólította szombaton Victor Ponta kormányfő Mona Pivniceru igazságügyi minisztert, hogy a lehető leghamarabb nevezze meg jelöltjeit az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a legfőbb ügyészség élére. Mindkét intézmény vezetőjének idén jár le a mandátuma. Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság felszólította Romániát, hogy a DNA új vezetőjét és a legfőbb ügyészt többpárti megegyezés alapján, átlátható eljárás keretében válasszák meg. |
Daniel David oktatási miniszter, pszichológiaprofesszor, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem korábbi rektora arról beszélt, hogyan lehet meggyőzni a romániai állampolgárokat arról, hogy a szélsőségesség nem megoldás.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy három közvélemény-kutató céget akkreditáltak a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójának exit poll felméréseinek elvégzésére.
Az RMDSZ-es tárcavezető videóüzenetben reagált a Románok egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltjének, George Simionnak arra a kijelentésére, amely szerint Románia eleshet az európai uniós alapoktól.
Románia azért kényszerült a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítésére, mert nem vezette be az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti felügyeleti mechanizmust – jelentette ki Vasile Dâncu európai parlamenti képviselő.
Versenyvizsgát hirdet az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) három meghatározott idejű IT-szakértői állás betöltésére; a felajánlott bruttó fizetés összege az országos bruttó átlagbér ötszöröse: 43 100 lej.
Háromnyelvű – magyar, román és romani nyelvű – felhívást tett közzé a magyarországi Roma Parlament (Roma Parliament - Civil Rights Movement of Hungary).
Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere nyerheti meg a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulóját a legfrissebb felmérés szerint.
Fokozódik a légköri instabilitás, kiadós záporok és zivatarok várhatók csütörtökön Máramarosban, a Partiumban, a Bánságban, Erdély nagy részén és a hegyekben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetéséből.
Bár Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő jelölt nem mondta ki egyértelműen, hogy elfogadná a miniszterelnöki tisztséget, arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a felkérést.