Úgy fogalmazott, hogy a kormány az utóbbi 30 év legambiciózusabb reformjára készül a közszférában. „A minisztériumok és állami intézmények átszervezése már javában zajlik, ami jelentős kiadáscsökkentéssel jár majd. A megtakarított pénz oda kerül, ahol szükség van rá – az egészségügyhöz és az oktatáshoz” – jelentette ki.

A szociáldemokrata (PSD) kormányfő beszélt arról is, hogy Románia tavaly a nehéz körülmények ellenére a legnagyobb gazdasági növekedést érte el a régióban. Szerinte ez a növekedés „egészséges” volt, mert nem a fogyasztáson, hanem a beruházásokon alapult, amelyek révén sikerült 75 ezer új munkahelyet teremteni az országban.

A miniszterelnök gazdasági prognózisa amúgy meglehetősen derűlátó, hiszen az Európai Bizottság várakozásai szerint a tavaly tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül, 2025-ben pedig 3,4 százalékkal nő. Az uniós testület ugyanakkor arra számít, hogy a 2022-es 12 százalékról 2023-ban 9,8 százalékra, 2024-ben 5,9 százalékra, 2025-ben pedig 3,4 százalékra csökken az infláció Romániában. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – szintén rontva a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein – a korábban jósolt 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.

Ciolacu a csütörtöki kormányülésen kitért arra is, hogy Romániának a múlt év végéig sikerült lehívnia a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretben rendelkezésére álló uniós források 93 százalékát, tavaly a helyreállítási alapból származó összegekkel együtt 13,7 milliárd euró uniós pénz került be az államkasszába. Végezetül emlékeztetett arra, hogy sikerült lecsökkenteni az inflációt a 2022. novemberi 16,8 százalékról 6,7 százalékra, és idén a prognózisok szerint az infláció nem fogja meghaladni az 5 százalékot.