Frakciók szűnhetnek meg, jöhetnek létre a következő ciklusban az Európai Parlamentben
Nagy politikai mozgások, helyezkedések várhatók az Európai Parlamentben a május 26-i választások után, új csoportok jöhetnek létre és régiek szűnhetnek meg. De merre tartanak a romániai pártok? Összeállításunkban a jelenlegi felállást, s a várható változásokat vázoljuk.
2019. május 16., 09:142019. május 16., 09:14
2019. május 16., 09:202019. május 16., 09:20
Az európai pártcsaládok romániai tagjainak hovatartozását illetően is változásokat hozhat a május végi európai parlamenti választás. A Liviu Dragnea vezette nagyobbik kormánypárt, a PSD jelenleg a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SD) nevű EP-frakciót erősíti, amely az uniós tagországok szociáldemokrata formációit tömöríti.
A helyzet azonban változhat. A PSD-t nem nézik jó szemmel az SD vezetői. A baloldali pártcsalád jelöltje az Európai Bizottság élére, Frans Timmermans több alkalommal is
A holland politikus kampányt épített a kelet-európai országok megleckéztetésére, ennek részeként került – Magyarország és Lengyelország mellett – Románia is terítékre. De mivel a PSD a felmérések szerint akár tíz mandátumot is szerezhet a május 26-i választáson, a várhatóan meg-
gyengülő európai szocdemek aligha fogják elsietni a román tagpárt kitessékelését.
Ha viszont mégis megtörténne a kizárás, a PSD-t tárt karokkal várja a Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezetésével már alakulóban lévő EP-csoport, amely a Népek és Nemzetek Európai Szövetsége nevet viseli majd, s azokat a formációkat gyűjti egy fedél alá, amelyek a központosított, föderatív Unió helyett a tagállamok szuverenitására épülő együttműködést szorgalmazzák.
A Brüsszellel szemben az utóbbi időben egyre kritikusabb PSD-nek szóló meghívást Salvini személyesen tolmácsolta Dragneának. A román szociáldemokraták egyelőre nem kívánják elhagyni a baloldali pártcsaládot, de
Az olasz politikus egyébként az Európai Néppártban (EPP) jelenleg felfüggesztett tagságú Fideszt is szívesen látná az alakuló csoportban.
A bukaresti kormánykoalíció kisebbik tagja, az ALDE jövője ugyancsak tisztázatlan az EP-ben. Jelenleg még az sem egyértelmű, hogy megmarad-e a Călin Popescu Tăriceanu pártját is magában foglaló Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért-frakció. Annak vezetője, az Orbán Viktor miniszterelnök elleni kirohanásai miatt is ismert Guy Verhofstadt nemrég bejelentette: a csoport megszűnik, mivel
A heves vérmérsékletű belga korábban kiűzte volna a frakcióból Tăriceanuéket, amiért közreműködnek a román jogállamiság állítólagos leépítésében. Verhofstadtot az is zavarta, hogy a román ALDE EP-képviselői elutasították a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést. Tăriceanuék egyelőre a kivárásra játszanak, szerintük a belga frakcióvezető mögött nincs egységes álláspont a liberálisok csoportjában. Az ALDE négy mandátumot is szerezhet a május 26-i megmérettetésen.
Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legerősebb kelet-európai tagpárt pozíciójára hajt az EPP-ben. Amennyiben marad a Fidesz tagságának felfüggesztése vagy távozik Orbán Viktor pártja az ernyőszervezetből, akkor Ludovic Orbanék valóban
A Klaus Johannis államfő védőszárnyai alatt tevékenykedő PNL Manfred Weber igazi kedvence lett az utóbbi időben. Csakhogy a néppárt európai bizottsági elnökjelöltjének megítélése napról napra romlik, egyes hírek szerint már az EPP-n belül is nő azon pártok száma, amelyek inkább a francia Michel Barniert tartanák alkalmasabb intézményvezetőnek.
A hét EP-mandátumra számító 2020 Szövetségnek, azaz a Dacian Cioloșsal kiegészülő Mentsétek meg Romániának (USR) határozott elképzelései vannak a jövőre nézve.
E tömörülés meghatározó ereje az a francia kormánypárt lenne, amelynek vezető EP-jelöltje, Nathalie Loiseau egy minapi vitán egyebek mellett kijelentette: „Orbán beszennyezi és rongálja az európai alapértékeket”, ő pedig ez esetben nem akarja homokba dugni a fejét, inkább fog egy ásót, és felveszi a harcot. A csoportban Macron formációja mellett a föderális Európa híveiként ismert liberális, illetve zöld pártok sorakozhatnak fel. Magyarországról a kormányellenes tüntetések egyik legradikálisabb szereplője, a Momentum csatlakozna, amennyiben eléri az öt százalékos bejutási küszöböt.
Ami a Victor Ponta által létrehozott Pro Románia pártot illeti, a képlet egyszerű: a négy mandátumra taksált formáció alig várja, hogy a PSD-t kipenderítsék a baloldali EP-frakcióból, azonnal átvennék a helyüket. A volt miniszterelnök pártjának jelöltjei unióbarát jelszavakkal igyekeznek bizonyítani, hogy ők illenek az európai szociáldemokraták csoportjába, s nem Dragneáék. A Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártjának (PMP) bejutása az uniós törvényhozásba kétséges, de ha sikerül, akkor képviselője vagy képviselői a néppárt frakcióját fogják erősíteni. Ahogyan az RMDSZ is, ahol szintén rezeg a léc. Bár olyan híresztelések is napvilágot láttak, hogy a Kelemen Hunor vezette szövetség követné a Fideszt, amennyiben az távozna a néppártból, ennek a lépésnek kicsi a valószínűsége. A fideszes és az RMDSZ-es EP-képviselők közös fellépését bizonyos kérdésekben ugyanis nem gátolná, hogy nincsenek egyazon frakcióban.
Elege van a bevándorlásból az EU állampolgárai többségének
Az uniós állampolgároknak elegük van a bevándorlásból – derül ki többek között a budapesti Századvég Alapítvány nemzetközi felméréséből. Az agytröszt az unió huszonnyolc tagállamában és hét balkáni országban harmincötezer embert kérdezett meg a legfontosabb európai témákban. Az összes EU-tagállamban a megkérdezettek 45 százaléka nagyon aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását a saját országába, további 31 százalékuk szerint inkább aggasztó a jelenség, vagyis a válaszadók háromnegyede aggódik az illegális migráció miatt. A Magyar Nemzet által ismertetett felmérésből az is kiderül, hogy az uniós állampolgárok között többségben vannak, akiknek kedvező a véleménye az EU-ról: a válaszadók 45 százaléka pozitívan, míg 32 százaléka negatívan vélekedett az EU-ról. A visegrádi négyek (V4) országaiban ennél is egyértelműbb a helyzet: itt 56:26 ugyanez az arány. Habár az EU általános megítélése kedvező, ez korántsem mondható el az uniós intézményekről. Ezt mutatja például, hogy az európai polgárok túlnyomó többsége szerint az Unió rosszul kezelte a migrációs válságot: a megkérdezettek hetven százaléka gyengének értékelte a teljesítményt.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16. és november 1. között 571 110 agrártermelőnek utalta át a gazdákat megillető mezőgazdasági támogatások előlegét.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték és eltiltották szakmájának gyakorlásától Nelu Tătaru volt egészségügyi minisztert, aki korrupciós ügyben érintett.
Bűnszervezet létrehozása, fegyvertartásra vonatkozó jogszabályok megsértése, minősített csempészés és kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt 131 házkutatást tartott hétfőn a DIICOT és a rendőrség.
A román kormány 2025-re a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kívánja növelni a védelmi költségvetést – derült ki hétfői sajtóértesülésekből.
Az elmúlt nap során 13 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, kettőt közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
Tulcea megye északi részén ismét légiriadót adtak ki, miután vasárnap este drónok csoportjait észlelték, amelyek az ukrán légtér felé tartottak a román légtér közelében.
Bírálta vasárnap a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a román igazságszolgáltatás működését, és felrótta a kábítószer-kereskedelem visszaszorítását célzó hatékony intézkedések hiányát.
Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.
Egy 19 éves fiatalember meggyilkolásával gyanúsítanak egy 17 éves Máramaros megyei fiút.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!