Népszavazás a választásról

•  Fotó: Rompres

Fotó: Rompres

Jelentősen módosíthatja a parlament összetételét az államfő által javasolt választási rendszer. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a legközelebb megrendezésre kerülő választásokon a parlamenti képviselőket és szenátorokat egyéni választókerületekben, kétfordulós többségi formulában válasszák meg?” – erre a kérdésre kell válaszolniuk november 25-én, vasárnap azoknak, akik az urnákhoz kívánnak járulni a Traian Băsescu államfő által kiírt népszavazáson.

Krónika

Krónika

2007. november 21., 00:002007. november 21., 00:00

Az elnök arra hivatkozva jelentette be október végén, hogy népszavazást kezdeményez a választási rendszer megváltoztatására, hogy a kormány és a parlament szintjén nem tapasztalható politikai szándék az egyéni választókerületes rendszer bevezetésére. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) júniusban nyújtotta be a parlamentben a választási rendszer reformjáról szóló törvénytervezetet, amelyet a nagyobbik kormánypárt a Pro Democratia Egyesülettel közösen dolgozott ki. Az illetékes parlamenti szakbizottságokban hónapokig tartó viták után a tervezet végül a szenátus elé került, ámde a kezdeményezés sikerének bizonytalansága, illetve az államfő referendum kiírásával kapcsolatos „fenyegetőzése” miatt a kormány úgy döntött, hogy felelősséget vállal a parlament előtt a törvénytervezetért. Erre október végén sor került, jelenleg az államfő aláírása hiányzik az elfogadott tervezetről, hogy törvényerőre emelkedjen. Traian Băsescu azonban máig sem hirdette ki a kormány által kidolgozott törvényt, ehelyett saját javaslatát bocsátotta népszavazásra.

Jelenleg tehát két elképzelés – a kormányé és az államfőé – „verseng” egymással, mindkettő a választási rendszer megreformálását tűzi ki célul. Mindkét rendszernek vannak egyértelmű előnyei és hátrányai is.

A jelenleg érvényes, az arányos képviselet elvére épülő választási rendszerrel szemben az egyéni választókerületek támogatóinak az a legfőbb ellenérve, hogy a képviselők és szenátorok megválasztása pártlistákon történik, a jelöltek szerepeltetéséről a párt központi vezetése dönt. A pártvezetőknek könnyebb megtartani parlamenti mandátumukat, mivel szabadon megválaszthatják, melyik választókerületben indulnak a választásokon, tehát ez a rendszer bátorítja a jelöltek vándorlását egyik megyéből a másikba.

A Băsescu-rendszer

A Traian Băsescu által javasolt választási rendszer a polgármesterek megválasztási módszeréhez hasonló. Ha egy jelölt az egyéni választókerületben megszerzi a szavazatok abszolút többségét – 50 százalék plusz egy szavazat –, akkor parlamenti mandátumhoz jut. Ha ez nem sikerül, második fordulót rendeznek, amelyben a két első helyen végzett jelölt vesz részt, a mandátumot pedig az kapja, aki több szavazatot szerez. Támogatói szerint a módszer fő előnye az, hogy a parlament összetételét a választópolgárok döntik el, míg a jelenlegi listás rendszerben a jelöltlistákat a pártok állítják össze. Másik előnye az, hogy közelebb viszi a választottakat a választóhoz az elszámoltathatóság szempontjából. Magyarán: a választók jobban nyomon követhetik képviselőjük munkáját, és mandátuma végén számonkérhetik eredményeit vagy kudarcait. Egy másik előnye ennek a rendszernek az, hogy egyszerűbb és átláthatóbb kormányképletet eredményez, hiszen a parlamentbe kis számú – két vagy három – párt kerülne be. Legnagyobb hátránya a rendszernek, hogy megfosztaná a képviselettől azokat, akik nem a befutó jelöltre szavaztak, hiszen a nem nyertes jelöltre leadott voksokat nem osztják újra, így kárba vesznek. Az államfő javaslata ugyanakkor megfosztja a parlamentbe jutás esélyétől a kisebb, vagy újonnan létrehozott pártokat.

A kormány javaslata

A kormány választásireform-tervezete szintén bevezeti az egyéni választókerületeket. Ebben a rendszerben az egyfordulós szavazás után a mandátumok elosztása két szakaszban történik. Előbb az összes mandátum felét automatikusan leosztják azoknak a jelölteknek, akik egyéni választókerületeikben a legtöbb szavazatot szerzik. A mandátumok másik részét a következőképpen osztják le: előbb megállapítják, hány mandátum jár a pártoknak, arányosan a megszerzett szavazatok számával, ebből levonják a már elnyert mandátumok számát, a maradékot pedig annak a pártnak a jelöltjei kapják, amelyek a legtöbb szavazatot szerezték, de nem az első helyen végeztek.

Ennek a rendszernek a legfőbb hiányossága, hogy a maradék mandátumok leosztása átláthatatlanul történik, hiszen a pártlistákról nem szavaz a választópolgár. Bírálói szerint ez a rendszer alkotmányellenes, mivel a visszaosztás nyomán olyan jelölt is bejuthat a parlamentbe, aki egy szavazásra nem bocsátott pártlistán szerepel. Olyan helyzet is előfordulhat, hogy az egyéni választókerületben egymással versengő két első jelölt egyaránt mandátumhoz jut, hiszen a vesztes jelölt a pártlistás visszaosztás révén parlamenti helyet szerezhet.

Előnye a kormány által javasolt rendszernek, hogy nem fosztja meg a parlamenti képviselet esélyétől a kisebb pártokat, és szélesebb körben biztosítja a reprezentativitást a különböző politikai áramlatoknak.

A példák: Irán, Észak-Korea, Fehéroroszország

A Traian Băsescu által javasolt tiszta egyéni választókerületes választási rendszert jelenleg a világ 19 országában alkalmazzák a parlamenti választásokon. Többek között Franciaországban is ezzel a módszerrel választják meg a parlament alsóháza, a Nemzetgyűlés tagjait. A különbség az, hogy míg a Băsescu-féle javaslat szerint amennyiben egy választókerületben egyik jelölt sem ér el abszolút többséget, a második fordulóba az első két helyezett jut, addig Franciaországban mindenki részt vehet a második körben, aki megszerezte a voksok 12,5 százalékát. A kétfordulós, egyéni választókerületes rendszert többek között még Bahreinban, Fehéroroszországban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Észak-Koreában, Kubában, Iránban, Egyiptomban, Gabonban, Haitin, Kirgizisztánban, Mongóliában, Maliban, Türkmenisztánban és Vietnamban alkalmazzák.

Mikor érvényes a referendum?

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint a hétvégén esedékes referendum akkor tekinthető érvényesnek, ha a névjegyzékbe vett állampolgárok összességének a fele plusz egy igennel szavazott. „Viszont Romániában a törvény és az alkotmány betűjét az Alkotmánybíróság és mások sokszor meglepően értelmezik, ezért nem lehet felelősségteljesen kijelenteni, hogy ez valóban így is történik majd” – fogalmazott Márton. A referendumtörvény egyik módosítása kimondja, hogy az általános szabálytól eltérő esetekben, mint például az államelnök leváltása ügyében rendezett népszavazás esetében, nem volt szükség minősített többségre, most viszont igen, mondta a frakcióvezető.

Bármilyen egyéni választókerületes rendszer egyik legfontosabb eleme a választókerületek határainak meghúzása. Ezt a kérdést nem érinti sem az államfői javaslat, sem a kormány tervezete, a választókerületek behatárolására később kerülne sor. Márton Árpád szerint ha az RMDSZ akkor is kormányon lesz, van esély, hogy a beosztás ne legyen hátrányos a magyarság számára.

Krónika

 

Frunda: megszűnhet a magyar képviselet

Az RMDSZ számára egyedül a kormány által jóváhagyott választási törvénytervezet elfogadható, amelyet az államfő egyelőre nem hirdetett ki – nyilatkozta a Krónikának Frunda György szenátor. A honatya úgy vélekedik, ez a tervezet lehetővé teszi, hogy a magyarság továbbra is jelen legyen a parlamentben, még ha a képviselők és szenátorok száma csökken is. Ezzel ellentétben a Traian Băsescu államfő által ajánlott többségi választási rendszer gyakorlatilag megszünteti annak a lehetőségét, hogy a magyarság képviseltesse magát a román törvényhozásban. Olyan rendszerről van szó, ahol a győztes visz mindent, viszont szó sincs arról, hogy eltörölnék az ötszázalékos bejutási küszöböt. Ez azt jelenti, hogy a magyar szervezetnek országos szinten körülbelül a 2,5 százalékot sikerülne elérnie, ami messze áll a bejutási küszöbtől. Így egyetlen magyar képviselő jut majd be a parlamentbe, a kisebbségeknek hivatalból biztosított egy helyre.

Frunda György hangsúlyozta: az RMDSZ továbbra is azt javasolja a választóknak, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak, vagy akár ne szavazzanak. A „népszavazáson tulajdonképpen az államfő által javasolt, illetve a kormány által elfogadott rendszerek közül kell választani. A többségi rendszer hátrányai ismertek, de innen mindenki maga dönti el” – magyarázta a szenátor. Ami a népszavazás sikerességét illeti, Frunda szerint igen kicsi az esélye annak, hogy összegyűljön a szükséges szavazatszám.

N. B. I.

Szász Jenő: elviekben jó a Băsescu-javaslat

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke lapunknak kifejtette: a helyzet összetettebb annál, hogy igennel vagy nemmel lehessen válaszolni arra, hogy a népszavazáson kell-e támogatni vagy sem Băsescu javaslatát. „Nem mondhatjuk azt, hogy az államelnök megoldása rossz a magyarságnak, mivel a demokratikus elvek felől nézve jó a javaslat. Ugyanakkor a tiszta egyéni választókerületes rendszerben a párthoz való tartozásnak nincs akkora jelentősége, mint amikor kizárólag csak a listára szavazhatunk, és amikor a párt dönthet arról, hogy ki lehet képviselő” – fejtette ki az MPSZ elnöke. Szerinte nem igaz, hogy a Băsescu-javaslat a nagy pártoknak kedvez, hiszen a kisközösségek érdekét az egyéni választókerületes rendszer szolgálja jobban. „Ebből a szempontból ennél jobb nincs. Az egyéni választókerületek bevezetése minőségi változást hoz a választási rendszerbe” – szögezte le. Szász Jenő a kisebbségek vonatkozásában azonban olyan rendszert tartana megfelelőbbnek, amelyben valamennyi kisebbség alanyi jogon, lélekszámával arányosan kapna parlamenti helyeket, amelyeknek betöltésére belső választásokat rendez. „Az RMDSZ-nek ezt kellett volna elérnie, nem pedig azért küzdenie, hogy fennmaradjon az 5 százalékos parlamenti küszöb” – hangsúlyozta az MPSZ-elnök. Szerinte az RMDSZ azért ragaszkodik az 5 százalékos küszöbhöz, hogy hivatkozhasson az egység szükségességére, ami viszont a szövetség politikai monopóliumát erősíti.

Szász Alpár Zoltán: korszerűtlen Traian Băsescu elképzelése

Szász Alpár Zoltán politológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Krónikának elmondta, a kormány és az államfő javaslata is nagymértékben átalakítaná a választási rendszert. „A kormány egyéni választókerületes verziója talán kevésbé, mivel abban a listás – arányos – komponens kompenzálná az egyéni kerületes – többségi – összetevőt. Az államfő által javasolt rendszernek nincs arányos komponense, ez tisztán többségi rendszer” – fejtette ki Szász. Szerinte a Traian Băsescu által javasolt választási rendszer jelentősen átrajzolná a romániai pártrendszert is. Ez a struktúra a nagy pártoknak jelenthet előnyt, a politikai színtéren működő alakulatok közül pedig csak a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Nagy-Románia Párt számára lenne kedvező. Szász úgy értékeli, a többi, kisebb pártnak nem sok jót hozna az államfő elgondolása. A politológus téveszmének nevezte a Băsescu-javaslat támogatói által hangoztatott érvet, miszerint a rendszer szorosabb kapcsolatot teremt választó és választott között. Hiszen a párt egy jelöltet állít, aki vagy tetszik, vagy nem tetszik a választónak. Másrészt – fejtegette Szász – azt hangoztatják, hogy ez a rendszer arra ösztönzi a pártokat, hogy jó minőségű jelöltet állítsanak, ami kedvez a párton belüli versenynek. „Ez szerintem csalóka eszme, hiszen így sokkal nagyobb lehetőség van különböző ellenszolgáltatások fejében mandátumhoz jutni, ezért a rendszer nem csökkenti, hanem éppen növeli a klientelizmust” – hangsúlyozta. Úgy véli, az erdélyi magyar közösség parlamenti képviselete csökkenne ugyan a Băsescu által javasolt rendszerben, de nem számottevően. „A tömbmagyarság által lakott megyékben nem csökkenne, de a szórványképviselet minden bizonnyal elveszne – mondta. – Fontos kérdés, hogy hogyan húznák meg majd az egyéni választókerületek határát.” Fontos jogtechnikai kérdéseket vetne fel továbbá a szavazói névjegyzék öszszeállítása, illetve az, hogy lehetne-e szavazni más választókerületekben is, vagy csak a lakhelyen.

Szász Alpár Zoltán korszerűtlennek és helytelennek tartja az államfő által javasolt tiszta többségi rendszert, hiszen világviszonylatban sokkal inkább a többségi rendszereket váltják át vegyes rendszerre, a változások pedig az arányosság növekedésének irányába mutatnak. Szerinte sokkal megfelelőbb lett volna, ha a jelenlegi listás rendszert átalakítják preferenciális rendszerré, amelyben a választók jelölik ki vagy rangsorolják a jelölteket.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 10., szombat

Simion megköszönte Amerikának, hogy nem ad vízummentességet a román állampolgároknak

George Simion, az AUR elnökjelöltje nyilvánosan köszönetet mondott a Trump-adminisztrációnak azért, hogy kizárta Romániát a Visa Waiver programból.

Simion megköszönte Amerikának, hogy nem ad vízummentességet a román állampolgároknak
2025. május 10., szombat

Tánczos Barna: Romániában a helyzet stabilizálódik és fejlődik, vagy azonnal romlik

Csak egy európai értékeket képviselő elnök tudja biztosítani a stabilitást és megóvni az országot egy olyan bizonytalan időszaktól, ami veszélybe sodorja a fejlődést – írta péntek este a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Tánczos Barna: Romániában a helyzet stabilizálódik és fejlődik, vagy azonnal romlik
2025. május 10., szombat

A hétvége folyamán fagyokra is lehet számítani, a hegyekben havazhat

A meteorológiai szolgálat ötnapos előrejelzése szerint rendkívül hideg lesz az időjárás szombaton az ország nagy részén, különösen az északi régiókban.

A hétvége folyamán fagyokra is lehet számítani, a hegyekben havazhat
2025. május 10., szombat

Súlyos baleset történt Brassó megyében, tíz gyerek került kórházba

Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.

Súlyos baleset történt Brassó megyében, tíz gyerek került kórházba
2025. május 10., szombat

Több tízezren vettek részt a bukaresti kormánypalota előtti Európa-barát tüntetésen

Több tízezren vettek részt péntek este a kormánypalota előtti téren a #Rezistența és az Inițiativa Romania (Románia Kezdeményezés) által szervezett Európa-párti tüntetésen.

Több tízezren vettek részt a bukaresti kormánypalota előtti Európa-barát tüntetésen
2025. május 10., szombat

Simion magyar zászlós üzenetben mondott köszönetet Orbánnak

Köszönetet mondott szombaton George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Orbán Viktornak előző napi üzenetéért.

Simion  magyar zászlós üzenetben mondott köszönetet Orbánnak
2025. május 09., péntek

Európa-párti tüntetést szerveztek Bukarestben

Több ezer ember indult el péntek délután a fővárosi Universității (Egyetem) térről a Victoriei (Győzelem) tér felé az Ellenállás és kezdeményezés megmozdulás által szervezett Európa-párti felvonulás keretében.

Európa-párti tüntetést szerveztek Bukarestben
2025. május 09., péntek

Jelentős lehűléssel érkezik a hétvége, a hegyekben akár havazhat is

A meteorológiai szolgálat pénteki előrejelzése szerint jelentős lehűlés várható csütörtökig az ország nagy részében.

Jelentős lehűléssel érkezik a hétvége, a hegyekben akár havazhat is
2025. május 09., péntek

Egyelőre úgy tűnik, lesz második forduló, hitelesítette az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulójának eredményét

Hitelesítette pénteken az alkotmánybíróság az elnökválasztás május 4-i első fordulójának eredményeit. Közleménye szerint döntését egyhangúlag hozta meg a testület.

Egyelőre úgy tűnik, lesz második forduló, hitelesítette az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulójának eredményét
2025. május 09., péntek

Kelemen Hunor: nem tudjuk elfelejteni az Úzvölgyét

Az urnáktól hosszú ideje távolmaradók mozgósításában lát esélyt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra, hogy ne a magyarellenes George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyerje meg az elnökválasztást.

Kelemen Hunor: nem tudjuk elfelejteni az Úzvölgyét