Bár az előző két választáson a nők aránya a jelöltlistákon nagyon közel volt a 30 százalékhoz, végül a megválasztott nők aránya 20 százalék alatt maradt
Fotó: Románia parlamentje
Ötvennél több civil szervezet és értelmiségi nyílt levélben sürgette a román parlamentet, hogy vezessen be a nemekre vonatkozó kvótát a választási törvényben még a jövő évi voksolás előtt.
2023. október 26., 14:542023. október 26., 14:54
A Filia Központ által kezdeményezett, a Nemek Közötti Egyenlőségért Koalíció, illetve a Nők Elleni Erőszak Megelőzéséért és Megfékezéséért Hálózat által támogatott nyílt levélben felidézték: a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) legutóbbi jelentése szerint Románia az utolsó Európában a nemek közötti egyenlőség és utolsó előtti a nők politikai befolyása tekintetében.
A felhívás szerzői támogatásukról biztosították azt a – kétkamarás parlament szenátusa által már elfogadott, képviselőházi jóváhagyásra váró – törvénytervezetet, amely
A tervezet szerint mind a nők, mind a férfiak esetében legalább 33 százalékos részarányt kell biztosítani a jelöltlistákon, oly módon, hogy
A civilek felhívása szerint egy ilyen „cipzárszerű” megoldás nélkül, önmagában a nemi kvóta megszabása hatástalan. A 2020-as és a 2016-os választásokon a nők aránya a jelöltek összlétszámában nagyon közel volt a 30 százalékhoz, mivel azonban nem „befutó” helyen szerepeltek, a megválasztott nők aránya 20 százalék alatt volt.
ezzel Románia a 124. helyet foglalja el a világon – idézi a levél aláíróit az MTI.
Mint ismeretes, a jelenlegi bukaresti parlament mandátuma 2024. decemberben jár le, a parlamenti választásokat várhatóan jövő novemberben rendezik.
Nicolae Ciucă kormányfő szerint a nők megfelelő arányú politikai képviseletére az egyik megoldás a nemi alapú kvóták – legalábbis átmeneti jellegű – bevezetése lenne.
A Duna vízhozama valószínűleg szeptember vége felé fog tetőzni, a hatóságok pedig készültségben vannak és figyelemmel kísérik a helyzetet, miután a hidrológusok árvízveszélyre figyelmeztettek a folyam romániai szakaszán.
A romániai polgárok kétharmadát nem zavarják az országba érkező migránsok, ha azok munkát vállalnak, mint ahogy az sem, ha a román kormány anyagi juttatásokkal bátorítja a külföldön élő románok hazatérését – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának közvetlen érdeke, hogy korszerű haditechnikát gyártó hadiipara legyen – ez volt az egyik következtetése a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésének, amelynek a napirendjén a biztonsági kihívásokra adott válaszlépések is szerepeltek.
Az országban mintegy 19 ezer, külföldön több mint 900 szavazókörzetet alakítanak ki az idei elnökválasztásra, amelyre október 5-ig jelentkezhetnek a jelöltek – közölte csütörtökön az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Mircea Geoană nyerné az államfőválasztás első fordulóját az INSCOP által szeptember 11–16. között a Szabadság és Demokrácia Intézet megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint. A függetlenként induló jelöltet Marcel Ciolacu és Elena Lasconi követi.
Ha a feltételek adottak lesznek, az RMDSZ kormányra szeretne kerülni a parlamenti választások után – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje szerda este.
A bukaresti kormánypalota előtti téren tüntetnek csütörtökön 10 és 14 óra között a Romániai Nemlátók Egyesületének tagjai. Elégedetlenségük fő oka az új nyugdíjtörvény, amely szerintük súlyosan megrövidíti a látássérülteket.
A NATO nagyon egyértelmű döntése nélkül Románia nem lőheti le a légtere közelében repülő orosz drónokat – reagált az ukrán külügyminiszter szerdai felvetésére a nap végén Kelemen Hunor.
Csupán a többi polgárral való jogi egyenlőség megteremtését célozza az a PNL által beterjesztett törvénymódosítás, amely lehetővé tenné Klaus Iohannis államfő számára, hogy elinduljon a parlamenti választáson – jelentette ki Nicolae Ciucă, a PNL elnöke.
A Bukaresti Kilencek (B9) országait aggasztja az orosz drónok és rakéták sorozatos betörése a NATO-tagországok légterébe, és a fokozódó feszültség az észak-atlanti szövetség határain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!