Fotó: Haáz Vince
Nem hatotta meg a tanügyi szakszervezeteket a kormány által a héten elfogadott sürgősségi rendelet, amely a pedagógusok és a kisegítő személyzet béreinek emelését irányozza elő: vasárnap bejelentették, hogy nagyobb béremelést akarnak, így folytatják a közel két hete kirobbantott sztrájkot.
2023. június 04., 12:162023. június 04., 12:16
2023. június 04., 12:172023. június 04., 12:17
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség által közösen kiadott nyilatkozat értelmében az érdekképviseletek az általuk képviselt oktatási dolgozók nevében azt követelik, hogy a kormány jogszabályban fogadja el a közoktatási törvényből kiiktatott, és a mostani, 53/2023-as sürgősségi rendeletben sem rögzített, csupán az indoklásban megemlített kitételt, miszerint
Az elmúlt hetek ébresztőnek bizonyultak, megértettük, az iskolai személyzet munkája alapvető fontosságú – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
A szakszervezetek szerint az, hogy a kormány ezt nem vállalta egyértelműen a jogszabályban, azt jelenti, hogy nem akarja megvalósítani az említett gyakorlatot.
Arra is emlékeztetnek, hogy a sürgősségi rendeletben rögzített, a pedagógusok számára bruttó 1000, a kisegítő személyzet számára pedig bruttó 400 lejes béremelést elutasították.
A szakszervezetek megjegyzik: a sztrájk nem csupán a bérekről szól, hanem az oktatás jövőjéről is, a kormány pedig nem győzte meg őket arról, hogy a sztrájk befejezése után valóban be akar fektetni az oktatásba.
Ezért azt követelik, hogy a kormány ültesse gyakorlatba a jogszabályt, amely értelmében a konszolidált költségvetési kiadások legalább 15 százalékát az oktatásra kell költeni.
A kormány és az oktatási szakszervezetek közötti tárgyalásokon született megegyezés értelmében a tanügyi dolgozók június 1-jétől érvényes béremelése a jövő évtől hatályba lépő új bértábla szerinti fizetésemelés megelőlegezése – vallja a kormányszóvivő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!