Teodorovici bejelentette, hogy a román kormány az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót vet ki az energetikai és a forgalom 3 százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre. A lakossági felhasználású földgáz és villamos-energia árát három évre befagyasztják. A földgáz esetében a megawattóránként 68 lejes hatósági árat a tárolási költséggel igazítják ki. A villamos energia árának felső határát az országos energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) fogja megállapítani.

A pénzügyminiszter kedden jelentette be, hogy a kormány úgynevezett kapzsisági illetéket akar kivetni jövő évtől  a romániai bankokra. Akkor még az volt a kormányzati szándék, hogy az adóügyi – a biztosítási, energetikai és bankpiacot is érintő – intézkedések értelmében a „kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Ezt most 2 százalékra módosították.

Arról is döntött a Dăncilă-kabinet, hogy szeptember elsejei hatállyal 1100 lejről 1265 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke, a minimálnyugdíj pedig 640 lejről 704 lejre. A pedagógusoknak eredetileg 2022-re beígért béremelést előrehozzák 2020 szeptemberére, és 2019-ben is megkapják a közalkalmazottak az 1450 lej értékű üdülési jegyet. Január 1-jétől ugyanakkor 3000 lejben szabják meg az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét.

Eldőlt, hogy 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentik a nyugdíjrendszer második pillérénél a magánnyugdíj-alapok által alkalmazott kezelési költséget. Ugyanakkor az eredeti tervektől eltérően a befizető nem dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kiveszi megtakarításait és azt máshova irányítja, de nem lesz már kötelező a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét (a bruttó bér 3,75 százalékát) egy magánnyugdíj-alaphoz irányítania, választhatja azt is, hogy ezentúl a járulék teljes összege az állami nyugdíjpénztárhoz jusson. Ez utóbbi esetben az addigi megtakarításai a magánnyugdíj-alapban maradnak és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, a megtakarított összegnek megfelelő járandóságra jogosult. 

Klaus Johannis államfő az adóügyi intézkedések elhalasztására és alaposabb megfontolására szólította fel a bukaresti szociálliberális kormányt, mivel szerinte az új adók és illetékek váratlan bevezetése káoszt okoz a román gazdaságban. „Negatív hatása lenne a gazdaságra nézve a pénzügyminiszter által bejelentett adóügyi módosításnak, mert az nincs megfelelően előkészítve” – hangoztatta pénteken Johannis. Az államfő az osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett adóügyi intézkedéseket nem előzte meg kellő előkészítés, ezért „egyértelműen” negatív hatásuk lenne a gazdaságra. „Nem volt előkészület, nem volt átláthatóság, nem volt párbeszéd az üzleti szférával és magyarázat sem volt ezen intézkedések szükségességéről. Így egyértelmű, hogy ennek Románia látná kárát mint gazdasági térség” – fogalmazott az államfő.