„Bár retorikai szinten több alkalommal hangsúlyozta a kormányzó szociáldemokraták felelősségét és a kormányzás kudarcait, valójában soha nem törekedett a kormány fölötti politikai ellenőrzés átvételére. Inkább az látszott, hogy a szociáldemokraták kormányzásának sikertelenségében, a párt szétzilálásában érdekelt, ezt jelezte, hogy – főként az utóbbi egy évben – minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozta a törvényhozási folyamatokat és rendkívül sok törvényt küldött el alkotmányossági kontrollra az alkotmánybíróságra. Emellett még abban az időszakban is, amikor Dacian Cioloș vezette a kormányt, inkább a háttérben maradt és átengedte a végrehajtó hatalommal járó teljes felelősséget Cioloșnak” – fogalmazott a Krónikának az elemző.

Aktivizálódás várható 2019-ben

Illyés Gergely ugyanakkor kiemelte, hogy az igazságügyi reform kérdéseiben az elnök igyekezett hangosan megnyilvánulni, hiszen a támogatói körében ennek a szakpolitikai kérdésnek a fontossága mintha minden mást felülírt volna az elmúlt időszakban. „Johannis tehát egy Băsescunál sokkal kevesebbet szereplő, politikai felelősséget és irányítást nem vállaló, az elnöki tisztséget inkább munkahelynek, mint napi huszonnégy órás elfoglaltságnak tekintő elnökséget mutatott be eddig” – összegzett a politológus.

Az elemző arra számít, ez a hozzáállás az elkövetkező időszakban némileg változhat. Mint mondta, már az elmúlt néhány hónapban is érződött, hogy

Ennek során Johannis várhatóan mindent meg fog tenni azért, hogy az igazságügyi reformot, a Btk. módosításait, a korrupcióellenes harcnak nevezett napirendi témát minél erőteljesebben a potenciális szavazói érdeklődésének homlokterében tartsa, és ő maga úgy tűnjön fel, mint a Liviu Dragnea vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetlen reális ellensúlya, akire feltétlenül szükség van az elkövetkező időszakban is. A politológus hozzátette: ezt

„Ebben az esetben éppen ő lehet Johannis kihívója az ellenzéki oldal vezetőjének szerepére és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára is a legnagyobb riválist jelentheti az USR–Cioloș-koalíció” – hangsúlyozta Illyés Gergely. A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa úgy véli, az ellenzéki oldal erőviszonyainak felmérésben a 2019-es európai parlamenti választások jelenthetnek fontos kapaszkodót.

„Az elkövetkező fél évben a román uniós elnökséggel járó szereplési feladatok számos alkalmat teremtenek Johannisnak arra, hogy saját szerepének fontosságát emelje a romániai közvélemény szemében. Mivel a soros elnökség levezénylése alapvetően a kormány feladata, Johannis itt is abban a kényelmes helyzetben van, hogy az esetleges hibákért a felelősséget átháríthatja a kormányra és a kormánypártokra – mint tette azt mindenben az elmúlt négy évben –, ő pedig az uniós csúcstalálkozókon (májusban éppen a nagyszebeni csúcson) képviselheti Romániát, ahol Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel helyezteti magát egy szintre és közben kedvére ostorozhatja az aktuális kormányt” – vetítette elő az elkövetkező időszak várható államfői taktikáját az elemző.

Megmérgezett intézményközi kapcsolatok

Iulian Capsali, a România Liberă című országos napilap főszerkesztője szigorúbban ítélte meg az államfő eddigi aktivitását.

– állapította meg lapunknak Capsali.

A főszerkesztő Johannis legsúlyosabb lépésének azt tartja, hogy támadást intézett a csendőrség ellen csupán azért, mert az tette a kötelességét, amikor augusztus 10-én megvédte a kormány épületét az illegális tüntetés zavargó csoportjaitól.

„Külpolitikai téren egyetlen érdemi döntés sem fűződik a nevéhez, azon kívül, hogy a Három Tenger Kezdeményezésben való részvétellel szabotálta az Egyesült Államokat, s nem utasította el a marrakeshi migrációs paktumot, híven követve Angela Merkel német kancellár irányvonalát” – fogalmazott a tekintélyes lap főszerkesztője. Külön kiemelte még, hogy Johannis szándékosan akadályozta Románia és Izrael jó viszonyának megerősítését olyan hibákkal, amelyek ezen a diplomáciai szinten megengedhetetlenek.

„Az, hogy Ludovic Orbant felhasználva hazaárulás vádjával rángatta bíróság elé Viorica Dăncilă miniszterelnököt, csak azért, mert Jeruzsálembe költöztette volna a román nagykövetséget, jól jelzi azt a romboló gondolkodásmódot, amellyel az elnök viszonyul a kormányzathoz” – tette hozzá Iulian Capsali.