Fotó: Ccr.ro
Az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a bukaresti alkotmánybíróság a parlamenti képviselők és szenátorok különnyugdíjának eltörléséről szóló jogszabályt. Ennek nyomán a törvényhozóknak továbbra is jár a speciális nyugdíj. A törvényhozók az utóbbi években többször megszavazták kiváltságaik eltörlését, de az alkotmánybíróság valamennyi alkalommal megmentette az átlagnyugdíj többszöröségére rugó speciális járandóságaikat.
2023. november 28., 18:432023. november 28., 18:43
2023. november 28., 19:532023. november 28., 19:53
A különnyugdíjakról rendelkező törvényről hozott határozatát kedden hozta nyilvánosságra a bukaresti taláros testület. Az alkotmánybíróság szerkesztőségünkhöz eljuttatott döntésében azzal indokolja a speciális illetmény eltörlésének megvétózását, hogy a különleges nyugdíj „szerzett jognak” minősül. A taláros testület megállapította, hogy a képviselők és szenátorok különnyugdíját eltörlő törvény csak akkor alkotmányos, ha a jövőre vonatkozik, így a jogszabály hatályba lépésekor legkevesebb egy teljes mandátummal rendelkező törvényhozók továbbra is jogosultak a juttatásra.
„A juttatás eltörlése sértené a szerzett jog védelmének elvét” – szerepel a határozatban. Az alkotmánybírák ennek megfelelően szavazattöbbséggel megállapították, hogy a különnyugdíjakat eltörlő 2023/192-es törvény akkor alkotmányos, ha nem azokra a képviselőkre és szenátorokra vonatkozik, akik a jogszabály hatályba lépésekor legkevesebb egy teljes mandátummal rendelkeztek. „A parlamentnek alkotmányos joga a jövőre vonatkozóan eltörölni a különnyugdíjakat” – olvasható a közleményben.
A kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta koalíció vezetői akkor azt hangoztatták, hogy a döntés azt üzeni, miszerint a törvényhozók saját magukon kezdik a kiváltságok eltörlését, különben nem lenne erkölcsi alapjuk a helyreállítási tervben (PNRR) is vállalt nyugdíjreform végrehajtására. A parlament akkor ellenszavazat nélkül elfogadta a szociáldemokrata Alfred Simonis ideiglenes képviselőházi elnök tervezetét.
Fotó: Krónika
A bukaresti parlament 2015-ben szavazta meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után a törvényhozók megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől, rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. Ennek alapján egy volt törvényhozó az éppen aktuális képviselői (szenátori) illetmény mintegy negyedét kaphatja meg nyugdíjpótlékként, ha egy teljes, négyéves mandátum idején tevékenykedett a parlament tagjaként. Két teljes mandátum után a törvényhozói juttatás felére, három vagy több mandátum után pedig annak háromnegyedére jogosult.
Alkotmányellenes a jogszabály, amely megtiltaná, hogy valaki állami alkalmazottként nyugdíjat is kapjon – döntött csütörtökön a bukaresti alkotmánybíróság.
Az alkotmánybíróság tavaly eljárásrendi hibákra hivatkozva érvénytelenítette a törvényhozói különnyugdíjak eltörléséről szóló törvényt, mint ahogy korábban több ízben is „megmentette” a különböző kiváltságos társadalmi kategóriák számára bevezetett, az átlagnyugdíj többszörösére rúgó speciális járandóságokat. A taláros testület idén októberben – helyt adva a legfelsőbb bíróság óvásának – alkotmányellenesnek nyilvánította azt a jogszabályt is, amely megtiltaná, hogy valaki állami alkalmazottként nyugdíjat is kapjon. Az alkotmánybírák úgy ítélték meg, hogy a jogszabály életbe léptetése korlátozná a munkához való alkotmányos jogot.
A legfelsőbb bíróság június 29-én fordult az alkotmánybírósághoz a szolgálati nyugdíjakról szóló törvény, valamint a nyugdíj- és illetményhalmozásról szóló törvény módosításával kapcsolatban. Mindkét törvényt június 28-án fogadta el a parlament. Az alkotmányellenesnek minősített jogszabály értelmében a közszférában visszafoglalkoztatott nyugdíjasoknak a jogszabály hatályba lépése után elvileg egy hónapon belül kellett volna választaniuk: munkaviszonyukat tartják-e fenn a nyugdíj folyósításának felfüggesztésével, vagy felmondanak munkahelyükön, és a nyugdíjat választják.
A parlament októberben megszavazta a különleges nyugdíjakról szóló új jogszabályt, amelyet az alkotmánybírósági ajánlások nyomán módosított és fogadott el újra. A Klaus Iohannis államelnök által kihirdetett törvényt heves bírálatok érik, román ellenzéki pártok szerint ugyanis „örökre megőrzi az előjogokat”.
Miközben közfelháborodás övezi, hogy a kormánynak nem sikerült megnyugtatóan rendeznie a különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati időskori juttatások értékét, a nyugdíjpont emelésével jobbról előztek az állami nyugdíjalapból kiutalt járandóságok.
Klaus Iohannis államfő ki is hirdette csütörtökön a különleges nyugdíjakról szóló új jogszabályt, amelyet az alkotmánybírósági ajánlások nyomán módosított és fogadott el újra a parlament.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!