Fotó: Ccr.ro
Alkotmányos természetű jogi konfliktus érhető tetten a bukaresti parlament és a kormány között a bizalmatlansági indítvány kapcsán, ám a kormánybuktató kezdeményezést napirendre kell tűzni a törvényhozásban – döntött kedden az alkotmánybíróság.
2021. szeptember 28., 13:242021. szeptember 28., 13:24
2021. szeptember 28., 15:382021. szeptember 28., 15:38
A taláros testület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében rámutat, alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a parlament és a kormány között a Mentsétek meg Romániát (USR–PLUS) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott bizalmatlansági indítvány. Az alkotmánybíróság ezáltal egyöntetű döntéssel befogadta Florin Cîţu miniszterelnök beadványát.
A taláros testület tagjai megállapították, hogy a bizalmatlansági indítványt a megfelelő számú támogató aláírással ellátva terjesztették a törvényhozás elé. „Viszont a parlament áthágta az alkotmány 1. cikkelyének 5. bekezdését, továbbá a 113. cikkelyének 2. bekezdését, mivel nem tűzte napirendre és nem vitatta meg a bizalmatlansági indítványt, ezáltal nem fejezte be a folyamatot” – olvasható Románia alkotmánybíróságának közleményében, amely szerint sérült a jogállamiságra és a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó alkotmányos előírás.
Florin Cîţu miniszterelnök szeptember 8-án nyújtotta be a taláros testülethez beadványát, a kormány és a parlament közötti alkotmányos természetű jogi konfliktus megállapítását kérve a kormánybuktató indítvány kapcsán. A miniszterelnök „a végrehajtó hatalommal szembeni alkotmányellenes, tisztességtelen és visszaélésszerű magatartásra” hivatkozott, mivel szerinte a bizalmatlansági indítványt „az alkotmány 113. cikkelyének 2. bekezdésében foglalt alkotmányos rendelkezések megsértésével” kezdeményezték, nyújtották be és ismertették a kormánnyal. A kormány egyebek mellett arra hivatkozik, hogy az USR-PLUS szabálytalanul terjesztette be szeptember 3-án az indítványt, amelyhez online beküldött vagy fénymásolt aláírásokat is mellékeltek, beterjesztéséről pedig a parlament nem küldött még aznap (ahogyan az alkotmány előírja) hivatalos tájékoztatást a kormánynak.
Az ügy pikantériája, hogy korábban éppen a kormány vezető erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) hátráltatta az indítvány napirendre tűzését a házbizottsági ülés bojkottálásával. Végül a házbizottságban valamennyien elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy a bizalmatlansági indítvány vitáját és szavazását halasszák az alkotmánybírósági döntés utáni időpontra. A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitájának időzítése kulcsfontosságú volt a PNL-n belüli hatalmi harc szempontjából, a hétvégén pártelnökké választott Florin Cîțunak ugyanis alapvető érdeke volt, hogy tisztségben lévő miniszterelnökként vegyen részt a PNL tisztújító kongresszusán.
Sorin Grindeanu, az alakulat első alelnöke közölte, az indítvány a következő címet viseli: „Állítsuk meg a szegénységet, a drágulásokat és a büntetőügyeseket. Le a Cîţu-kormánnyal!”. A szociáldemokraták az indítvány szövegében azt állítják, hogy a kormánynak a vásárlóerőt leromboló intézkedései nyomán minden román állampolgár 560 euróval lett szegényebb, de ahelyett, hogy a gazdasági problémák megoldására fókuszált volna, a PNL-USR PLUS-RMDSZ-kormány „sokkal inkább a koalíción belüli hatalomért való küzdelemmel volt elfoglalva, és szegénységre ítélt több mint 7 millió románt”.
Az indítvány azt is felrója, hogy „az energia- és üzemanyagárak emelkedése feletti ellenőrzés elvesztése elszabadult inflációhoz vezetett”, és mivel az államadósság növekedése majdnem kétszer akkora, mint a bruttó hazai terméké (GDP), Románia abban a veszélyben van, hogy gazdasága kisiklik. A PSD azt is állítja, hogy a jobboldal egy „büntetőügyest” ültetett a Victoria-palotába, utalva ezzel a Florin Cîţu ellen 20 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban ittas vezetés miatt indított eljárásra.
Ilie Bolojan miniszterelnök a Hivatalos Közlönyben szerdán közzétett határozataiban megszabta az öt kormányfőhelyettes feladatkörét.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) megfellebbezte a ploiești-i bíróság ítéletét Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről – értesült szerdán ügyészségi forrásokból az Agerpres hírügynökség.
Csütörtökön elsőfokú hőségriasztás van érvényben 15 nyugat- és dél-romániai megyében – figyelmeztetett szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Orosz, ukrán és moldovai állampolgárokat hamis román személyazonossági okmányokhoz juttató Botoșani megyei hivatalnokok ellen indított büntetőeljárást a legfőbb ügyészség.
Oroszország szerda hajnalban újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe megfigyelés alatt tartani a román légteret.
A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.
A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
szóljon hozzá!