Fotó: Rostás Szabolcs
Elfogadta a bukaresti képviselőház keddi ülésén azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a játéktermek működtetését a 15 ezer fősnél kisebb településeken. Ez a változat enyhébb a kormány által korábban beharangozottnál, amely valamennyi lakott településről száműzte volna a játékbarlangokat.
2024. április 09., 12:292024. április 09., 12:29
2024. április 09., 17:152024. április 09., 17:15
Tovább szűkítette a szerencsejáték-szervezéssel foglalkozó cégek mozgásterét a román törvényhozás: miután tavaly ősszel egy sürgősségi kormányrendelet adózási feltételeiket szigorította, kedden – a kormányrendelet parlamenti megerősítése alkalmával – a képviselőház kitiltotta a játéktermeket a 15 ezer lakosúnál kisebb településekről. Alfred Simonis, az alsóház ügyvivő elnöke a szavazás után úgy fogalmazott: a szerencsejáték-ipar „két vállra fektetésének” első lépése a most megszavazott törvény, amely szerint a 15 ezer fősnél kisebb településeken nem működhetnek pénznyerő gépeket működtető játéktermek.
A politikus elmondta, hogy a jogszabályjavaslatot hamarosan elküldik az államfőnek kihirdetésre, és a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni 10. napon hatályba lép. „Ez a törvény az első lépést jelenti a szerencsejáték-maffia legyőzéséhez” – vélekedett Simonis. Arra a kérdésre, hogy miért korlátozták a tiltást 15 ezresnél kisebb lélekszámú településekre, Simonis azt felelte: a szerencsejáték-ipar hivatalosan bejelentett éves forgalma 10-12 milliárd euró, és az ágazat képviselői legjobb ügyvédeket bízták meg, akik a jogalkotási folyamat alatt folyamatosan azt üzenték a parlamentnek, hogy a törvény alkalmazhatatlan, és nem lesz mód a játéktermek bezárására, mert az üzemeltetők érvényes működési engedélyekkel és bérleti szerződésekkel rendelkeznek.
Kitiltaná a településekről a szerencsejátékokat egy törvénytervezet, amelynek célja a függőség elleni küzdelem.
Azt is elmondta: a törvény hatályba lépése után derül majd ki, hogy a játéktermek üzemeltetői találnak-e kiskaput a jogszabályon. Ha a tervnek megfelelően fejti ki hatását, akkor egy újabb jogszabállyal teljesen kitiltják a városokból a szerencsejáték-gépeket. „Stratégiai húzás, hogy két vállra fektessük ezt az anyagilag nagyon életképes iparágat” – magyarázta a képviselőház elnöke. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bírálatairól annyit mondott: egyértelmű, hogy a két ellenzéki párt valójában ellenezte ezt a törvényt, és váratlanul érte őket, hogy szavazás alá bocsátották a tervezetet.
Cătălin Drulă, az USR elnöke szerint a PSD és a PNL meghátrált a szerencsejáték-ipar előtt, mert nem az USR tervezetét támogatta, amely teljesen kitiltotta volna a településekről a pénznyerő automatákat. Az ellenzéki politikus emlékeztett, hogy alakulatának törvénytervezete Románia összes településéről kitiltotta volna a pénznyerő gépeket, megtiltotta volna a szerencsejáték-reklámokat, és szigorított volna a kiskorúakat kiszolgáló játéktermek büntetésén. Ezt a tervezetet 80 000 román állampolgár támogatta aláírásával, a két kormánypárt mégsem ezt fogadta el a parlamentben. Drulă szerint ezzel Marcel Ciolacu miniszterelnök voltaképpen „megüzente a szerencsejáték-iparnak, hogy legyen nyugodt, ez a kormány nem fogja zavarni”.
Cătălin Drulă hozzátette, a szerencsejáték-függőség nem csak a 15 ezresnél kisebb lélekszámú települések lakosságát sújtja, hanem szenvednek tőle a nagyvárosokban élő milliók is. „Azt üzenem Ciolacunak és a háta mögött álló nyerőgép-maffiának: kormányra fogunk kerülni, és akkor az összes településen fel fogjuk számolni a nyerőgépeket. Kormányra kerülünk, és megszüntetjük ennek a gyilkos függőségnek a reklámozását” – ígérte az USR elnöke.
Marcel Ciolacu kormányfő – aki nyolc hónappal ezelőtt arra tett ígéretet, hogy teljesen kitiltja a településekről a játéktermeket – kedden úgy reagált a jogszabály elfogadására, hogy „az embereket illúziókkal kecsegtető haszonlesők jó napjai véget értek”. A miniszterelnök közösségi oldalán posztolt bejegyzésében azt írta, az emberek védelme fontosabb az államkasszába befolyó pénznél, amelyre mások szenvedése árán tesz szert a szerencsejáték-ipar.
„Növeltük a szerencsejátékokra kivetett adókat, jobban szabályoztuk az ágazatot, betiltottuk a nyerőgépeket a 15 ezer fősnél kisebb településeken, és folytatjuk az intézkedéseket mindaddig, amíg ellenőrzés alá kerülnek a dolgok. Nem félek senkitől, végig fogom ezt vinni” – nyomatékosította a kormányfő, hozzátéve: a most elfogadott módosítás a romániai települések több mint 90 százalékáról kitiltja a pénznyerő gépeket.
A kihirdetésre váró jogszabály azt a – tavaly október óta már hatályos – sürgősségi kormányrendeletet módosítja, amely egyebek mellett (az adóbevételek Romániában tartása érdekében) előírta, hogy csak olyan vállalkozások működését engedélyezik a román szerencsejáték-piacon, amelyeket az országban vagy az Európai Gazdasági Közösség országaiban jegyeztek be, és amelyeknek van romániai székhelyük. A rendelet betiltotta a hazai játéktermekben alkoholos italok forgalmazását, és a bárokban sem lehet azóta nyerőgépeket elhelyezni. A kedden kiegészített új szabályozás a szerencsejátékok reklámozását is korlátozza, a jogszabály előírásainak megszegését pedig 200 ezer lejig terjedő bírsággal sújtja.
Elfogadta a szenátus a szerencsejáték-reklámok betiltásáról szóló törvénytervezetet, ám módosított, szelídített formában. Az ügy – melyben majd a képviselőház a döntéshozó kamara – alaposan megosztja a sport világát és nem csak azt.
Mindössze három államfőjelölt csapott össze a tizenegyből az első televíziós vitaműsorban hétfőn este Bukarestben. A Cotroceni-palotában rendezett médiaeseményen nem hiányoztak a politikai ellenfelek közötti övön aluli ütések.
Nőtt George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének, a szélsőjobboldal államfőjelöltjének támogatottsága a külföldön élő románok körében – derül ki egy felmérésből.
Radu Magdin politikai elemző szerint „fel kell mérni a romániai demokrácia állapotát”, és „sürgősen rendet kell tenni a választási törvényekben, és demokrácialeckékre kell küldeni azokat, akik a jogszabályokat alkalmazzák”.
A szenátus hétfőn 61 támogató és 59 elutasító szavazattal elfogadta a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott egyszerű indítványt, amelyet a múlt héten nyújtottak be.
Románia hivatalos lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2025. január elsején 21,739 millió fő volt, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A szenátus munkaügyi bizottsága hétfőn két héttel elhalasztotta a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet megvitatását.
Váratlan fordulatot hozott a bákói szülészetről eltűnt csecsemő ügye: igazságügyi források által kiszivárogtatott információk szerint a 19 éves fiatal nő még januárban megegyezett az ikrek anyjával, hogy 5000 lejért megveszi az egyik fiút.
Elkezdődött hétfőn az első elnökválasztási forduló kampányának utolsó hete.
A héten újabb négynapos hosszú hétvége lesz a közszférában a május elsejei munkaszüneti napnak köszönhetően, ugyanis a kormány döntése értelmében megadják szabadnapnak május 2-át, pénteket is.
Eltűnt egy újszülött az egyik bákói kórház szülészeti osztályáról – a rendőrség vasárnap kapta a bejelentést.
szóljon hozzá!