A szerencsejáték ördögi reklámköre: a parlament nem mert nagy téttel „fogadni” a hirdetések betiltására

Hiszen miközben egyértelmű, hogy a szerencsejáték könnyen függőséget okozhat, csapdába csalhatja a fiatalokat, egyfajta ördögi kör esete áll fenn. Ugyanis a hirdetésekért rengeteget fizető fogadóirodák biztosítják a sporttelevíziók költségvetésének jelentős hányadát, a tévék pedig a sportkluboknak pengetnek nagy összegeket a közvetítési jogokért (ráadásul az esetek többségében szintén sportfogadócégek a csapatok fő szponzorai is).

Tehát ha kiesnek a reklámok, közvetetten jelentősen romolhat a sport, főként a labdarúgás minősége, ami kevesebb érdeklődőt, szurkolót, kevesebb sikerélményt, példaképet, ezáltal pedig kevesebb sportoló fiatalt eredményezhet.

Az eredeti törvénytervezet – melynek ötletgazdái liberális (PNL) politikusok, Adrian Cozma és Robert Sighiartău, de más pártok törvényhozói is melléjük álltak a tavaly novemberi benyújtáskor – teljes mértékben betiltotta volna a szerencsejáték-reklámokat Romániában: az elektronikus médiában, online és utcai hirdetőfelületeken egyaránt.

A kezdeményezők a szerencsejátékok rendkívül veszélyes velejárói, következményei miatt léptek volna fel drasztikusan a jelenség népszerűsítése ellen. Hiszen köztudott, hogy a játék könnyen függőséget okoz, sokan sok pénzt veszítenek, nem tudnak leállni, a szenvedélybetegség miatt pedig az áldozat társadalmi, családi élete is nagy mértékben sérülhet, vagy egyenesen összeomolhat. Éppen ezért rendkívül visszás, hogy a szerencsejátékokat bármikor reklámozhatják Romániában.

Igaz, jelenleg is bizonyos feltételekkel, de a kötöttségek igen lazák a sporttelevíziók, illetve a sportfogadás esetében. Eredetileg szerencsejátékot csak 23 óra után lehetne reklámozni a televíziókban, de az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a sporttévék, illetve a fogadóirodák reklámjai esetében kénytelen volt kivételt alkalmaznia. Ugyanis a romániai kábelszolgáltatók kínálatában ingyenesen helyet kapnak a Eurosport csatornái is, ahol szabadon, időmegkötések nélkül sugározhatnak hasonló jellegű hirdetéseket.

A méltánytalan versenyhelyzet elkerülése végett a CNA végül engedélyezte, hogy a Romániában bejegyzett sporttévéadók élő közvetítések során bármilyen időintervallumban beékelhetik a fogadóirodák reklámjait.

Tehát gyakorlatilag ha délelőtt 11-kor kezdődik egy meccs, akkor is szabadon nyomhatják a szerencsejáték ezen – de csak ezen – formájának népszerűsítését.

Aminek a tévék nagyon örülnek, hiszen bevételforrásuk jelentős hányadáról van szó. Olyan körülmények kötött, hogy a csatornák az elmúlt bő egy-két évtizedben több száz millió eurót költöttek csupán a romániai focibajnokságok közvetítési jogaiért. A Román Labdarúgóligához (LPF) befolyó összegek nagy része pedig a klubokhoz áramlik. A Gsp.ro bukaresti sportportál tavaly nyári számításai szerint

az élvonal 16 csapata jelenleg egy idényben 28,5 millió eurón osztozik a tévéközvetítési jogok nyomán,

attól függően, hogy milyen teljesítményt nyújtott az előző szezonban: a bajnok Kolozsvári CFR csak ebből a forrásból 2 640 000 euróhoz jutott, miközben a Sepsi OSK 1 760 000, az Aradi UTA pedig 1 270 000 euróval gazdagodott. Az újonc Kolozsvári U 970 000 euróval számolhatott. Ugyanakkor a részesedések a jövőben nőni fognak.

A televíziók eközben a reklámbevételekből próbálják fedezni kiadásaik minél nagyobb hányadát, a számtalan fogadóiroda pedig nagy összegeket fizet, hiszen „klienseik” egybevágnak. Az sem csoda, hogy a bukmékerek közvetlenül is finanszírozzák a sportcsapatokat: a labdarúgó-élvonal öt gárdájának (az erdélyi csapatok közül az UTA és az U) fő szponzora fogadóiroda, ugyanakkor további hatnak (köztük a CFR-nek) a mezén szintén hirdet szerencsejáték-vállalkozás. Ráadásul magának az élvonalbeli bajnokságnak, illetve a másodosztályos pontvadászatnak és a Román Kupának a névadója is fogadóiroda, illetve a válogatottak fő támogatója is innen érkezik.

Így hát nem csoda, hogy a reklámbetiltás terve hallatán azonnal beindult az ellenlobbi. Sajtóértesülések szerint a fociliga képviselőinek szociáldemokrata (PSD) vonalon sikerült megtörniük a tervezet mögötti politikai összefogást. Végül a parlamenti szakbizottságokban beindult a jogszabály-finomítás liberális vezetéssel, a szenátus pedig szerdán már a szelídített verziót fogadta el 80 igen szavazattal, ellenvoks nélkül, két tartózkodással.

Az elfogadott tervezet szerint a televíziók nem reklámozhatnak szerencsejátékot 6 és 23 óra között. Ugyanakkor élő közvetítések során ezen időintervallumban is megjelenhetnek bizonyos erre utaló grafikai hirdetések (márkajelzések, logók, jelképek),

ha ezeket a Légy felelősségteljes! figyelmeztetés kíséri, ha játékoscsere vagy gól közben jelenítik meg őket, és ha nem tartják a képernyőn tíz másodpercnél többet, a megjelenítések összideje pedig nem haladja meg a két percet.

Az értelmezések szerint a csapatok továbbra is viselhetik mezükön játék közben a mezszponzorok reklámjait. Eközben utcán is hirdethetnek szerencsejátékot, de legtöbb 30 négyzetméteres felületen, a megjelenített üzenetben pedig nem csábíthatnak pénzbeli vagy egyéb nyereményekkel.

A módosításokat eszközlők indoklása szerint egyébként azért nem lehet teljesen betiltani a reklámokat, mert szakértők szerint ez jelentősen megerősítené a feketepiacot, sokan a hatóságok által nem ellenőrzött, engedély nélkül működő szerencsejáték-szolgáltatók felé fordulnának.

Ez pedig nemcsak a játékosokat tenné kiszolgáltatottá, hanem jelentős jövedelemkiesést is eredményezne az államnak a csökkenő adóbevételek miatt. Egyébként a szenátus elfogadta az RMDSZ módosító javaslatát is, miszerint népszerű közéleti szereplők, sportszemélyiségek ne reklámozhassák a szerencsejátékokat.

A törvénytervezet kapcsán kialakult vita során a drasztikus fellépést sürgetők többek között azzal érveltek, hogy legalább 100 ezer romániai küzd problémákkal szerencsejáték-függőség miatt. Ám az utóbbi időben nemigen készült reprezentatív kutatás, felmérés e téren, az említett százezres számot egy még 2016-ban készült GfK-felmérésből származhat. Érintettek szerint ugyanakkor ennél jóval többen küzdhetnek hasonló problémákkal; számuk folyamatosan nő, miközben a közbeszédben kevés szó esik a nagy veszélyekről, és kevés szakember foglalkozik kizárólag szerencsejáték-függőkkel.

Bartha Éva klinikai pszichológus, a Bonus Pastor Alapítvány munkatársa nemrég készült interjúnkban megerősítette: sokan válnak Erdély-szerte is szerencsejáték-függővé. A szakember leszögezte, azok közül, akik szerencsejátékot űznek, nem mindenki lépi át azt a határt, hogy alkalmi szerencsejátékosból vagy a szórakozásként játszóból függő legyen.

– magyarázta a pszichológus. Hozzátette, a szerencsejáték-függőség úgynevezett progresszív betegség, vagyis kezelés, beavatkozás nélkül, az idő múlásával az illető személy állapota egyre romlik.

Hol a határ a játékszenvedély és a függőség között? – Fontos időben felismerni a problémát

Sokan válnak Erdély-szerte is szerencsejáték-függővé. Ennek a fajta függőségnek a jellemzőiről, kockázatairól és a gyógyulási lehetőségekről Bartha Éva klinikai pszichológust, az Erdély-szerte működő Bonus Pastor Alapítvány munkatársát faggattuk.