Fotó: Veres Nándor
A dízel- vagy benzinmotorral szerelt autók kora letűnni látszik, a jövő az elektromos autóké – az Európai Bizottság (EB) arra készül javaslatot tenni szerdán, hogy 2035 után csak zéró emissziós autót lehessen forgalomba hozni. Az intézkedés a klímaváltozás visszaszorítását és az európai zöldmegállapodás gyakorlatba ültetését hivatott szolgálni.
2021. július 09., 14:562021. július 09., 14:56
Az AFP által idézett több forrás is egybehangzóan azt állítja, hogy az EB 2035-től a károsanyag-kibocsátás teljes megszüntetését tervezi. Mivel ennek a kitételnek csak a villanyautók felelnek meg, kizárólag elektromos hajtású járművek kerülhetnek majd forgalomba.
Ezek a még tárgyalás alatt álló számadatok hatalmas nyomást jelentenek az iparág számára, amelynek 2027-ig a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos más szigorú előírásokhoz is alkalmazkodnia kell.
A koronavírus-világjárvány miatt világszinten visszaesett az autópiac, az elektromos autók értékesítése azonban lendületesen nő. Az idei év első öt hónapjában nyugat-európai viszonylatban a villanyautók piaci részesedése elérte a 8 százalékot; mintegy 356 ezer ilyen járművet helyeztek forgalomba, többet, mint 2019-ben egész évben.
Ha Brüsszel intézkedéseket hoz az elektromos töltőállomások fejlesztésének támogatása érdekében, „nyitottak vagyunk a tervezettnél nagyobb mértékű CO2-csökkentésre 2030-tól” – mondta nemrég Oliver Zipse, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) elnöke.
A hosszú ideig a két technológia közötti átmenet lassítását szorgalmazók tábora mára mélyen megosztottá vált. A legtöbben közülük úgy vélik, hogy a túl gyors villamosítás az autók árának emelkedéséhez, valamint munkahelyek megszűnéséhez vezet majd, és a kínai konkurenciának kedvez, amely előbbre tart akkumulátor-gyártás terén.
Európa vezető autógyártó vállalata, az összeladások mintegy egynegyedét magáénak tudó Volkswagen azonban csatlakozott az amerikai Teslához a 100 százalékban elektromos autók népszerűsítése terén. Történik mindez a 2015-ös, úgynevezett Dieselgate botrány után, amely fényt derített arra, hogy a gyártó egy szoftver segítségével meghamisította a teszteken dízelüzemű autói károsanyag-kibocsátással kapcsolatos adatait.
„Óriási konfliktus van jelenleg az ACEA-n belül. A Volkswagen most az elektromos autókat részesíti előnyben, hogy a Dieselgate-botrány után javítson a megítélésén. A csoport óriási beruházásokat eszközölt, így a termékei megfelelnek az újonnan bevezetni tervezett szabályoknak” – magyarázta Matthias Schmidt német elemző. „A Volkswagen tökéletes helyzetben van ahhoz, hogy növelje piaci részesedését és néhány versenytársát sarokba szorítsa” – tette hozzá.
A Volkswagen júniusban bejelentette, hogy 2033 és 2035 között elkezdi megszüntetni benzines és dízelmotoros autóinak forgalmazását.
Júniusban közzétett rangsorában a szervezet elmarasztalta a Daimler (Mercedes), a BMW, a Stellantis (PSA, Fiat) és a Toyota vállalatot „kevésbé ambiciózus” terveik miatt, ezek a gyártók ugyanis továbbra is jórészt a szennyezőnek tartott újratölthető hibridekre alapoznak. A Renault és a Hyundai jó helyezést ért el, de a Volkswagen és a Volvo a listavezetők.
A belső égésű motorokkal szerelt autók forgalmazásának 2035-től való betiltása „jó kompromisszum az ipari és társadalmi szempontból túl korai 2030 és az éghajlati megfontolásból túl késői 2040 között” – mondta Pascal Canfin, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. Canfin egy „több milliárd eurós alap” létrehozását is szorgalmazza a technológiai váltás által érintett ágazatokban működő kis- és középvállalkozások támogatására – számolt be az Agerpres.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!