Ennek nyomán Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfőn közölte, a bukaresti külügyminisztérium még a nap folyamán berendeli Ukrajna romániai nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a történtekre. A kormányfő szerint azt kérik az ukrán féltől: tegye lehetővé, hogy a román illetékesek ellenőrizzék a munkálatokat, mivel olyan munkálatokról van szó, amelyek kihatással vannak a környezetre a Duna-Deltában. Az ukrán nagykövettel folytatott egyeztetés egyébként hétfőn délután megtörtént a Bogdan Aurescu vezette tárcánál, ahol közölték az ukrán diplomatával: Románia a mederkotrási munkálatok azonnali leállítását követeli, ha azok nem kizárólag a hajózási útvonal karbantartását célozzák.

Ennek nyomán a nap folyamán azt is kijelentette, hogy ha Ukrajna valóban az előzetes tájékoztatásban szereplőnél nagyobb szabású munkálatokat végzett, akkor tisztázó megbeszélések lesznek a román és az ukrán hatóságok között, Bukarest pedig az Európai Bizottságot is értesíti. Közölte, továbbra is az ukrán hajók rendelkezésére áll a Duna Sulina ága, a román fél pedig képes éjszaka is biztosítani a hajózást rajta, így a hajóforgalom folyamatosabb lenne.

Koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke sokkal harciasabb álláspontra helyezkedett. Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök leszögezte: Románia semmi szín alatt nem fogja megengedni a Duna-delta tönkretételét. „A Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat azonnal abba kell hagyni! A román nép és a román állam szolidárisan viszonyult Ukrajnához, és segítségére sietett, amikor nehéz helyzetbe került. De a románok nem fogják eltűrni, hogy megfosszák őket attól a természeti csodától, amit a Duna-delta jelent” – írta hétfőn közösségi oldalán a PSD elnöke. Ciolaciu leszögezte: véget kell vetni a „hazudozásnak, a manipulációnak és a probléma bagatellizálásának”, a román hatóságoknak azonnal lépniük kell, és minden kétoldalú és nemzetközi egyezményt latba fognak vetni, hogy megmentsék a deltát a következő nemzedékek számára.

Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság sérelmezi, hogy Ukrajna a nemzetközi egyezményeket figyelmen kívül hagyva mélyítette ki a csatornát, kérdéses azonban, mit tud utólag tenni Brüsszel.

Később Olekszandr Kubrakov infrastruktúraügyi miniszter a Perild.com szerint azt mondta: az export terén jelentkező problémák miatt prioritássá vált Kijev számára a Duna régiójában található infrastruktúra fejlesztése. „Ezen munka részeként, illetve az ukrán fegyveres erők Fekete-tengeren elért sikerei nyomán már megnyitottuk a Bisztroje-csatorna torkolatát a hajózás előtt, és növeltük a kikötők átrakodási kapacitását. Ezzel egyidőben folytatjuk a mederkotrási munkálatokat a Duna ukrán oldalán” – tette hozzá a miniszter.

Az Agricensus című mezőgazdasági szakkiadvány szerint a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna mélyítése javíthatja az ukrajnai kikötők logisztikáját, és segítheti az ukrán gabona exportját arra az esetre, ha összeomlana az erre vonatkozó orosz–ukrán megállapodás.

Olekszandr Kubrakov szerint azt követően, hogy Ukrajna függetlenné válása óta először sikerült mélyíteni a csatornát, sikerül hatékonyabbá és biztosabbá tenni a hajózást a Fekete-tenger és a Duna között, illetve növelni az áruforgalmat a Duna kikötőiben. A módosítások nyomán az ukrán teherflotta egy része közvetlenül a Bisztroje-csatornán hajózva juthat ki a Fekete-tengerre, csökkentve ezzel a Duna román ellenőrzés alatt álló Sulina-ágára nehezedő nyomást.

A Bisztroje csatorna eddigi mélysége nem tette lehetővé, hogy teljesen megrakott hajók közlekedjenek rajta, csupán az üres hajók visszatérése volt rajta keresztül lehetséges.

Szombaton Ukrajna bukaresti nagykövetsége még azt közölte, hogy a mederkotrási munkálatok „kizárólag a hajózási útvonal karbantartását szolgálják, vagyis a hajózás biztonságának szavatolását a jelenlegi műszaki jellemzők mellett, valamint a természetes hordalékképződés következményeinek elhárítását”. Azt ígérték, hogy amennyiben az ukrán fél a jelenlegitől eltérő, nagyobb szabású projektre készül, arról előzetesen értesítik a román felet, és a hatályos nemzetközi egyezmények szellemében egyeztetnek róla. Egyúttal a nagykövetség felelős megszólalásokra intett, megelőzendő a kétoldalú viszonyok romlását, és megakadályozandó „az orosz propaganda terjesztését”.

Román külügy: nem a mi feladatunk az ellenőrzés

A bukaresti külügyminisztérium hétfőn tudatta: miután bekérették Ihor Prokopcsuk ukrán nagykövetet, felszólították az ukrán felet, hogy tisztázza az ellentmondást a nagykövetség közlése – miszerint csupán karbantartási munkálatok zajlanak – és aközött, amit az infrastruktúra-fejlesztési tárca közölt.

A román szaktárca emlékeztetett: Bukarest nem hagyta jóvá a munkálatokat, mivel még elemzik a környezetvédelmi hatástanulmányt. A bukaresti külügy arra is felszólította Kijevet, hagyja jóvá, hogy az al-dunai folyami igazgatóság hajói mérési munkálatokat végezhessenek a Duna Chilia ágának ukrán vizein, hogy feltérképezhessék a két ország közötti határt jelentő szakaszon a 2005 óta bekövetkezett módosításokat.

A bukaresti külügyminisztérium vasárnap este még azt közölte, a tárca által kapott információk alapján nincs tudomása arról, hogy Ukrajna medermélyítési munkálatokat végzett volna a Bisztroje-csatornán. Hozzátették, a külügyminisztériumnak nincs hatásköre a terepen történő ellenőrzésre, ezért szükségesnek nevezte, hogy az illetékes román hatóságok a lehető leggyorsabban tisztázzák az ügyet. A tárca szerint az illetékes román hatóságoktól kapott válaszok függvényében a külügyminisztérium azonnal megteszi a szükséges diplomáciai lépéseket, amennyiben a vizsgálatok arra a megállapításra jutnak, hogy a csatorna mélyítését célzó munkálatok zajlottak.

Azt is közölték, hogy 18-án, a müncheni biztonságpolitikai fórumon Bogdan Aurescu román külügyminiszter a helyzet tisztázását kérte ukrán kollégájától, Dmitro Kulebától. A külügy szerint a Duna-Delta bioszféráját kezelő hatóságtól, a határrendészettől és az al-dunai folyami igazgatóságtól is kértek információkat, de nem kaptak a csatorna mélyítésére vonatkozó tájékoztatást.

Senki sem tudja, mit műveltek az ukránok

Gabriel Marinov, a Duna-delta kormányzója hétfőn a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta: vele nem ismertették a terveket, az eddigiek alapján úgy tűnt, karbantartási munkálatokat végeznek, de pontosan nem lehetett megállapítani, hogy ez így volt-e.

Az eset az értesülések szerint a bukaresti kormánykoalíción belül is újabb konfliktust gerjesztett,

Mint arról beszámoltunk, a román külügyi tárca múlt héten jelezte: Románia nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új fekete-tengeri kijárat megnyitása érdekében.

A két szomszédos ország közötti csaknem két évtizedes jogvita azt követően került ismét napirendre, hogy Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszter szerdán közölte: tudomása szerint az ukrán fél kotrással mélyíti a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatornát és ugyanilyen munkálatokkal készül a nagyobb hajók számára is megközelíthetővé tenni a Duna-delta északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ágát.

A bukaresti külügy felidézte:

Az ukrán hajóút-építési projektnek be kell tartania a nemzetközi jogot és elsősorban a környezetvédelmi szabályozásokat – hangoztatta a külügyi tárca, hozzátéve, hogy a román álláspontról brüsszeli felkérésre az Európai Bizottságot is tájékoztatja.

Tánczos Barna, a bukaresti kormány környezetvédelmi minisztere még határozottabban fogalmazva leszögezte: az általa vezetett tárca figyelemmel követi a Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat, a nemzetközi egyezmények alapján fog eljárni és meg fog akadályozni minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.

Az RMDSZ-es politikus csütörtökön felidézte: a bukaresti szaktárca két környezetvédelmi eljárást is folytat az ukrán fél ellen a Duna-deltában zajló beruházások ügyében, amelyeket a romániai és ukrajnai törvényekre, illetve a nemzetközi egyezményekre – elsősorban a határokon átnyúló környezeti hatásokkal járó projektek engedélyeztetésére vonatkozó Espoo-i Egyezményre – alapoz.

Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Chilia-ág torkolatvidékén lévő néhány kilométeres Bisztroje-ágon. Az így kialakítandó új víziúton a hajók Románia érintése nélkül is eljuthatnának a Duna-parti ukrán kikötőkbe - köztük Izmajilba - és nem kellene csatornahasználati díjat fizetniük Romániának.

Románia eddig arra hivatkozva védte meg a Duna fekete-tengeri kijárata fölötti monopóliumát, hogy a tervezett csatorna – egy új tengeri torkolat – megépítése lecsapolná a Duna-delta mocsarainak jelentős részét és így visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított delta élővilágának.

A bukaresti média szerint eddig csak Kijev gazdasági érdekei veszélyeztették a Duna-deltát, most azonban attól tart, hogy a háborús logika felülírhatja a környezetvédelmi aggályokat, hiszen Ukrajna számára már stratégiai kérdéssé vált, hogy újabb kijáratot nyisson a Fekete-tengerre, miután tengeri kikötői orosz blokád alá kerültek.

korábban írtuk

Határozott kiállás: Románia ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új tengeri kijárat megnyitása érdekében

Románia nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ellenzi, hogy Ukrajna hajóutat építsen a Duna-deltában egy új fekete-tengeri kijárat megnyitása érdekében – közölte a román külügyminisztérium.