Visszatérhet. Crin Antonescu a PNL elnökeként egyszer már elindult az elnökválasztáson
Fotó: Crin Antonescu/Facebook
Az 1959-ben Tulceán született Crin Antonescu, akit a hétfői bejelntés értelmében a PSD, a PNL és az RMDSZ alkotta koalíció közös államfőjelöltként indít a választáson, 1985-ben történelem szakon szerzett egyetemi diplomát, és egy ideig történelemtanárként dolgozott.
Crin Antonescu 1992-ben kezdte országos szintű politikai pályafutását, amikor Tulcea megyei képviselővé választottáka Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben. A tisztséget négy egymást követő cikluson keresztül töltötte be.
2008-tól 2016-ig a PNL szenátora is volt, ez idő alatt a szenátust is vezette (2012-2014), de Románia ügyvivő elnöki tisztségét is betöltötte (2012. július 10. – 2012. augusztus 27.), Traian Băsescu USL-s képviselők általi felfüggesztése és az elnöki tisztségbe való visszatérése között. Antonescu ügyvivő államfői tevékenységének az vetett véget, hogy a Băsescu felfüggesztését követő népszavazáson a többség az államfő hivatalban maradását támogatta.
Crin Antonescu a PNL színeiben indult a 2009-es elnökválasztáson, ahol 20 százalékos eredménnyel a harmadik helyen végzett. A második fordulóban a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Mircea Geoanăt támogatta.
2011-ben Eduard Hellviggel együtt létrehozták a PNL és a PSD szövetségét, a Szociálliberális Uniót (USL), amelynek sikerült megbuktatnia a Traian Băsescuhoz közel álló kormányt. Akkor a két párt megegyezett abban, hogy a parlamenti választásokon egy közös listán egyenlő arányban osztoznak a mandátumokon. Az USL-ben akkoriban az volt a megállapodás, hogy Victor Ponta lesz a miniszterelnök és Crin Antonescu az elnök.
Míg a jelenlegi PSD-s képviselőnek sikerült megszereznie a kívánt pozíciót, Crin Antonescunak nem, mivel az USL szövetség felbomlott. Crin Antonescu az európai parlamenti választások és a PNL államfőjelöltségéért zajló verseny elvesztése után távozott a politikából.
Az államfőválasztás előtt került sor az európai parlamenti választásokra, ahol a PNL 15 százalékot kapott, nem pedig 20-at, ahogy Crin Antonescu ígérte. Antonescu távozása nyomán Klaus Iohannist választották meg a PNL élére, aki ezt követően legyőzte Victor Pontát az elnökválasztáson.
Antonescu hétfőn este az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva arról beszélt: az utóbbi nyolc évben tulajdonképpen munkanélküli volt, de nem kért állami segélyt, hanem a felesége, Adina Vălean volt uniós közlekedési biztos fizetéséből és saját megtakarításaiból élt.
Aláírták hétfőn reggel a leendő kormányt alkotó pártok a koalíciós megállapodást, amely alapján közösen kormányoznak majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!