Jobb helyeken alaposan kihasználják. A Nesjavellir geotermikus erőmű Izlandon
Fotó: Wikipédia/Gretar Ívarsson
Nagyszalonta nagy tervekkel vágott neki a 2022-es évnek. Nemrég hirdettek közbeszerzést egy régi terv megvalósítása érdekében: geotermikus kutat fúrnának, mely a középületek fűtését biztosítaná. Az első szakasz 14 millió lej értékű szerződését mihamarabb szeretnék megkötni azzal vállalkozóval, amely még idén elkészíti a terveket, és kivitelezi azokat. Az összesen hatmillió eurós pályázat részleteiről Török Lászlót, a város RMDSZ-es polgármesterét faggattuk.
2022. február 05., 09:072022. február 05., 09:07
Török László nagyszalontai polgármester szerint Románia nagyon rosszul, kismértékben használja ki a geotermikus energiát, illetve annak lehetőségeit – mind a turizmus, mind az energetikai hatékonyság szempontjából. A Bihar megyei város RMDSZ-es elöljárója „pozitív ellenpéldaként” a közelben lévő határ túloldalát, Magyarországot említette a Krónikának, ahol nagyon sok önkormányzat, nagyon sok település fektetett be a geotermikus energia kiaknázásába.
Ugyanakkor a szintén Bihar megyei Belényesen már csaknem két évtizede kiaknázzák a geotermikus energiát, amelynek köszönhetően a helyi lakosok országos szinten a legkisebb összegeket fizetik ki a fűtésre, 100 lej alatt mozog a gigakalória ára – számolt be az Economedia.ro portál. A Belényesen kiépített rendszerben a víz forró, amikor feltör a föld mélyéről, majd az épületekbe juttatott vezetékekben fokozatosan kihűl, hidegen visszakerül a föld mélyére, ahol ismét felforrósodik, majd újra felhasználják. Közben Nagyváradon is élni kezdtek a geotermikus energia adta lehetőségekkel, de egyelőre csak kis mértékben.
Nagyszalonta önkormányzata már régóta tervezi, hogy lépéseket tesz ez ügyben. Öt éve láttak neki a konkrét munkának, majd az Európai Unió Nagy Infrastruktúra Operatív Programja (POIM) 2014–2020 keretén belül pályáztak.
Török László felidézte, körülbelül egy évbe telt, amíg összegyűjtötték a pályázathoz szükséges teljes dokumentációt.
Az elöljáró tájékoztatása szerint az a „geotermikus térség”, amelynek részét képezi Nagyszalonta és környéke is, Szatmárnémetitől egészen Temesvárig húzódik a magyar–román határ mentén, sok települést foglal magában. Szerinte rendkívül sajnálatos, hogy az állam nem használja ki a térség lehetőségeit.
„Sokan elvesznek a bürokrácia útvesztőiben. De városunk nagyon tudatosan, kitartóan viszonyult a kérdéshez, mivel szeretnénk, ha a zöldenergia és egyúttal a zöld gondolkodás minél inkább teret nyerne” – hangsúlyozta az elöljáró. Ugyanis nemcsak a geotermikus energia révén szeretnének környezettudatosak lenni, hanem több más pályázatot is benyújtottak, például a közvilágítási rendszert is fel szeretnék újítani.
A város a megnyert POIM-pályázat keretében 6 millió eurót fog kapni (vissza nem terítendő összeg), amely két kút fúrását fogja fedezni – egy körülbelül kétezer méter mély kutat fúrnak a víz kinyerése érdekében, valamint egy másikat az elhasznált víz visszajuttatásához a föld mélyébe. Első fázisban a vizet egy 3200 méter hosszú rendszer által juttatják el a város nyolc középületébe – többek között a művelődési ház, a helyi kórház, a beteggondozó, az önkormányzati épületek fűtését fogják ezáltal megoldani.
„Mi mindenképpen szorgalmazzuk a lakossági felhasználást is” – nyomatékosította Török László, hozzátéve, hogy terveik között az is szerepel, hogy több kutat is fúrjanak még.
A polgármester ugyanakkor kiemelte: ez a beruházás azért is egyedülálló, mert bár az országban még vannak hasonló kutak, de azok működtetési joga nem az önkormányzatok, hanem cégek tulajdonában van (ezek többnyire eredetileg kutatás céljával vásárolták meg a jogot a kilencvenes években), így a települések – például Nagyvárad – nem maguk gazdálkodnak a kinyert forró vízzel.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!