Fotó: Pinti Attila
Az RMDSZ nem írja alá a bizalmatlansági indítványt, ha a kormány figyelembe veszi a párt adóügyi intézkedésekre vonatkozó javaslatait – nyilatkozta az RFI-nek Kelemen Hunor szövetségi elnök, kritizálva egyúttal azt a csomagot, amelyért a Ciolacu-kabinet felelősséget készül vállalni a parlamentben.
2023. szeptember 22., 12:202023. szeptember 22., 12:20
„Ezek gyors improvizációk” – így jellemezte röviden a bukaresti kormánynak a költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomagját Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az RFI-nek adott interjúban.
Meglátása szerint „ezek olyan intézkedések, amelyek egy meglehetősen nagy hiányt hivatottak fedezni, és amelyeket nagyon gyorsan gondoltak ki, anélkül, hogy következtetést vontak volna le a pontos közép- és hosszú távú hatásról és a következményekről, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokra, illetve a mikrovállalkozásokra nézve”.
– rótta fel a szövetségi elnök. Jelezte egyúttal, hogy
„És vannak természetesen olyan javaslatok, amelyeket a világjárvány utáni években sokszor támogattunk, és nincs okom azt mondani, hogy ma nem értek egyet azzal, amit egy évvel ezelőtt javasoltunk, például bizonyos cégek bizonyos árbevétel feletti extraadózása” – mutatott rá Kelemen Hunor.
A kormánynak figyelembe kell vennie a helyi autonómia elvét – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miután kedden a parlamentben a kabinet által tervezett megszorító intézkedésekről egyeztetett Marcel Ciolacu miniszterelnökkel.
Összességében azonban a csomagot „gyors improvizációnak” tartja. „Találjunk némi pénzt, hogy fedezzük a költségvetési hiányt.
– fogalmazott. Az RMDSZ elnöke szerint azonban
„Még nem beszéltünk arról, ami a mi szempontunkból a legfontosabb, a helyi és központi hatóságokat, elsősorban a helyi hatóságokat hogyan sújtja ez a törvénytervezet. Ebben az esetben az a tervünk, hogy az eredeti javaslathoz képest fontos változtatásokat kérjünk a kormánytól, például a nagy értékű, – ahogy ők mondják – luxusingatlanok adója önkormányzatokhoz kerüljön vissza, ne az állami költségvetést gyarapítsa, mert az ingatlanadó fontos bevétele az önkormányzatoknak” – ecsetelte Kelemen Hunor.
Marcel Ciolacu miniszterelnök azt mondja, az RMDSZ frakcióival tartott keddi találkozón nem próbálta megszerezni a magyar érdekvédelmi szervezet támogatását a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez.
az ellenzék által meglebegtetett bizalmatlansági indítványról pedig csak azt követően hoznak végső döntést, hogy látják, milyen lesz az intézkedéscsomag végső változata, amelyet a kormány beterjeszt a parlament elé.
A bizalmatlansági indítvány nem rendelkezik a kormány megbuktatásához szükséges támogatással. Számunkra pedig fontos: imázsjátékot játszunk, vagy teszünk valamit a helyi közösségekért és vállalkozásokért? Számunkra az első és legfontosabb az, hogy megoldjuk az égető problémákat, és nem az imázsjáték. Megértem a bizalmatlansági indítvány szükségességét, de megértem a helyi hatóságok, a helyi közösségek és az üzleti szféra kérését is” – szögezte le Kelemen Hunor.
Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.
Mint ismeretes, a Ciolacu-kabinet parlamenti felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány visszaszorítását célzó intézkedéscsomagot, ami azt jelenti, hogy amennyiben a parlament megszavazza az ellenzék bizalmatlansági indítványát, akkor megbukik a kormány. Ha viszont nem szavazza meg, a kabinet a helyén marad, a felelősségvállalással beterjesztett törvény pedig elfogadottnak minősül. Az ellenzéki pártoknak első körben 117 honatya aláírására van szükségük ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt terjesszenek be a Ciolacu-kabinet ellen, és a művelet nem egyszerű. Mégpedig azért, mert a 41 törvényhozói mandátummal rendelkező, szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) nem kíván együttműködni a parlamentben sem a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), sem az RMDSZ. Emiatt az USR-nek (63 mandátum) mindenképp szüksége van az RMDSZ (29 mandátum) és a frakcióval nem rendelkező képviselők és szenátorok támogatására. A bizalmatlansági indítvány sikere azonban így is kétséges, ehhez ugyanis 234 szavazatra van szükség, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta, a 17 fős nemzeti kisebbségi frakció támogatását élvező koalíció 291 törvényhozói mandátum fölött diszponál.
Amint az várható volt, a szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatók sem fogadták pozitívan a román költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomagot. Az elemzők is szkeptikusok a jogszabályjavaslat kapcsán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere minimális, hibahatáron belüli eredménnyel vezet George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!