Fotó: Rostás Szabolcs
A kormánynak figyelembe kell vennie a helyi autonómia elvét – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miután kedden a parlamentben a kabinet által tervezett megszorító intézkedésekről egyeztetett Marcel Ciolacu miniszterelnökkel.
2023. szeptember 19., 14:112023. szeptember 19., 14:11
2023. szeptember 19., 16:332023. szeptember 19., 16:33
„Mindenek előtt figyelembe kell vennünk a helyi autonómia elvét. Nem lehet központi szintről beavatkozni, és megmondani, hogy a helyi önkormányzatok mit tehetnek és mit nem, mennyit költhetnek kultúrára, sportra, vallásra és így tovább. Ez tehát elfogadhatatlan” – szögezte le Kelemen, arra utalva, hogy a kabinet meg akarja szabni, hogy a helyi önkormányzatok a forrásaik csupán egy bizonyos hányadát – a korábban kiszivárgott tervek szerint 7,5 százalékát – fordíthatnák a kultúra, szabadidő, vallás és sport területén működő intézményekre.
Leszögezte:
Az RMDSZ elnökével és frakcióival találkozik kedden a parlamentben Marcel Ciolacu kormányfő.
„A választópolgárok reagálnak, és a helyi választott tisztségviselőket teszik felelőssé, nem pedig a pénzügyminisztériumot. Ezért nem határozhat meg a központi kormányzat teljesítmény-kritériumokat a helyi hatóságok, a helyi önkormányzati intézmények számára. A helyi választott tisztségviselők esetében semmiképpen nem lehet központi szintről kritériumokat megállapítani, és én azt mondtam, hogy ennek a rendelkezésnek el kell tűnnie a tervezetbő” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint
„Ez azt jelentené, hogy önök nem értik a kultúrát, nem értik, hogyan működnek a kulturális intézmények, a megyei múzeumok, a helyi múzeumok, a színházak, a filharmóniák.
A kulturális intézményeket mentesíteni kell” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A kulturális intézményeket érintő költségcsökkentő tervek elvetésére kérte Marcel Ciolacu kormányfőt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az RMDSZ elnöke szerint
A vezetői tisztségek számáról Kelemen kijelentette: ezek számát lehet akár 8, akár 10 százalékra korlátozni a közszférában, a lényeg, hogy a csökkentésük egységesen történjen. „Ne legyen az, hogy az egyik intézménynél 10, a másiknál 8 százalékra csökkentünk. Ez diszkrimináció, és elfogadhatatlan” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
„Most volt az első beszélgetésünk erről a törvénytervezetről, amely augusztus óta rengeteget változott, és improvizációkat látok benne. Az improvizációknak helyük van a művészetben, zenében, dzsesszben, de a politikában az improvizáció azt jelenti, hogy nem tudod, merre akarsz haladni, keresgéled az utat. Jelenleg nekem az a benyomásom, hogy a koalíció keresi az utat, fogalma sincs, hova akar eljutni, de keresgél és improvizál” – fogalmazott a szövetség elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen már korábban is bírálta a kulturális intézményeket érintő terveket, mondván, azok súlyosabban érintik a magyar intézményeket, mint a románokat. Raluca Turcan művelődési miniszter ugyanakkor szeptember elején elmondta: sikerült elérnie, hogy letegyenek arról a tervről, hogy a helyi hatóságok alárendeltségében működő kulturális intézmények finanszírozását a saját bevétel által kitett százalékhoz kötik. Hozzátette, sikerült kieszközölnie, hogy a kulturális intézmények összevonása elől kivételt képezzenek az 50-nél kevesebb alkalmazottal működő intézmények. „Azokat a kulturális intézményeket, amelyeket a parlament törvény alapján létesített, vagy amelyek adományokból működnek, vagy a nemzeti identitást erősítik, mentesíteni kell az összevonás alól” – szögezte le a kulturális miniszter.
Raluca Turcan kulturális miniszter szombaton közölte, hogy a kulturális intézmények összevonásának határideje 2025. január elseje.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!