Fotó: Rostás Szabolcs
A kormánynak figyelembe kell vennie a helyi autonómia elvét – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miután kedden a parlamentben a kabinet által tervezett megszorító intézkedésekről egyeztetett Marcel Ciolacu miniszterelnökkel.
2023. szeptember 19., 14:112023. szeptember 19., 14:11
2023. szeptember 19., 16:332023. szeptember 19., 16:33
„Mindenek előtt figyelembe kell vennünk a helyi autonómia elvét. Nem lehet központi szintről beavatkozni, és megmondani, hogy a helyi önkormányzatok mit tehetnek és mit nem, mennyit költhetnek kultúrára, sportra, vallásra és így tovább. Ez tehát elfogadhatatlan” – szögezte le Kelemen, arra utalva, hogy a kabinet meg akarja szabni, hogy a helyi önkormányzatok a forrásaik csupán egy bizonyos hányadát – a korábban kiszivárgott tervek szerint 7,5 százalékát – fordíthatnák a kultúra, szabadidő, vallás és sport területén működő intézményekre.
Leszögezte:
Az RMDSZ elnökével és frakcióival találkozik kedden a parlamentben Marcel Ciolacu kormányfő.
„A választópolgárok reagálnak, és a helyi választott tisztségviselőket teszik felelőssé, nem pedig a pénzügyminisztériumot. Ezért nem határozhat meg a központi kormányzat teljesítmény-kritériumokat a helyi hatóságok, a helyi önkormányzati intézmények számára. A helyi választott tisztségviselők esetében semmiképpen nem lehet központi szintről kritériumokat megállapítani, és én azt mondtam, hogy ennek a rendelkezésnek el kell tűnnie a tervezetbő” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint
„Ez azt jelentené, hogy önök nem értik a kultúrát, nem értik, hogyan működnek a kulturális intézmények, a megyei múzeumok, a helyi múzeumok, a színházak, a filharmóniák.
A kulturális intézményeket mentesíteni kell” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A kulturális intézményeket érintő költségcsökkentő tervek elvetésére kérte Marcel Ciolacu kormányfőt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az RMDSZ elnöke szerint
A vezetői tisztségek számáról Kelemen kijelentette: ezek számát lehet akár 8, akár 10 százalékra korlátozni a közszférában, a lényeg, hogy a csökkentésük egységesen történjen. „Ne legyen az, hogy az egyik intézménynél 10, a másiknál 8 százalékra csökkentünk. Ez diszkrimináció, és elfogadhatatlan” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
„Most volt az első beszélgetésünk erről a törvénytervezetről, amely augusztus óta rengeteget változott, és improvizációkat látok benne. Az improvizációknak helyük van a művészetben, zenében, dzsesszben, de a politikában az improvizáció azt jelenti, hogy nem tudod, merre akarsz haladni, keresgéled az utat. Jelenleg nekem az a benyomásom, hogy a koalíció keresi az utat, fogalma sincs, hova akar eljutni, de keresgél és improvizál” – fogalmazott a szövetség elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen már korábban is bírálta a kulturális intézményeket érintő terveket, mondván, azok súlyosabban érintik a magyar intézményeket, mint a románokat. Raluca Turcan művelődési miniszter ugyanakkor szeptember elején elmondta: sikerült elérnie, hogy letegyenek arról a tervről, hogy a helyi hatóságok alárendeltségében működő kulturális intézmények finanszírozását a saját bevétel által kitett százalékhoz kötik. Hozzátette, sikerült kieszközölnie, hogy a kulturális intézmények összevonása elől kivételt képezzenek az 50-nél kevesebb alkalmazottal működő intézmények. „Azokat a kulturális intézményeket, amelyeket a parlament törvény alapján létesített, vagy amelyek adományokból működnek, vagy a nemzeti identitást erősítik, mentesíteni kell az összevonás alól” – szögezte le a kulturális miniszter.
Raluca Turcan kulturális miniszter szombaton közölte, hogy a kulturális intézmények összevonásának határideje 2025. január elseje.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a hatóságoknak szükségállapotot kell hirdetniük a mezőgazdaságban, és biztosítaniuk kell a mezőgazdasági termelők által elszenvedett súlyos aszálykárok fedezéséhez szükséges forrásokat.
A szárazság miatt a helyi szolgáltatók csak bizonyos órarend alapján biztosítják a lakosság ivóvízellátását Románia településeinek 15 százalékában – tájékoztatott hétfőn az országos vízügyi igazgatóság (ANAR).
Az elmúlt években nőtt a kábítószer-fogyasztás Romániában, de a hatóságok még mindig nem tudják pontosan, hogy mennyire elterjedt. Ráadásul a fiatalok és a gyerekek egyre könnyebben jutnak droghoz, ezért csökkent a drogfogyasztók alsó korhatára.
A következő három évben a statisztikai intézet adatai szerint a romániai közalkalmazottak mintegy harmada nyugdíjba megy, és munkájuk nagy részét a mesterséges intelligencia veszi át – jelentette ki Bogdan Ivan digitalizációért felelős miniszter.
Nagyjából 5000–6000 román állampolgár van, akik a betétdíj-visszatérítési rendszernek köszönhetően „kenyeret tehetnek az asztalra” – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Miközben a felmérések szerint Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese a legnépszerűbb a lehetséges államfőjelöltek között, a jelek szerint mégsem mindenütt töretlen a népszerűsége.
Miközben a romániai orvosok egy része továbbra is inkább külföldön keresi a boldogulást, Románia mágnesként vonzza a külföldi orvostanhallgatókat – derül ki a The Economist friss elemzéséből.
Tizennégy éves fiú megerőszakolása közben csapott le a rendőrség szombaton egy 39 éves férfire Bukarestben.
A medvék áttelepítését célzó intézkedés nem vezetett eredményre, a problémás medve problémás medve marad, függetlenül attól, hogy milyen területen található – szögezte le Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Nem indul azonnal büntetőeljárás azok ellen a gépkocsivezetők ellen, akiknek pozitív lesz a drogtesztjük, erre csak azután kerül sor, hogy a vérvizsgálat eredménye igazolja a tiltott szer jelenlétét a szervezetükben – hangsúlyozza a Román Rendőrség.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)