Fotó: Rostás Szabolcs
A kormánynak figyelembe kell vennie a helyi autonómia elvét – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miután kedden a parlamentben a kabinet által tervezett megszorító intézkedésekről egyeztetett Marcel Ciolacu miniszterelnökkel.
2023. szeptember 19., 14:112023. szeptember 19., 14:11
2023. szeptember 19., 16:332023. szeptember 19., 16:33
„Mindenek előtt figyelembe kell vennünk a helyi autonómia elvét. Nem lehet központi szintről beavatkozni, és megmondani, hogy a helyi önkormányzatok mit tehetnek és mit nem, mennyit költhetnek kultúrára, sportra, vallásra és így tovább. Ez tehát elfogadhatatlan” – szögezte le Kelemen, arra utalva, hogy a kabinet meg akarja szabni, hogy a helyi önkormányzatok a forrásaik csupán egy bizonyos hányadát – a korábban kiszivárgott tervek szerint 7,5 százalékát – fordíthatnák a kultúra, szabadidő, vallás és sport területén működő intézményekre.
Leszögezte:
Az RMDSZ elnökével és frakcióival találkozik kedden a parlamentben Marcel Ciolacu kormányfő.
„A választópolgárok reagálnak, és a helyi választott tisztségviselőket teszik felelőssé, nem pedig a pénzügyminisztériumot. Ezért nem határozhat meg a központi kormányzat teljesítmény-kritériumokat a helyi hatóságok, a helyi önkormányzati intézmények számára. A helyi választott tisztségviselők esetében semmiképpen nem lehet központi szintről kritériumokat megállapítani, és én azt mondtam, hogy ennek a rendelkezésnek el kell tűnnie a tervezetbő” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint
„Ez azt jelentené, hogy önök nem értik a kultúrát, nem értik, hogyan működnek a kulturális intézmények, a megyei múzeumok, a helyi múzeumok, a színházak, a filharmóniák.
A kulturális intézményeket mentesíteni kell” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A kulturális intézményeket érintő költségcsökkentő tervek elvetésére kérte Marcel Ciolacu kormányfőt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az RMDSZ elnöke szerint
A vezetői tisztségek számáról Kelemen kijelentette: ezek számát lehet akár 8, akár 10 százalékra korlátozni a közszférában, a lényeg, hogy a csökkentésük egységesen történjen. „Ne legyen az, hogy az egyik intézménynél 10, a másiknál 8 százalékra csökkentünk. Ez diszkrimináció, és elfogadhatatlan” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
„Most volt az első beszélgetésünk erről a törvénytervezetről, amely augusztus óta rengeteget változott, és improvizációkat látok benne. Az improvizációknak helyük van a művészetben, zenében, dzsesszben, de a politikában az improvizáció azt jelenti, hogy nem tudod, merre akarsz haladni, keresgéled az utat. Jelenleg nekem az a benyomásom, hogy a koalíció keresi az utat, fogalma sincs, hova akar eljutni, de keresgél és improvizál” – fogalmazott a szövetség elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen már korábban is bírálta a kulturális intézményeket érintő terveket, mondván, azok súlyosabban érintik a magyar intézményeket, mint a románokat. Raluca Turcan művelődési miniszter ugyanakkor szeptember elején elmondta: sikerült elérnie, hogy letegyenek arról a tervről, hogy a helyi hatóságok alárendeltségében működő kulturális intézmények finanszírozását a saját bevétel által kitett százalékhoz kötik. Hozzátette, sikerült kieszközölnie, hogy a kulturális intézmények összevonása elől kivételt képezzenek az 50-nél kevesebb alkalmazottal működő intézmények. „Azokat a kulturális intézményeket, amelyeket a parlament törvény alapján létesített, vagy amelyek adományokból működnek, vagy a nemzeti identitást erősítik, mentesíteni kell az összevonás alól” – szögezte le a kulturális miniszter.
Raluca Turcan kulturális miniszter szombaton közölte, hogy a kulturális intézmények összevonásának határideje 2025. január elseje.
Elkezdődött pénteken a június 9-én esedékes önkormányzati és európai parlamenti (EP) választásokat megelőző kampányidőszak, amely csupán az első az idei szuper választási évben, hiszen idén még elnök- és parlamenti választást is tartanak.
A romániai polgárok közel fele szerint az ország európai uniós csatlakozása inkább pozitív eredményekkel járt – derül ki egy friss felmérésből.
A kormány bukaresti épülete előtt készül tüntetni május 13-án, hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) 29 tagszervezetével együtt. A megmozdulással a munkabérek adóterheinek csökkentését akarják kiharcolni.
12 millió lejt utalnak ki a Slănic városában történt útbeszakadás miatt szükséges talajstabilizációs munkálatokra a bukaresti kormány csütörtökön elfogadott határozata értelmében.
Bár a brassói regionális útigazgatóság a hónap elején közölte, hogy az útkarbantartók elkezdték eltakarítani a havat a Transzfogarasi útról, nehézségekbe ütköztek a lavinaveszélynek is kitett útszakaszon.
Jelentősen visszaesett a légúti megbetegedések előfordulása az április 29. és május 5. közötti héten az előző héthez képest – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Felszólította csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök a felügyelő hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a zsugorinfláció ellen, ugyanis az „a fogyasztók megtévesztésének egy formája”.
Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán kijelentette, nem beszélt senkivel az államelnök-választás időpontjának megváltoztatásáról.
Befolyás vásárlása miatt bíróság elé állítja az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Teodosie Petrescu konstancai érseket.
A Nemzeti Liberális Párt továbbra is azt támogatja, hogy a koalíció döntését fenntartva szeptember 15-én legyen az államelnök-választás első, és szeptember 29-én a második fordulója – jelentette ki szerdán Nicolae Ciucă.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!