Fotó: Facebook/Roxana Mînzatu
A parlament külpolitikai és európai ügyekért felelős bizottságai 35 támogató és hat ellenszavazattal kedvezően véleményezték kedden Roxana Mînzatu uniós biztosi jelölését.
2024. november 05., 17:582024. november 05., 17:58
2024. november 05., 18:002024. november 05., 18:00
Titus Corlăţean, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke kijelentette, Roxana Mînzatu meghallgatása rendkívüli szakmai igényességgel történt, és a jelölt válaszai is professzionálisak voltak, és szilárd európai nézetekről tanúskodnak. A szociáldemokrata párti szenátor gratulált Románia biztosjelöltjének, akit egy hét múlva hallgatnak meg az Európai Parlamentben.
Parlamenti meghallgatása után
amelyet hét személy alkot: Ursula von der Leyen elnök és hat alelnök. Mînzatu kifejtette, ezen a szinten nemcsak Romániát, hanem a 2004 és 2007 után csatlakozott kelet-európai országokat is képviselni fogja. „Nagyon fontos portfólióról van szó, amely közvetlen módon több mint 240 milliárd eurót kitevő alapokat koordinál” – nyomatékosította.
Példaként említette, hogy tárcája hatáskörébe fog tartozni a szegénység elleni küzdelem a jogalkotás és a finanszírozás szintjén egyaránt, valamint a lakhatási problémák uniós szintű kezelése. Ugyanakkor az Európai Bizottság minden döntésében részt fog venni – hangsúlyozta.
Roxana Mînzatu meghallgatásakor a liberális párti parlamenti képviselők és szenátorok elhagyták az üléstermet. Gabriel Andronache, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője bejelentette az ülés kezdetén, hogy pártbéli kollégái nem fognak részt venni a meghallgatáson, tiltakozásul amiatt, hogy nem kérték ki a liberális pártiak véleményét a biztosjelölt kiválasztásakor – írja az Agerpres.
Roxana Mînzatu kedden a parlamenti szakbizottságok előtt arról beszélt, hogy
Azt is kijelentette, hogy az ügyvezető alelnöki tisztség révén Románia kulcsszerephez jut az EU keleti részén. Elmondása szerint biztosi portfóliója több korábbi portfóliót egyesít majd, a szociális politikák, munkahelyek, szegénység elleni küzdelem mellett olyan ágazatokra is kiterjed hatásköre, mint az oktatáspolitikák és az élethosszig tartó kompetenciafejlesztés az Európai Unióban. Mindezek mellett alelnökként a vészhelyzetekre való felkészülés koordinálása is feladatai közé fog tartozni – sorolta.
Roxana Mînzatu kiemelte, tárcája az EU többéves pénzügyi keretének közel 20 százalékát kezeli majd, többek között a 145 milliárd eurós költségvetésű Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+), a 26 milliárd eurós Erasmus Pluszt, illetve a 2026-tól felhasználásra kerülő Klímaalapot. Ugyanakkor alárendeltségébe tartozik majd két fontos uniós intézmény, a szociális politikákért, illetve az oktatásért és kultúráért felelős vezérigazgatóság is – tette hozzá.
Azt is elmondta,
illetve az ifjúságért, kultúráért és sportért felelős biztossal és a demográfiáért felelős biztossal is. „De ezen túlmenően, mint tudjuk, ez is csapatmunka, mint minden kormányban. Az Európai Bizottság pedig csapatmunkát igényel” – szögezte le.
Roxana Mînzatu meghallgatásakor a liberális párti parlamenti képviselők és szenátorok elhagyták az üléstermet. Gabriel Andronache, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője bejelentette az ülés kezdetén, hogy pártbéli kollégái nem fognak részt venni a meghallgatáson, tiltakozásul amiatt, hogy nem kérték ki a liberális pártiak véleményét a biztosjelölt kiválasztásakor.
Románia jelöltje, Roxana Mînzatu alelnöki tisztséget kapott az Európai Bizottságban (EB), egyúttal fontos portfóliót kap, a Készségek és oktatás, Munkahelyek és szociális jogok, Demográfia lesz a szakterülete.
Élesen bírálta a megmérettetésen első helyen végzett Călin Georgescu a bukaresti alkotmánybíróság döntését, amellyel érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét.
Az alkotmány értelmében addig maradok a tisztségemben, amíg Románia újonnan megválasztott elnöke leteszi hivatali esküjét – jelentette be Klaus Iohannis államfő azok után, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette az államelnök-választás első fordulóját.
A parlamenti választások érvénytelenítését kérte pénteken a bukaresti legfelsőbb bíróságtól az Igazságot és Tiszteletet Mindenkinek Európában (DREPT) elnevezésű párt elnöke. Hasonló ötlettel rukkolt elő a Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER) is.
Büntetőeljárást indított pénteken a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Călin Georgescu elnökválasztási kampányával kapcsolatban.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mielőbb meg kell alakulnia az új parlamentnek és kormánynak, mert ezen intézmények nélkül „pillanatok alatt a teljes káoszba fordul az ország”.
A romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítéséről számos külföldi sajtóorgánum – köztük a The Guardian, az AP, az AFP, a Reuters és az Euronews – is Breaking News-ként számolt be.
Különbözőképpen reagáltak a román parlamenti pártok vezetői a bukaresti alkotmánybíróság (CCR) pénteki határozatára, amelyben érvénytelenítette az államelnök-választás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét.
Több civil szervezet Toni Greblának, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnökének lemondását követelte pénteken a pártatlanságát és integritását megkérdőjelező oknyomozó sajtóanyagok közzétételét követően.
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Az Országos Börtönigazgatóság (ANP) pénteki közleménye szerint mintegy 20 600 fogvatartott jelezte szándékát, hogy szavazni kíván vasárnap az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!