Iohannis elmagyarázta, miért nem sikerült elég pénzt költeni védelemre

A a legtöbb pénz a hivatásos állomány bérköltségeire ment el •  Fotó: Haáz Vince

A a legtöbb pénz a hivatásos állomány bérköltségeire ment el

Fotó: Haáz Vince

Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.

Krónika

2024. április 12., 08:402024. április 12., 08:40

2024. április 12., 09:402024. április 12., 09:40

A román elnök a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóján, a román elnöki hivatal honlapján élőben közvetített sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett:

az előirányzott és a tényleges védelmi kiadások közötti eltérést nem szabad „könyvelői szemlélettel” megközelíteni.

A teljesebb képhez szerinte az is hozzátartozik, hogy bizonyos tavalyra előirányzott beszerzések, amelyek nem valósultak meg 2023. december 31-ig, átcsúsztak januárra, februárra.

Iohannis szerint Romániától független tényezők is hátráltatták a beszerzéseket. A hadiipari termékek iránt megnövekedett kereslet miatt például egyes termékeket Románia azért nem tudott megvásárolni, mert azok „egyszerűen eltűntek a nemzetközi piacról”.

A román elnök másfelől elismerte, hogy a megnövekedett infláció a költségvetésnek is gondot okozott, és ezért nem állt mindig rendelkezésre elegendő likviditás akkor, amikor a hadsereg beszerzői el akarták volna költeni az előirányzott összegeket.

„De azt hiszem, jó tudni, hogy nagyon sok pénzt fordítunk védelemre. Nem azért, hogy költekezzünk, hanem azért, hogy biztonságosabbá tegyük Romániát” – idézte a román államfő magyarázatát az MTI.

Mint ismeretes, 2015-ben, az akkor frissen megválasztott Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére a parlamenti pártok politikai kötelezettségvállalást írtak alá, miszerint bármelyen összetételű kormány is alakulna az országban, Románia a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít majd védelemre.

Az ukrajnai háború tavalyelőtti kitörését követően a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) úgy döntött, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelik.

Ilyen előzmények után nagy sajtóvisszhangot váltott ki az a – közszolgálati televízió hírcsatornája, a TVR Info által március végén ismertetett – NATO-kimutatás, ami szerint Románia tavaly mindössze a GDP 1,6 százalékának megfelelő összeget költött védelemre,

és nemhogy túlteljesítette volna a NATO-dokumentumokban szereplő 2 százalékos célkitűzést, de még az Egyesült Államokon kívüli tagországok 1,8 százalékos átlagát sem érte el.

A kimutatás szerint Románia abból a szempontból sem teljesítette az előirányzott célkitűzéseket, hogy nem fordította a védelmi kiadások legalább 20 százalékát fegyverzetre és katonai eszközök beszerzésére.

Bukarest a legtöbb pénzt – a védelmi kiadások 59,7 százalékát – a hivatásos állomány bérköltségeire költötte el. A NATO-tagállamok közül csak Olaszország fordított többet (62 százalékot) védelmi kiadásaiból bérköltségekre.

A NATO ideiglenesnek tekinti a február 7-én lezárt adatgyűjtés nyomán összeállított kimutatás 2023-ra vonatkozó adatsorát. A korábbi évek véglegesnek minősülő adatai szerint Románia védelmi kiadásai egyetlen évben, 2020-ban haladták meg a GDP 2 százalékát, az arány azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

korábban írtuk

Hiába ígért Iohannis 2,5 százalékot, Románia még a GDP 2 százalékát sem költötte védelmi kiadásokra tavaly
Hiába ígért Iohannis 2,5 százalékot, Románia még a GDP 2 százalékát sem költötte védelmi kiadásokra tavaly

A NATO főtitkári tisztségére frissen bejelentkezett Klaus Iohannis román államfő ígéretei ellenére Románia nem hogy a bruttó hazai terméke 2,5 százalékát nem költötte védelmi kiadásokra tavaly, de a szint még a kötelező 2 százalékot sem érte el.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 06., péntek

Több ezer sertést adtak el feketén vágóhidaknak, lecsaptak a csalókra

Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.

Több ezer sertést adtak el feketén vágóhidaknak, lecsaptak a csalókra
2025. június 06., péntek

„Piros gombbal” az iskolai erőszak és a kábítószerfogyasztás ellen

A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.

„Piros gombbal” az iskolai erőszak és a kábítószerfogyasztás ellen
2025. június 06., péntek

Felmérés: a többség szeretné, hogy a PSD, a PNL és az RMDSZ a kormány tagja lenne, az USR kapcsán megoszlanak a vélemények

A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.

Felmérés: a többség szeretné, hogy a PSD, a PNL és az RMDSZ a kormány tagja lenne, az USR kapcsán megoszlanak a vélemények
2025. június 06., péntek

Közelkép az egyetemi valóságról: hamarosan zárul a JelenLét – JövőCTRL kutatás

Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.

Közelkép az egyetemi valóságról: hamarosan zárul a JelenLét – JövőCTRL kutatás
2025. június 06., péntek

Simion „szerelmet vallott” a trianoni diktátumnak

Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.

Simion „szerelmet vallott” a trianoni diktátumnak
2025. június 05., csütörtök

Katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk terjedésére figyelmeztet a védelmi minisztérium

A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.

Katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk terjedésére figyelmeztet a védelmi minisztérium
2025. június 05., csütörtök

Péntek reggel megnyitják a forgalom előtt a Transzalpina magashegyi utat

Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).

Péntek reggel megnyitják a forgalom előtt a Transzalpina magashegyi utat
2025. június 05., csütörtök

Újabb két orvos ellen indult eljárás a Szent Pantelimon kórházban történt gyanús halálesetek ügyében

Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.

Újabb két orvos ellen indult eljárás a Szent Pantelimon kórházban történt gyanús halálesetek ügyében
2025. június 05., csütörtök

Végérvényesen itt a nyár: megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat

Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.

Végérvényesen itt a nyár: megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat