Fotó: Presidency.ro
A NATO keleti szárnyának további megerősítését szorgalmazta csütörtök este Klaus Iohannis államfő Brüsszelben.
2022. március 25., 08:542022. március 25., 08:54
2022. március 25., 09:362022. március 25., 09:36
Románia elnöke délelőtt a NATO rendkívüli értekezletén, délután pedig az EU-csúcs első napján vett részt, utána nyilatkozott a sajtónak. Rámutatott arra, hogy a keleti szárny megerősítése jelenti Románia és egész Európa védelmének egyetlen garanciáját. Az államfő elmondta,
Beszámolt arról is, hogy az EU-csúcs első napján részt vett Joe Biden amerikai elnök is, a napirenden pedig az ukrajnai háború, az Oroszország elleni szankciók és az ukrajnaiaknak nyújtott támogatás szerepelt.
„Az egység a legnagyobb erőnk ebben a küzdelemben, s ezt minden alkalommal hangsúlyoznunk kell” – idézte Iohannist az Agerpres hírügynökség.
Aláhúzta egyúttal: Románia továbbra is befogadja az ukrajnai menekülteket, és a Suceava melletti logisztikai központon keresztül humanitárius segélyeket küld az otthon maradottaknak.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Moldovai Köztársaság is támogatásra szorul, s közlése szerint erről tárgyalt is a délután folyamán az EU döntéshozóival.
Jóváhagyta a NATO a romániai harccsoport megalakítását – jelentette ki Klaus Iohannis államfő csütörtökön, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozója előtt.
Ezért szerinte örvendetes, hogy a NATO harccsoportokat készül telepíteni Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.
Iohannis emlékeztetett arra: korábban folyamatosan szorgalmazta, hogy állandósuljon a NATO katonai jelenléte a Fekete-tenger térségében. Az országba érkező NATO-harccsoport erősíti Románia védelmét, de az államfő szerint a folyamatnak itt nem szabad leállnia. „Hosszú távon még erősebbé kell tenni a keleti szárnyat” – szögezte le Iohannis.
Jelezte: az EU-csúcs második napjának napirendjén az energiaválsággal kapcsolatos kérdések szerepelnek. Hozzátette, hogy Románia a gázellátása egy részét hamarosan Bulgárián keresztül is biztosítani lehet.
„Minden tagállamnak módozatokat kell találnia a kiszolgáltatott fogyasztók megvédésére” – fogalmazott Klaus Iohannis.
– fogalmazta meg ugyanakkor a román államfő. Felhívta a figyelmet arra, hogy globális szinten lehetnek problémák az élelmiszerellátásban, tekintettel arra, hogy Oroszország és Ukrajna jelentős búzatermelő országok.
„Romániában jó helyzetben van a mezőgazdaság, nem hiszem, hogy lesznek gondjaink. Az azonban előfordulhat, hogy az Oroszország elleni szankciók befolyásolni fogják a hazai élelmiszerárakat” – jelentette ki Iohannis.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!