Munkaszüneti nappá nyilvánította szerdán a Nicolae Ciucă vezette kabinet január 23-át, június 2-át és augusztus 14-ét a közalkalmazottak számára.
2022. december 28., 16:312022. december 28., 16:31
2022. december 28., 18:502022. december 28., 18:50
2023. január 23-a, június 2-a és augusztus 14-e hivatalos munkaszüneti napokat kötnek össze, így ezek is szabadnapok lesznek a közalkalmazottak számára. Ez alól kivételt képeznek azok a munkakörök, amelyekben a tevékenység jellege miatt nem függeszthető fel a munkavégzés. Az indoklás szerint azért volt szükség az intézkedésre, mert ezek a napok hivatalos ünnepek vagy munkaszüneti napok, illetve hétvégi napok közé ékelődnek.
Június elseje, a nemzetközi gyermeknap jövőre csütörtökre esik, ezért nyilvánították munkaszüneti napnak 2-át, pénteket. Ugyanakkor hosszú hétvége lesz augusztusban is, miután a Nagyboldogasszony ünnepét – augusztus 15-ét, keddet – megelőző hétfőn sem lesz munkanap a közszférában.
A munkatörvénykönyv előírásai szerint legkésőbb január 15-ig kormányhatározattal állapítják meg azokat a munkanapokat, amelyekre az állami alkalmazottak szabadnapot kapnak a hivatalos munkaszüneti napok előtt vagy után, illetve azokat a napokat is, amikor a kieső munkaidőt be kell pótolniuk. A szerdán elfogadott kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy a három szabadnappal kieső munkaidőt be kell pótolni február 28-ig, június 30-ig, illetve augusztus 31-ig.
A munka törvénykönyvében jelenleg 15 hivatalos munkaszüneti nap szerepel, amibe húsvét és pünkösd vasárnapját is beleszámolják és két további, ezzel kapcsolatos törvénykezdeményezés van még a bukaresti parlament asztalán. Az egyik Vízkereszt napját (január 6.) és Keresztelő Szent-János ünnepét (január 7.) is munkaszüneti nappá nyilvánítaná, a második pedig arról rendelkezne, hogy azokért a hivatalos munkaszüneti napokért, amelyek egymásra tevődnek, vagy – a húsvét és pünkösd kivételével – hétvégére (szombatra vagy vasárnapra) esnek, a munkáltatónak kötelessége lenne megfelelő számú szabadnapokkal „kárpótolnia” az alkalmazottakat.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
szóljon hozzá!