Hullámtörés. Bukarest ódzkodik a budapesti székhelyű, oroszokat is a soraiban tudó nemzetközi szervezethez fordulni
Fotó: Ukrajna infrastruktúraügyi minisztériuma
Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja – jelentette ki Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter.
2023. március 06., 20:252023. március 06., 20:25
2023. március 06., 20:312023. március 06., 20:31
A tárcavezető a Prima TV-nek nyilatkozva kifejtette, ahhoz, hogy az Európai Bizottság Ukrajna kérésének eleget téve az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsa a Chilia–Bisztroje-csatornát, Románia jóváhagyása is szükséges.
Azt is kifejtette, miért nem fordult a Duna Bizottsághoz a Bisztroje-ügyben. „Én is láttam, hogy felmerült egy olyan ötlet, miszerint jó lenne a Duna Bizottsághoz fordulni, aminek a székhelye Budapesten van. Ettől tartózkodtam. Oroszország is része a Duna Bizottságnak” – jelentette ki Grindeanu.
A Duna Bizottság nemzetközi szervezet, amelynek a célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése. Székhelye Budapesten van, hivatalos nyelvként a németet, franciát és az oroszt használják.
elvégzik a szükséges karbantartási munkákat és fejlesztéseket a hajózási feltételek biztosítása érdekében és nem akadályozzák a Duna hajózásra alkalmas csatornáin a hajózást.
Románia március 15-től megkezdheti a méréseket a Duna-deltában a Chilia-ágon és a Bisztroje-csatornán – erről állapodtak meg a román és az ukrán illetékesek pénteken, a Bisztroje-csatornával kapcsolatos első technikai megbeszélésen.
Az első Duna Bizottság 1856. március 30-án alakult meg, a krími háborút lezáró párizsi békeszerződés megkötése során. Ez a békeszerződés kimondta a Dunán való szabad hajózás elvét. A jelenlegi testület megalakulását az 1948. augusztus 18-án megkötött belgrádi hajózási egyezmény írta elő. A belgrádi egyezmény a második világháború utáni új geopolitikai helyzetnek megfelelően szabályozta a Duna jogi helyzetét.
Megfogalmazta, hogy a kabotázs (cabotage) forgalmat minden ország magának tarthatja fenn, és azt is, hogy minden ország köteles a területéhez tartozó folyószakasz vízi útját karbantartani, valamint a vám- és egészségügyi ellenőrzési és folyamrendészeti feladatokat ellátni. Az egyezmény felülvizsgálata 1993-ban kezdődött el. (A kabotázs szállítási vagy fuvarozási tevékenység egy adott ország területének két pontja között, amelyet az adott országban nem honos gazdasági szereplők végeznek).
1994-ben Szófiában aláírták a Duna védelméről és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló egyezményt. Ennek bevezetőjében az aláíró 13 ország aggodalmát fejezte ki „a dunai államok környezetét, gazdaságát és jólétét hosszabb vagy rövidebb távon érő kedvezőtlen hatások előfordulása és fenyegetései miatt, amelyek a Duna-medence vízfolyásai állapotának változásaiból származnak”. 1998-ban a szerződő államok megállapodása értelmében a Duna Bizottsághoz nem-partmenti államok is csatlakozhatnak.
Mint arról beszámoltunk, a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti ukrán nagykövetet, és magyarázatot követelt, miután a kijevi infrastruktúra-fejlesztési miniszter bejelentette: 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méteresre mélyítették a csatornát, amelyen így a tízezer tonnás ukrán kereskedelmi hajók is eljuthatnak a Fekete-tengerre. A román fél a Duna-delta élővilágának védelmére hivatkozva csupán az eredeti mélység megtartását célzó mederkotrási munkálatokba egyezett bele.
Bukarest azt kérte az ukrán féltől: hagyja jóvá, hogy román szakértők méréseket végezzenek az ukrán fél munkálatai által érintett szakaszokon.
Az EB is szerepet vállal a vita rendezésében, amely amiatt robbant ki, hogy a román fél szerint Kijev a nemzetközi jog megsértésével, Bukarest jóváhagyása nélkül mélyítette ki a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatornát.
Román–ukrán konfliktussá terebélyesedhet a Dunát a Fekete-tengerrel a Duna-delta térségében összekötő Bisztroje-csatorna ügye, miután a korábbi román elutasítás ellenére Kijev közölte: jó két és fél méterrel kimélyítette a csatornát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új törvény írja elő, hogy jogerős ítélet alapján a börtönbüntetés letöltését megtagadó személyeket szökésért is elítéli a bíróság, a kézre kerített őrizetes mindkét büntetési tételt le kell töltse.
Elutasította hétfői ülésén az alkotmánybíróság a Diana Șoșoacát a májusi elnökválasztásról kizáró BEC-döntés elleni fellebbezést. A testület elutasította a George Simion elnökjelöltsége elleni óvásokat is.
A nyomozó hatóságokhoz fordult a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) rektora, Remus Pricopie a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltje, George Simion támogatói aláírásainak ügyében.
Ilie Bolojan ügyvivő elnök az elnökválasztás megszervezésének logisztikai elemeit vitatta meg hétfőn az illetékes intézmények képviselőivel – közölte a találkozó után az elnöki hivatal.
Március 20-án éjfélig regisztrálhatnak az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján azok a külföldön élő román állampolgárok, akik levélben szavaznának a május 4-i elnökválasztáson.
Romániának nincs szüksége további nukleáris biztosítékokra – jelentette ki Cristian Diaconescu, Ilie Bolojan ügyvivő államfő tanácsadója.
Hiába zárták ki a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescut a megismételt elnökválasztásból, egy friss felmérés szerint a szuverenista oldal jelöltjének áll a zászló.
Hétfőn kezdődik a nyolcadik osztályosok képességfelmérő próbavizsgája.
Vasárnapi ülésén az alkotmánybíróság elutasította a Victor Ponta és George Simion jelöltsége elleni óvásokat, így a volt kormányfő és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke is indulhat a májusi elnökválasztáson.
A romániaiak bevásárlóközpontokban tett látogatási szokásai 2025-ben jelentős változásokon mentek keresztül az előző évhez képest egy friss felmérés szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!