Hullámtörés. Bukarest ódzkodik a budapesti székhelyű, oroszokat is a soraiban tudó nemzetközi szervezethez fordulni
Fotó: Ukrajna infrastruktúraügyi minisztériuma
Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja – jelentette ki Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter.
2023. március 06., 20:252023. március 06., 20:25
2023. március 06., 20:312023. március 06., 20:31
A tárcavezető a Prima TV-nek nyilatkozva kifejtette, ahhoz, hogy az Európai Bizottság Ukrajna kérésének eleget téve az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsa a Chilia–Bisztroje-csatornát, Románia jóváhagyása is szükséges.
Azt is kifejtette, miért nem fordult a Duna Bizottsághoz a Bisztroje-ügyben. „Én is láttam, hogy felmerült egy olyan ötlet, miszerint jó lenne a Duna Bizottsághoz fordulni, aminek a székhelye Budapesten van. Ettől tartózkodtam. Oroszország is része a Duna Bizottságnak” – jelentette ki Grindeanu.
A Duna Bizottság nemzetközi szervezet, amelynek a célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése. Székhelye Budapesten van, hivatalos nyelvként a németet, franciát és az oroszt használják.
elvégzik a szükséges karbantartási munkákat és fejlesztéseket a hajózási feltételek biztosítása érdekében és nem akadályozzák a Duna hajózásra alkalmas csatornáin a hajózást.
Románia március 15-től megkezdheti a méréseket a Duna-deltában a Chilia-ágon és a Bisztroje-csatornán – erről állapodtak meg a román és az ukrán illetékesek pénteken, a Bisztroje-csatornával kapcsolatos első technikai megbeszélésen.
Az első Duna Bizottság 1856. március 30-án alakult meg, a krími háborút lezáró párizsi békeszerződés megkötése során. Ez a békeszerződés kimondta a Dunán való szabad hajózás elvét. A jelenlegi testület megalakulását az 1948. augusztus 18-án megkötött belgrádi hajózási egyezmény írta elő. A belgrádi egyezmény a második világháború utáni új geopolitikai helyzetnek megfelelően szabályozta a Duna jogi helyzetét.
Megfogalmazta, hogy a kabotázs (cabotage) forgalmat minden ország magának tarthatja fenn, és azt is, hogy minden ország köteles a területéhez tartozó folyószakasz vízi útját karbantartani, valamint a vám- és egészségügyi ellenőrzési és folyamrendészeti feladatokat ellátni. Az egyezmény felülvizsgálata 1993-ban kezdődött el. (A kabotázs szállítási vagy fuvarozási tevékenység egy adott ország területének két pontja között, amelyet az adott országban nem honos gazdasági szereplők végeznek).
1994-ben Szófiában aláírták a Duna védelméről és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló egyezményt. Ennek bevezetőjében az aláíró 13 ország aggodalmát fejezte ki „a dunai államok környezetét, gazdaságát és jólétét hosszabb vagy rövidebb távon érő kedvezőtlen hatások előfordulása és fenyegetései miatt, amelyek a Duna-medence vízfolyásai állapotának változásaiból származnak”. 1998-ban a szerződő államok megállapodása értelmében a Duna Bizottsághoz nem-partmenti államok is csatlakozhatnak.
Mint arról beszámoltunk, a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti ukrán nagykövetet, és magyarázatot követelt, miután a kijevi infrastruktúra-fejlesztési miniszter bejelentette: 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méteresre mélyítették a csatornát, amelyen így a tízezer tonnás ukrán kereskedelmi hajók is eljuthatnak a Fekete-tengerre. A román fél a Duna-delta élővilágának védelmére hivatkozva csupán az eredeti mélység megtartását célzó mederkotrási munkálatokba egyezett bele.
Bukarest azt kérte az ukrán féltől: hagyja jóvá, hogy román szakértők méréseket végezzenek az ukrán fél munkálatai által érintett szakaszokon.
Az EB is szerepet vállal a vita rendezésében, amely amiatt robbant ki, hogy a román fél szerint Kijev a nemzetközi jog megsértésével, Bukarest jóváhagyása nélkül mélyítette ki a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatornát.
Román–ukrán konfliktussá terebélyesedhet a Dunát a Fekete-tengerrel a Duna-delta térségében összekötő Bisztroje-csatorna ügye, miután a korábbi román elutasítás ellenére Kijev közölte: jó két és fél méterrel kimélyítette a csatornát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!