2007. július 12., 00:002007. július 12., 00:00
Nagyjából ez a fantomképe a külföldi munkavállalásra készülő romániai fiatalnak, amint ez a Lakossági Tanácsadó Irodák Országos Szövetsége által készített tanulmányból kiderül. A felmérés szerint a legkedveltebb célországok Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. A kivándorolni készülő romániaiak közel egynegyede szeretne Olaszországban dolgozni, egyötödük pedig Spanyolországot választaná. Az Ibériai-félszigeten egyébként közel 200 ezer román állampolgár dolgozik törvényesen, valós létszámuk azonban eléri a 700 ezret. Többségük kiválóan beilleszkedett, ráadásul mindkét államban pártot alapítottak maguknak a románok. Nagy-Britannia az elmúlt két évben kezdett vonzóvá válni a romániaiak számára.
A célország kiválasztása egyébként összefüggésben van a kivándorlók életkorával és végzettségével. Nagy-Britanniát például fiatal, képzett és nagy jövedelmű polgárok választják, míg Olaszországba és Spanyolországba a kisebb jövedelemmel rendelkező, kevésbé képzett személyek vándorolnak. Ráadásul az Olaszországban munkát vállalók jelentős hányada – 10 százaléka – ötven év fölötti. A kivándorlási kedv szempontjából a történelmi régiók közül Moldva vezet, Erdély pedig a harmadik a rangsorban.
Irány külföld,
segítenek a rokonok!
A tanulmány szerint a romániaiak elsősorban az anyagi biztonság megteremtése érdekében vállalnak munkát külföldön. Azok a fiatalok, akiknek nincs családjuk, a jobb megélhetési lehetőségeken kívül az idegen kultúra megismerését, illetve a továbbtanulást is a kivándorlásra ösztönző tényezőként jelölték meg. A kivándorlás oka többek között, hogy a fiatalok nem bíznak a romániai gazdaság fejlődésében, illetve hogy rövid távon nem tudják megalapozni anyagi helyzetüket.
A kivándorlásról való információszerzés elsősorban a nem hivatalos csatornákon keresztül történik – derül ki a tanulmányból. Ez azt jelenti, hogy a külföldi munkavállalásra készülők megbízhatóbbnak tartják a barátoktól, rokonoktól, ismerősöktől származó információt, mint a hivatalos forrásokat. Ráadásul a külföldön dolgozó ismerősök szállással, munkahellyel is segíthetik a Romániából érkezőket. A tanulmány készítői viszont figyelmeztetnek: azok, akik barátok, rokonok támogatásával mennek külföldre, eleinte valószínűleg törvénytelenül vállalnak munkát. Munkaerő-közvetítő irodákhoz viszonylag kevesen fordulnak, a hivatalos információszerzési források közül pedig legtöbben az internetet és a sajtót kedvelik.
Fogyó népesség,
modellé váló exodus
Jóllehet a külföldi munkavállalók évről évre egyre több pénzt küldenek haza – miközben 2005-ben 4,3 milliárd, tavaly már több mint 5,3 milliárd eurót utaltak át otthon élő családtagjaiknak a külföldön dolgozó románok –, a kivándorlás jelenségének számos negatív oldala van. Ezek egyike, hogy számos családban problémák jelentkeznek, ha az egyik tag külföldön vállal munkát: sok esetben váláshoz vezet a kivándorlás. A tanulmány készítői ugyanakkor figyelmeztettek: a külföldi munkavállalást a gyerekek modellként élik meg, így már egészen kis koruktól arra vágynak, hogy ők is kivándorolhassanak. Ennek következtében elhanyagolják iskolai tanulmányaikat.
A kivándorlás másik negatív következménye a népességfogyás. Az Országos Statisztikai Hivatal szerint Romániában egy év alatt 41 ezerrel csökkent a fiatal lakosság száma, ugyanakkor a 62 évet betöltöttek száma 5400-zal gyarapodott. 2007. január elsején Románia lakossága 21 565 100 volt. Az előrejelzések szerint – ha a demográfiai mutatók nem változnak – ez a szám 2,5 millióval is csökkenhet 2025-re.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
A tárgyalásokon részt vevő valamennyi párt, tehát a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ is részt kíván venni az új kormányban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Beidézték pénteken 10 órára Călin Georgescut a legfőbb ügyészségre, hogy tudomására hozzák a bűnügyi felügyelete meghosszabbítását annak a büntetőeljárásnak a keretében, amelyben hat bűncselekménnyel gyanúsítják.